A Magyar Honvédség robbanóanyag kereső kutyái

A kutyák annyi területen segítik az embereket, hogy azt talán meg sem lehet számolni és ezek a területek folyamatosan csak bővülnek, gyarapodnak. Ezek a csodálatos négylábú állatok nem csak családtagjaink, de kollégáink, sőt gyakorta életveszélyes feladatokat végző, ezzel emberi életeket mentő vagy épp bajt megelőzőtársaink is. A Magyar Honvédség Hadikikötőjében Pásztor Antal százados, az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred (MH 1. HTHE) Robbanóanyag-kereső Kutyás Műveleti Századának parancsnoka fogadott minket és mutatta be kiemelten fontos munkájukat.

Az MH 1. HTHE Robbanóanyag-kereső Kutyás Műveleti Századánál csaknem tucatnyi robbanóanyag kereső kutya teljesít szolgálatot. A Honvédelmi Minisztérium és a Katonai Biztonsági Hivatal épületeinek átvizsgálását végzik, valamint különféle katonai rendezvényeken látnak el feladatokat. Ezen felül gyakorta teljesítenek szolgálatot külföldön a robbanóanyag kereső kutyák és vezetőik, négy éve lett vége egy hosszú afganisztáni missziónak. Látogatásunk alatt az két páros (kutyavezető és kutyája) éppen Libanonba készült, ahol azóta már a Közel-keleti országban egy ENSZ által felügyelt területen kamatoztatják szaktudásukat. Gépjármű és csomag átvizsgálást, illetve ellenőrzőpontokon való átvizsgálást, valamint tűzszerész átvizsgálást végeznek.

Ezek a külszolgálatok nagyon fontosak a munkánkban, így keressük a lehetőségeket, mert ilyenkor úgymond élesben tudjuk végezni azt, amire mi és a kutyáink ki vagyunk képezve, valamint ezek jó alkalmak a  tapasztalatszerzésre is, hiszen nincsen két ugyanolyan szituáció – osztotta meg velünk a század parancsnok.

Kiválasztás

Nem győzték hangsúlyozni, hogy a robbanóanyag-kereső kutyák kiválasztásánál nem fajtában gondolkodnak, hanem egyedekben, így keverék kutyák is teljesítenek szolgálatot ennél az alegységnél. A kutyák közbeszerzési pályázat útján, illetve menhelyekről is kerülnek, kerülhetnek az alegységhez. Emellett létezik még egy úgynevezett nulla forintos felajánlási forma is, amikor a századnál dolgozó honvéd egy megbízható, jó hírű tenyésztőtől származó kutyáját saját maga neveli fel, majd felajánlja a négylábút a Magyar Honvédségnek (jelenleg ezek közül kerül be a legtöbb egyed az alakulathoz, melyek jóval nagyobb arányban felelnek meg, mint úgynevezett kívülről érkezett külsős beszerzésű kutyák). Azt is megtudtuk, hogy gyakran kapnak felajánlásokat a közösségi médiából is.

– Maga a kiválasztás egy hónapig tart és két részre bontható. Az egyik rész a kiképző és a századparancsnok szakvéleménye a kérdéses kutyáról, míg a másik rész az állatorvos szakvéleménye. Ilyenkor az orvos tüzetesen megvizsgálja az állatot és szakvéleményt állít ki róla, melyben kifejti, hogy alkalmasnak találja-e szolgálati feladatra a kutyát. Az állatorvos mellet mi pedig egy hónapig teszteljük a kiválasztásra szánt kutyákat. Ilyenkor lövésállóságot nézünk, ez az alapszituáció, emellett mélységtől, magasságtól való félelmet. Be mer-e menni a gépkocsiba, hogyan viselkedik egy plázában és sok minden mást. A legfontosabb, hogy a labdával, illetve az étellel milyen szinten motiválható, mennyire akar dolgozni, mennyire együttműködő és természetesen a szaglását is teszteljük. Lényegében arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyek a kutya gátjai, ez milyen mértékű, mert ha mi tudunk rajta javítani, akkor ezt megtesszük, ám ha ez olyan nagymértékű, hogy mi már kevesek vagyunk hozzá,akkor visszakerül a gazdájához, tulajdonosához – avatott be minket Pásztor Antal.

A képzés

A robbanóanyag kereső kutyák alapképzése négy hónapig tart, ezalatt többek között az úgynevezett társításos módszerrel megtanulják a kiválasztott kutyák, hogy működik a robbanóanyag keresés. – Először labdát keresnek a kutyák, aztán labdát és robbanóanyagot, ezután pedig a labdát kivesszük a robbanóanyag mellől és a kutya egy passzív jelzéssel hozza a tudomásunkra, ha talált valamit.

Fontos kiemelni, hogy a mi kutyáink a robbanó anyagot keresik és nem a robbanó eszközt (köznyelven szólva a bombát, pokolgépet). Mi az eszközben lévő „kártékony” anyagot keressük. Nagyjából harminc féle robbanóanyagot, valamint ezek keverékeit képesek megkülönböztetni a kutyáink. Jelenleg a kollégák egyöntetű véleménye szerint „Csoki” a legjobb orrú kutyánk. A robbanóanyagot személynél, csomagban, különféle gépjárműveken, bármilyen területen, épületeken kívül-belül fel kell tudniuk ismerni. Mindez pedig kiegészül egy alapengedelmességi vizsgával.

Az egész persze nem működik, ha a kutya és kutyavezető nem passzolnak, nem érzik egymást, nem találják meg az összhangot, ha hiányzik kettejük kapcsolatából az a harmónia, ami kutya és vezetője között létre kell, hogy jöjjön – mondta a százados.

A kutyák tartása

Az MH Hadikikötőben tágas kennelekben helyezik el a kutyákat, de hasonlóan a rend őrség vagy a NAV kutyás egységeinél itt is engedélyezve van a kutyavezetők részére, hogy a „munkatársát” hazavigye, kivétel az alaptanfolyamos kutyáknál. – A kutyával Magyarország területét nem hagyhatja el a kutyavezető, de azon belül szabadon mozoghat, például kirándulhat vele a családdal hétvégén és hasonlók. Természetesen számít az is, hogy milyen módon tudja elhelyezni a kutyát a kolléga, azaz lakásban vagy a ház körül tudja tartani. Nálunk a kutyák kilencven százaléka a kutyavezetők családjainál él, azaz munkaidőben behozzák és annak leteltével pedig hazaviszik. Ha valaki éppen vidéken teljesít szolgálatot, akkor itt tartjuk a kutyáját a telepünkön, a kenneleinkben pihentetjük, ellátjuk, mozgatjuk az ebét, ám robbanóanyag keresést, csak a saját kutyavezetőjével teljesíthet minden kutyánk – tudatta velünk Pásztor Antal.

A szolgálat után

A robbanóanyag kereső kutyák szolgálati ideje változó, egészen addig nem nyugdíjazzák őket a koruktól függetlenül, amíg képesek a feladatukat maradéktalanul ellátni. Ilyenkor a kiválasztáshoz hasonlóan az állatorvos, a kutyakiképző és a kutyavezető egyöntetű véleménye a mérvadó, hogy az adott eb folytathatja-e a munkáját vagy nem. Itt is hasonlóan más munkakutyákat alkalmazó szervezeteknél bevált és megszokott módon a szolgálat befejezése után az ebeket a vezetőik a Magyar Honvédségtől térítésmentesen megkaphatják, örökbe

fogadhatják.

A szolgálat után

A robbanóanyag kereső kutyák szolgálati ideje változó, egészen addig nem nyugdíjazzák őket a koruktól függetlenül, amíg képesek a feladatukat maradéktalanul ellátni. Ilyenkor a kiválasztáshoz hasonlóan az állatorvos, a kutyakiképző és a kutyavezető egyöntetű véleménye a mérvadó, hogy az adott eb folytathatja-e a munkáját vagy nem. Itt is hasonlóan más munkakutyákat alkalmazó szervezeteknél bevált és megszokott módon a szolgálat befejezése után az ebeket a vezetőik a Magyar Honvédségtől térítésmentesen megkaphatják, örökbe fogadhatják.

– A nyugdíjazott kutyák vagy a vezető családjához vagy valamelyik családtagjához, például vidékre a nagymamához kerülnek azután, hogy nálunk leszolgálták az idejüket. Nem kötelező a vezetőknek a kutyát hazavinni, ha nyugdíjba vonul, ez pusztán egy lehetőség, ám mióta én vagyok itt a század – parancsnok még sosem volt olyan probléma, hogy egy nyugdíjassá vált kutyát nem tudtunk elhelyezni. Olyan is előfordult,

hogy valaki elhagyta az egységünket és a civil szférában helyezkedett el és a kutyáját megtartotta, mivel nem volt átadható más kutyavezetőnek. A nálunk lévő kutyák a vezetőik családjának tagjai, így ez nekünk természetes folyamat. Mi nem csak együtt dolgozunk az ebekkel, ők a társaink, akikkel különleges kapcsolat alakul ki, ha nem bíznánk egymásban, nem is tudnánk együtt dolgozni velük, ez olyan, amit csak a kutyások értenek meg igazán – világosított fel minket Pásztor Antal százados.

Kurkó Gyula

Fotók: Radnóthy László

Share this post

scroll to top
Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com