A világ legidősebb kutyája, egy Bella névre hallgató labrador retriever keverék volt, aki 2008-ban 29 évesen távozott az élők sorából. A hír bejárta a világot, melyet a média így publikált: „A világ legidősebb kutyája 203 évesen hunyt el”. A kutya életkorának kiszámítása a hét éves szabály alapján történt, de ez a teória már akkoriban sem volt helytálló. Egy „kutya év” nem egyenértékű hét „emberi évvel”.
A kutya életkora összehasonlítva az emberével eltérő mértéket mutat, de az az egyszerű szabály, hogy hét „kutya” év egyenlő lenne egy „emberi” évvel, nem állja meg a helyét. Ha igaz volna, hogy az emberek a kutyáknál hétszer lassabban öregszenek, akkor sokan képesek lennének 7 évesen szaporodni és 150 évig élni, de nyilvánvalóan nem ez a helyzet. Az ok, miszerint a kutyák egy éves korukra elérhetik a teljes ivarérettséget az, hogy az életük sebesebb tempóban zajlik, gyorsabban fejlődnek, illetve öregszenek, mint mi, emberek.
évnek felel meg
A hét éves szabály
A „hét éves mitosz” eredetét homály fedi. A XI. századból fennmaradt és a Westminster Apátságban őrzött „Az utolsó ítélet könyve” című gyűjteménybe 1268-ban bejegyzett számítás szerint 9:1 az arány, ez azt jelentette, hogy az ember 81 évesen, annyi idős, mint egy kutya 9 évesen. George Buffon, a XVIII. századi természettudós többé-kevésbé azonos elméletet állított fel, miszerint az ember 90 vagy 100 évesen annyi idős, mint egy 10–12 éves kutya. Egy 1950-es szónoklatban felszínre került az a megállapítás, hogy az emberek általában 70 évig élnek és a kutyák 10 évig. Ezt egyszerű és könnyű volt lefordítani, így ez lett a viszonyítási „arány” a kutyatulajdonosok számára kedvenceik korának kiszámításánál. Innen indult útjára a „hét éves szabály”, mely a további években az állatorvosok által terjesztve igazságként került a köztudatba. Többen úgy vélték, hogy ez csupán egy marketingfogás, mely arra ösztönzi a kutyatulajdonosokat, hogy házi kedvenceiket legalább évente egyszer vigyék el vizsgálatra.
Armand Lebeau teóriája
Mivel ez a „hét éves szabály” úgy terjedt el a köztudatban, mint az igazság, a kutatók kezdték megkérdőjelezni az érvényességét. 1953-ban egy francia kutató, Armand Lebeau összehasonlította az ember és a kutya közös életszakaszait, a kölyökkort, a serdülőkort, a felnőttkort és a maximális élettartamot. Az összehasonlítás alapján megállapítást nyert, hogy a kutyák fejlődése az első életévben körülbelül 15 x gyorsabb, mint az emberé. Ez a folyamat az életkor előrehaladtával fokozatosan lassul, az élettartam vége felé pedig ötszörösére csökken. Lebeau végleges következtetése szerint az 1 éves kutya életkora 15 emberi évnek felel meg, a 2 éves kutya életkora 24 emberi év, és két éves kortól a kutya életének minden éve négy emberi év. A későbbi tanulmányok ezeket az adatokat tovább bontották és finomították
méret, súly és fajta szerint. Míg a tudósok, az állatorvosok és a kutyák szerelmesei próbálják leleplezni a 7 éves szabályt, az továbbra is fennáll könyvekben, újságcikkekben, valamint az emberek képzeletében még a mai
időkben is.
Egy jobb megközelítés
Tehát mi a módja az emberi évek” kutyaévekre” való lefordításának? Ez nagyrészt a fajtának és a kutya méretének a kérdése. Tudjuk, hogy a normál élettartam a kutyák esetében 8-16 év közöttre tehető. Azt is megfigyelték, hogy a kutyák az első néhány évben gyorsabban nőnek, a nagyobb fajták pedig gyorsabban öregszenek. Ahogy David J. Waters öregedés szakértő fogalmaz, „Nyolc év az egyik fajtánál nem egyenértékű egy másik fajta nyolc évével.”
A kutyák négy különböző méretbe sorolhatók be:
Kistestű kutyák 1–10 kg. között (például: a chihuahua vagy a törpe uszkár)
Közepes testű kutyák 10–30 kg. között (például a bulldogok vagy a bullterrier)
Nagytestű kutyák 30–45 kg. között (például az afgán agár vagy az ír szetter)
Óriás testű kutyák 45 kg. fölött (például a dogok)
Mint ahogy a következő táblázatban is látható, minden korosztály kissé eltérő ütemben öregszik és az „emberi év” arányt különbözőképp hordozzák magukban:
A legtöbb kutatás arra céloz, hogy az óriás méretű kutyák gyorsabban öregszenek, mint más fajták. Cornelia Kraus, evolúcióbiológus úgy véli, hogy mindez az IGF-1 növekedési hormonnal lehet összefüggésben, mely az olyan kistestű kutyáknál, mint a törpe uszkár, sokkal alacsonyabb természetes koncentrációban van jelen, mint például a nagyobb testű kutyáknál. Az alacsonyabb hormonszintű állatok hajlamosak lassabb mértékben öregedni, valamint kisebb kockázatot viselnek az öregedéssel összefüggő betegségek megjelenése iránt. Kutatók, akik alaposan nyomon követtek némely fajtát, sok különböző eredményt találtak. Egy 70 kilogrammos dán dog vagy egy 90 kilogrammos szent bernáthegyi egy életéve 26 emberi életévvel lehet egyenértékű. Ugyanebben a tekintetben, egy 5 kilogrammos törpe uszkár egy életéve 10 emberi évnek felelhet meg. Általában minél kisebb méretű egy kutya, annál tovább hajlamos élni, de mégis van néhány kivétel (lásd a képeken). Vannak kiugró értékek is, mint például a beagle, amely életkora általában eltérő mértéket mutat, mint a méretének megfelelő osztályban a többi kutyafajta életkora. Az okok tudományosan még megalapozatlanok.
emberi évnek felel meg
A várható élettartam
Egyes kutyák sokáig élnek és sokkal lassabban öregszenek, mint mások. A fő tényezők, melyek eldöntik egy kutya várható élettartamát, az alábbiak:
A kutya mérete. Általában a kisebb méretű kutyák hosszabb ideig élnek, mint a nagyobb méretű kutyák. Átlagban, a kistermetű kutyák élettartama másfélszer több mint a nagytermetű kutyák élettartama.
A kutya fajtája. A kutya fajtája jól jelzi a várható élettartamot. Ez részben összefügg azon tényezővel, hogy a nagytestű fajták rövidebb élettartamúak, mint a kistestű fajták. Azonban még ugyanabban a súlycsoportban is vannak különbségek, egyes fajták tovább élnek, míg mások rövidebb ideig. Például egy dobermann könnyen elérheti a 15 éves kort, annak ellenére, hogy ők nagyméretű kutyák, míg a kisebb boxer rövidebb élettartamú és gyakran nem éri el a 10 éves életkort sem.
A kutya neme. Ahogy az embereknél átlagosan a nők tovább élnek, mint a férfiak, úgy a kutyáknál is a nőstények 1-2 évvel tovább élhetnek (fajtától függően) a kan kutyáknál.
Az ivartalanítás. Az ivartalanított kutyák általában tovább élnek, mint az ivarszervekkel rendelkezők. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az ivartalanítás csökkenti a rák kialakulásának kockázatát. A nemi szervek daganatainak megjelenése szorosan kapcsolódik a nemi hormonokhoz, amelyek jelentősen lecsökkennek az ivartalanítással, így a daganatok kialakulásának kockázata is minimalizálódik.
Az életkörülmények. Azok a kutyák, akiket megfelelő takarmánnyal etettek és megfelelő étrenden tartottak, átlagosan tovább élnek, mint azok, amelyeket nem. Szélsőséges esetekben sokkal hosszabb is lehet az élettartamuk.
Az egyéni jellemzők. Csakúgy, mint néhány ember, aki erős szervezettel születik, néhány kutyára is jellemző ez egyénileg. Következésképpen, bár a fenti tényezők alapján beszélhetünk a kutya várható élettartamáról, az egyéni tényezôk miatt ez valamelyest változik.
A ma élő kutyák átlagos élettartama hosszabb, mint 100 évvel ezelőtti őseiké volt, a 6 éves kort kevesebb, mint 20 % élte meg, míg ez az arány 2010-ben már 44 % volt. Általában minél kisebb méretű a kutya, annál hajlamosabb magasabb élettartam elérésére. Íme. néhány ismert kutyafajta átlagos élettartama emberi években mérve:
Bár egyetlen egy kutya egészségét sem lehet bizonyossággal megjósolni előre, a gondos kiválasztással, és továbbiakban a megfelelő figyelemmel tudjuk növelni az általános egészség és a hosszú élet valószínűségét nála. Az alábbi szempontokat minden kutyatulajdonosnak érdemes szem előtt tartania:
A fajta egészsége. Egyes kutyafajták egészségesebbek, míg más fajták bizonyos betegségekre (pl.: diszplázia, daganatok, allergiák… stb.) hajlamosabbak. Fajtaválasztás előtt érdemes minden fontos információt megtudnod a kiválasztott fajta öröklődő-, illetve fajtaspecifikus egészségügyi problémáiról, betegségeiről!
A fajta életmódja. Minden kutyafajtát egy konkrét célt szem előtt tartva tenyésztettek ki, legyen az terelés, őrzés, védelem, vadászat, társasági kedvenc… stb. A cél, amelyre használsz egy kutyát és amilyen módon fogod őt tartani, minden szempontból a legfontosabb. Általánosságban elmondható, hogy a munkakutyáknak nagyobb területre és több feladatra, foglalkozásra van szükségük, mert ezek nélkül szenvedni fognak, nagyobb mértékben szellemileg és bizonyos mértékben fizikailag is. Ha napi szinten nem kapják meg a megfelelő foglalkozást és nincsenek lekötve az energiáik, unalmukban rombolóvá válhatnak! Másfelől az őrző kutyák, akiket munkára vagy kinti őrkutyaként használnak, betegségektől szenvedhetnek, például a hideg és a nedvesség hatására ízületi gyulladástól, és az egészségügyi problémák állandósulása esetén korábban meghalhatnak.
A tenyésztő. A gátlástalan tenyésztők (főképp a kölyökkutya szaporítók) úgy tenyésztenek kutyákat, hogy nem szentelnek kellő figyelmet az egészségességre. A komoly, tiszteletreméltó tenyésztők gondosan és szakszerűen szűrővizsgálatokat végeztetnek a kutyáikon az öröklött és más betegségek kiszűrése érdekében mielőtt tenyésztésbe vonnák őket. Következésképpen azt tanácsolom, hogy egy regisztrált és hozzáértő tenyésztőtől próbálj kiskutyát beszerezni (a MEOESZ, illetve a fajtaklubok tudnak neked segíteni abban, hogy kitől szabad és érdemes törzskönyvezett és chipezett kiskutyát vásárolni), aki valószínűleg nem olcsó, de ezzel a lépéssel az elkövetkezendő években meg tudod magad kímélni a fölöslegesen kiadott orvosi költségektől és rengeteg szívfájdalomtól. Bár az életben semmire sincs garancia, így a hozzáértő tenyésztőknél is előfordulhatnak egészségügyi problémák, de sokkal kisebb mértékben jelentkezhetnek, mint a szaporítótól vásárolt kutyák esetében. Sok országban probléma a túltenyésztés, ezért gyakran előfordul, hogy a legnépszerűbb fajták a legkevésbé egészségesek.
Az étrend. A kutyáknak más táplálkozási igényei vannak, mint az embereknek, ezért érdemes szem előtt tartanod, hogy a megfelelő étrend alkalmazásával, az elegendő, de nem túlzott mennyiségű takarmánnyal megőrizhetô a kutya egészsége és ebből következőleg hosszabb élettartamra számíthattok. A megfelelő étrend a fajta, a kor és az életmód függvénye, például egy nagyon aktív kutyának nagyobb arányú szénhidrát bevitelre van szüksége, mint egy kevésbé aktívnak.
Testmozgás. Minden kutya rendszeres testmozgást igényel (legalább hetente többször, de egyes fajtáknál naponta). A mozgás mennyisége és típusa bizonyos mértékben a kutya fajtájától illetve a kutya egyéni igényeitől függ. A munkakutyák általában sokkal több testmozgást igényelnek, nemcsak a testi egészségükért, de a szellemi és lelki egészségük megőrzése érdekében is. Tartsd szem előtt, hogy a túlzásba vitt mozgás nem tesz jót egy kutyának sem (különösen akkor nem, ha nagyon fiatal, vagy idős, vagy ha az időjárás túl meleg), de a legtöbb kutya, mint a legtöbb tulajdonos is megtalálja a megfelelő mozgásmennyiséget. A fizikai megterhelés mellett szükség van a megfelelő szellemi stimulációra is, például a napi séta során változtass útvonalat, játssz a kutyáddal, tanítsd őt, adj neki feladatokat! Egy kutyaiskolai képzés is nagyon hasznos lehet, hogy szellemileg is fitten tartsd őt (és ezzel magadat is).
Az életkörülmények. Azok a kutyák, akik odakint, a szabadban élnek és nincs számukra megfelelő oltalom a hideg, a szél, az eső és a forróság ellen, vagy azok a kutyák, akik rossz életkörülmények között élnek, például nagyon kicsi éllettérben, tiszta víz nélkül vagy rossz higiéniai állapotok között, rövidebb élettartamúak és hajlamosak a betegségekre. Ennek ellenére, ami megfelelő az egyik kutyának, az nem biztos, hogy megfelelő lesz egy másiknak. Például bizonyos dupla szőrzetű fajták hidegebb körülmények között érzik jól magukat, míg a rövidebb szőrzetű kutyák a hideg körülményeket nem bírják megfelelően kezelni.
Az orvosi ellátás. A 6 hetes kölyökkutyáknak fél éves korukig 2-3 hetente folyamatosan, a felnôtt kutyáknak pedig évente legalább kétszer szükségük van védőoltásokra. A világ egyes részein jelen vannak olyan halálos paraziták, melyek megkövetelik, hogy kedvenceink oltásokat, illetve gyógyszeres kezelést kapjanak a megfertőződés megelőzésére. Végül, mint az emberek, ugyanúgy a kutyák is igényelnek orvosi kezelést, ha megbetegszenek vagy sérülést szenvednek, és természetesen idős korukban is.
Néhány utolsó gondolat
A karcsúság és a fittség is fontos része a kutya hosszú élettartamának. Általános szabály, hogy a túlsúlyos kutyáknak rövidebb az élettartama és nagyobb a betegségre való hajlama. Tanulmányok kimutatták, hogy a vékonyabb testalkatú kutyák két évvel hosszabb ideig élnek, mint túlsúlyos társaik. Ezen kívül a méret és a genetika is szorosan kapcsolódik a hosszú élettartamhoz. A gének és a fajtára jellemző betegségek befolyásolják az öregedés ütemét. Csakúgy, mint az embereknél, a kutyáknál is sokszor már az anyaméhben eldôl minden, többek között az élethossz is. Több tényező befolyásolhatja az élettartamot, például az anya étrendje a terhesség alatt. valamint a vérvonal, az ősök élettartama is meghatározó. Ha kölyökkutyát vásárolsz, legyen az bármilyen méretű, kérdezd meg a tenyésztőt, hogy jellemzően meddig élnek a kutyái. Ha előfordult betegség az ősök között, azt is tudakold meg, hogy milyen típusú betegség volt az. A válaszok segítségével tudni fogod, mit várhatsz, és mire számíthatsz a kutyád életében.
Vámosi Ildikó
Képek: pinterest, wikipedia
