Előfordult már, hogy vásároltunk egy cipőt és néhány hónap múlva levált a talpa? Visszamentünk az üzletbe, ahol vásároltuk, és minőségi kifogást tettünk, továbbá éltünk a szavatossági jogainkkal. Nehezebbnek tűnhet a kérdés, ha egy élőlényről van szó. A jognak egy speciális területe a szavatosság kérdése, főleg állatok esetében.
A hatályos magyar jogrend alapvetően a dolgokra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni élőállat esetén is, de a természetüknek megfelelő eltérések figyelembevételével. Amikor egy kutya esetében szavatosságról beszélünk, figyelembe kell venni, hogy élőlényről van szó, környezeti hatásoknak, fertőzésveszélynek van kitéve az élete során, ami nagyban befolyásolhatja az állapotát és a fejlődését is. A régi Polgári Törvénykönyv pontosan emiatt az állatok esetében egy jóval rövidebb, 60 napos szavatossági időt írt elő. Ez az új Polgári Törvénykönyv 2014-es hatálybalépésével alapvetően megváltozott.
Kutyavásárlásnál is igaz, hogy a felek kötelesek tájékoztatni egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről. Adásvétel esetén a kellékszavatosság – a köznyelvben garancia – kérdése akkor merül fel, ha valamelyik fél hibásan teljesít: nem azt adja, ami a szerződésben szerepel. Egy állat adásvételével kapcsolatban az eladó szavatol, vagyis felelősséget vállal azért, hogy az állat megfelel a szerződésben, jogszabályban foglaltaknak, és alkalmas a rendeltetése szerinti célra. Ebbe beletartozik, hogy az állat származása, fajtája és meghatározott tulajdonságai is megfelelnek a megállapodásnak, illetve nincs olyan betegsége vagy fogyatékossága, amely már a szerződés megkötésekor fennállt.
Fontos kiemelni, hogy a Polgári Törvénykönyv a hibás teljesítés feltételeként határozza meg, hogy a hibát a vevő a szerződéskötés időpontjában nem ismerte vagy nem ismerhette. Ha az adott hibáról tudott, vagy fel kellett volna ismernie, abban az esetben nem vonható felelősségre az eladó. Itt szeretném megjegyezni, hogy a hiba ismerete csak az adott hiba vonatkozásában mentesít a felelősség alól. Tehát amikor veszünk egy kiskutyát, és tudjuk, hogy színhibás, azért később nem reklamálhatunk. Ha később kiderül egy másik már megvételkor fennálló hiba, akkor ott élhetünk a kellékszavatossági jogainkkal.
Meddig tudjuk érvényesíteni a szavatossági jogainkat?
Figyelembe kell venni, hogy a felek milyen minőségben kötötték a szerződést. Mit is jelent ez? A jogszabály különbséget tesz az eladó és a vevő oldaláról is magánszemély és vállalkozás között. Nézzük először is az eladó oldalát. Akkor minősül magánszemélynek az eladó, ha a szerződést képező tevékenységet – jelen esetben a kutya értékesítését – nem önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggésben végzi. Ha az eladó magánszemély, akkor a szavatossági jogokat a Ptk. értelmében a vásárlástól vagy a teljesítéstől számított 1 éven belül lehet érvényesíteni.
A vevői oldalon is megvan ez a kettősség: a vásárlónál is fontos megvizsgálni a határidők miatt, hogy magánszemélyként vásárolt vagy vállalkozásként. Egy év a szavatossági idő, ha vállalkozás vállalkozástól vásárol kutyát. Amennyiben az eladó vállalkozás, a vevő pedig magánszemély, akkor ez már ún. fogyasztói szerződésnek minősül, amihez a jogalkotó egy hosszabb, 2 éves szavatossági időt rendel.
Milyen szavatossági jogok illetik meg a vevőt?
A szavatossági igények érvényesítésével kapcsolatban kétlépcsős rendszert alakított ki szabályozás. Első körben a vevő kijavítást vagy kicserélést kérhet. Egy élőállat esetében a kijavítás kicsit nehezen értelmezhető, és mint már említettem a szabályokat a természetének megfelelő eltérésekkel kell alkalmazni. Jelen esetben azt jelenti, hogy életszerűbb megoldást jelenthet a csere akkor, ha az állat egyedisége nem releváns a szerződés szempontjából. Előfordulhat, hogy a csere sem lesz megfelelő: például a gazdi nem szeretne megválni a kutyától a hiba ellenére sem.
Így el is érkeztünk a második lépcsőfokhoz, ami az árleszállítás vagy a szerződéstől való elállás jogának lehetősége. Ezen utóbbi igények érvényesítésére akkor van lehetőség, ha a kicserélést az eladó nem vállalta, vagy nem végezte el megfelelő határidőn belül a vevőnek okozott jelentős kényelmetlenség nélkül, illetve ha a vevő kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt. Ha végignézzük a lehetőségeket, láthatjuk, hogy az árleszállítás, a csere, és bizonyos esetekben az elállási jog az, ami az élőállatok adásvételével kapcsolatban szóba jöhet.
Ha mégsem születik megegyezés…
A felek közös érdeke, hogy a szerződés annak tartalma szerint teljesüljön mindkét oldalról. Ha hibás teljesítés esetén mégsem sikerül megegyezniük a szavatossági igényekkel kapcsolatban, akkor azok érvényesítésére bírói utat lehet igénybe venni, továbbá fogyasztói szerződések esetén a fővárosi és vármegyei békéltető testületek segítségét lehet kérni.
Szerző: Dr. Orczy-Sturmann Ágnes állatvédelmi szakjogász / Hunland Bull Terrier Kennel
A cikk először az a Kutya újság 2024-es júliusi lapszámában jelent meg.
