A szuka kutyák nemi működéséről sok esetben jelennek meg téves elméletek, az ilyenkor tapasztalható, a szukák által mutatott tüneteket gyakran tévesen értelmezik.
Amikor egy szuka kutya tüzel, illetőleg tüzelni kezd, fogékony lesz a párzásra, párzási hormonokat – többek között feromonokat is – szabadít fel. A feromonok olyan kémiai kommunikációs szagelemek, melyek a fajtársak számára nyilvánvalóvá teszik, mintegy „hírközlik” a fajfenntartásra fogékony állapotot, s egyben szukák rendkívül vonzóak lesznek a kan kutyák számára. A szuka kutyák tüzeléskor számos, arra utaló jeleket, tüneteket produkálhatnak, gyakran ezen – alább felsorolt – tünetek kombinációit. Azonban előfordulhat, hogy általános viselkedésükhöz képest csak egy vagy két tényezőben változnak az ivarzás alatt.
Ilyen viselkedésbeli változás lehet pl.:
• „alacsonyabb energiaszint”, kicsit bágyadtabbak lehetnek, aktivitásuk lassul;
• gyakori az egyedhez képest agresszívabb viselkedés;
• fokozott figyelem a kan kutyák irányában;
• genitália gyakori nyalogatása;
• a szokásosnál gyakoribb vizelés;
• vizeléskori lábemelés;
• de előfordul a „csavargási” hajlam is.
Ezek a viselkedésbeli változások a tüzelés végeztével elmaradnak, visszatérnek a „régi kerékvágásba”.
A szuka ivarzási viselkedésbeli változását az emelkedett ösztrogénszintnek való kitettség erősíti, majd ezt követően az ösztrogén/progeszteron arány csökkenése váltja ki, amelyet az ösztrogén csökkenése és/vagy a progeszteron emelkedése okoz. A nőivarú ebek ivarérése 6 hónapos kortól várható. Természetesen az első tüzelés megjelenésének időpontját sok minden befolyásolhatja.
Az első tüzelést befolyásoló tényezők
Erről elsősorban genetikai diszpozíció dönt, hiszen a kisebb testű egyedek hamarabb, míg a nagyobbak később lendülnek ciklusba, ami akár 1 éves korig, vagy akár tovább is elhúzódhat. Ezen túl a tartási és etetési mód, társak jelenléte is befolyásolhatja az ivaréretté válás időpontját. A lakásban tartott egyedek és a rosszul tápláltak sokkal később válnak ivaréretté. A csoportosan tartott ebeknél ennél jóval bonyolultabb a helyzet, a falkában élő egyedek egymásra hatásának köszönhetően. Már kis korban kialakul a rangsor a tagok között, a falkában alul állók ivarérése sokszor késik és jóval enyhébb tüneteket produkálnak, de a tüzelés elmaradása is előfordulhat, mint ahogyan a farkasoknál is megtörténik.
A házikutya, Canis familiaris – néhány fajtától ill. egyedtől eltekintve – évente két alkalommal ivarzik (tüzel). Általában elmondható, hogy tél végén – tavasz elején és nyár végén – ősszel. Előfordul, hogy az első évben nem szabályos, nem féléves időközben zajlik le a ciklus, hiszen az eb 12-14 hónapos koráig még fejlődik csont, izom-, és hormonális rendszerében egyaránt. Végül beáll a rendszeresség.
A szukák ivari ciklusára négy szakaszra bontható:
Proestrus szakasz: Ez a kutya ivari ciklusának első szakasza, és általában a szeméremtest duzzadásával kezdődik. E szakasz 3-17 (átlag 7) napig is tarthat. A tüzelésnek ebben a szakaszában lévő szuka ellenáll a hím társaságnak, de megváltoznak a személyiségjegyei, az étvágya, valamint gyakoribb a farok behúzása (a szeméremtest védelme). Erre a szakaszra tehető a véres nyálka távozása a hüvelyből, amit mindenki tüzelésnek nevez.
Az oestrus szakasza: A szuka kutya ebben szakaszban természetes módon követni kezdi a fajfenntartási ösztönét. Ebben a fázisban a legtermékenyebb, mivel petefészkei petesejteket bocsátanak ki megtermékenyítés céljából, és ebben a szakaszban fogadja a kan kutyák párzási közeledését. A hátsó felét a kan kutyák felé fordítja, működik az ún. pérareflex, amikor is a pérához érve a szuka a farkát félrecsapja, segítve ezzel az esetleges behatolást. A kutya ebben a stádiumban marad 3-17 (átlag 9) napig.
A diesztrusz szakasz: Ebben a szakaszban a kutya ivarzási ciklusa kezd véget érni. Ha az ebbe a szakaszba lépő nőstény kutya vemhes, ez a szakasz az ivarzási szakasz végétől a kölykök születéséig tart (kb. 60 napig). A kutya ebben a szakaszban már nem fog annyit „flörtölni”, és a szeméremtest duzzanata is fokozatosan csökken.
Az anesztrus szakasz: A kutya ivari ciklusának az a szakasza, amely a leghosszabb ideig – 100 és 150 napig – tart. Az anesztrus szakaszt nyugalmi szakasznak is nevezik. A kutya ivari ciklusa ezen szakasz után újra kezdődik. Általában az ivarzásnak szezonális jellege van, nagyrészt február-március, illetve augusztus-szeptember környékén figyelhető meg a kutyák nagy százalékában. Az ettől való eltérés nem jelent feltétlenül hibás nemi működést.
A tüzelés jelei
A tüzelést egyértelművé teszi a véres nyák megjelenése a péra tájékon, amit – a már korábban említett – viselkedésbeli változások is kísérnek. A kutya félénkebbé, ingerültebbé válik, ekkor sokszor az étvágya csökken. Nem ritka, hogy elkóborol, és csak napok múltán kerül elő. A véres nyákos, hígan folyó, barnás-vöröses váladék ürülésén kívül a nemi szerv duzzanata is egy árulkodó jel, ami egyes fajtáknál extrém módon történő megnagyobbodást jelent. A kanok figyelme megélénkül a szukák iránt, párosodni próbálnak.
Az első tüzelés alkalmával nem biztos, hogy típusos képet kapunk, elmaradhatnak tünetek, jelek, és csak a kanok viselkedése hívja fel figyelmünket nőstény kedvencünk felnőtté válására. Nagy általánosságban elmondható, hogy a vérzés csillapodása utáni oestrus fázisban válnak a szuka kutyák termékennyé, és ekkor fogadják el a kant. Fontos eldöntenünk, a későbbiekben szeretnénk-e kutyánktól utódokat.
Utódok
Tudjuk, hogy az ebek a farkasok leszármazottai, és falkájukban csak a vezér hím és nőstény szaporodik, – évente egyszer! – a rangsorban lejjebb állók nem. Azok csak segítenek a születendő kölykök felnevelésében. Tehát, ha kutyánknak soha nem lesz utóda, semmi érzelmi, mentális ill. szervi baja nem származik ebből. A vemhesség és az ellés egyébiránt nagyon megterheli az anyakutya szervezetét. Amennyiben mégis szeretnénk utódokat, a fedeztetés legkorábban a harmadik tüzelés idejére essen. Az első alom pedig ne jöjjön később, mint a szuka negyedik életévében.
Álvemhesség
Ha a kutya nem párosodik, kialakulhat az álvemhesség (pseudocyesis). Az álvemhesség a terhesség jeleinek kialakulása magzat jelenléte nélkül. Ez a tüzelés befejezése után kb. két hónappal várható. Ebben az időben ellene meg az anya, de fogantatás hiányában kölyök nem születik, csak a tejtermelés és az anyai viselkedés alakul ki: összegyűjti játékait, fészket épít pokrócából, és bújósabb lehet.
Talán az a leggyakoribb hiba, amit egy gazda elkövethet a szuka ivari ciklusát illetően, ha ekkor megsajnálja és sokat babusgatja kedvencét. Ekkor csak erősödik a szukában az ösztön, és nem fogja abbahagyni ezt a viselkedést. Bágyadttá, étvágytalanná, „szomorúvá” válik az állat, akár fájdalmat is jelezhet az érzékenyebb fajtájú eb.
Mi ilyenkor a teendő?
Létezik gyógyszeres megoldás, de legegyszerűbb, ha „spártai” módszereket alkalmazunk: nem kényeztetjük, kevesebbet adunk neki enni, több mozgatásra bírjuk, elvesszük tőle a játékait, és hideg vizes ruhával borogatjuk az emlőit. Az esetek igen nagy százalékában beválik ez a módszer. A tünetek megjelenésekor minden esetben ajánlatos állatorvos felkeresése.
Mindazonáltal tudnunk kell, hogy a farkasoknál kialakuló álvemhesség teljesen természetes jelenség. Tejet termelnek az egyes – utóddal nem rendelkező – egyedek, hogy a vezérnőstény távollétében – pl. vadászat alkalmával – képesek legyenek szoptatni a kölyköket.
Házi kedvencünk esetében ez nem kívánt tulajdonság, az erre való hajlam pedig öröklődik is. A szukák ivartalanítása szintén egy fontos, a szukák ivari működését érintő téma. Azonban – pontosan a fontossága miatt – terjedelmi okok miatt egy másik cikkben foglalkozunk vele.
Szerző: Ujhelyi Tamás
A cikk először az a Kutya újság 2024-es áprilisi számában jelent meg.
