Családi és szabadon élő kutyák összehasonlító vizsgálata

Bali szigete számtalan szempontból különleges. Az Indonéz sziget kutyák egy speciális csoportjának ad ott hont, ugyanis már több ezer éve élnek ott, szabadon.

A nyugati társadalomra jellemző házikedvencként tartás nem jellemző itt. Sőt, ha az egész világon élő kutyák populációját vizsgáljuk, a házi kedvencként tartott kutyák elenyésző részt képeznek. A kutyák legtöbbje – világviszonylatban szabadon él és származásuk szinte kinyomozhatatlan, de életmódjukról és viselkedésükrôl is keveset tudunk. Fontos őket a kóbor kutyáktól elkülöníteni, akik egykor családban éltek és szocializálódtak. A Balin szabadon élő kutyák más populációktól elkülönítve szaporodtak, más fajtákkal nem keveredtek, így egy ősi típusú zárt csoportnak, hivatalosan még nem elfogadott, de önálló fajtának tekinthetőek. Genetikai vizsgálatok során fényt derült arra, hogy a dingókkal állnak a legközelebbi rokoni kapcsolatban.

Balin az elmúlt évtizedekben megváltozott a kutyák helyzete. Az egyre több ide érkező turista a nyugati szokásokat tovább hordozva, egyre több kutyát sajnált meg és fogadott magához. Jelenleg a kutyák eloszlása a szigeten két csoportra oszlik, a szabadon élő, és a valaha szabadon élő de családokhoz került kutyákéra. A vizsgálat különlegességét éppen ez a kettősség adja, egy genetikailag nagyon hasonló, zárt csoport viselkedését vizsgálhatják a kutatók, amelyeket jelenlegi helyzetben eltérő környezeti hatások érnek. Ez egy ritkán vizsgálható helyzet, hiszen a legtöbbször családi kutyákat van módjuk a kutatóknak megfigyelni. Ekkor eltérő fajtákhoz tartozó egyedeket vizsgálnak, amelyek között gyakran nehezen feltárható genetikai különbségek is fennállnak. Ilyenkor a környezeti tényező, vagyis a családban való szocializáció a közös vizsgálati pont. Tehát ha családi kutyák viselkedését írják le a kutatók, akkor a felmerülő különbségek egyedi és/vagy genetikai okokra vezethetők vissza. Itt fordított a helyzet, a kutyák genetikailag hasonló csoportot alkotnak, ám van akik közülük az utcán élnek, önellátók, míg más egyedeket emberek vettek magukhoz és kialakított szabály rendszert követve (például pórázon sétálás) élik mindennapjaikat. A kutatásnak magyar vonatkozása is van, az ELTE Etológia Tanszéke által már régebb óta alkalmazott kérdőívvel az olasz Marco Adda hasonlította össze a kutyák személyiségét különböző demográfai tényezők mentén, vagyis felmérte, hogy a környezet, az emberi tényező milyen hatással van a kutyákra. A kérdőíves felmérésben tizenöt családi és hatvan szabadon élő kutyáról kapott képet a kutató, amelyből kiderült, hogy a szabadon élő kutyák kevésbé aktívak és ingerelhetők, valamint agresszív viselkedésük más kutyákkal szemben is alul múlja a családban élő fajtársaikét. A zsákmányszerzési hajlam is a szabadon élő kutyák esetén volt alacsonyabb. Nemek közötti viselkedés béli eltérést is találtak a kutyák között, a nőstény egyedek ingerlékenyebbnek bizonyultak a szabadon élő egyedek esetén, de mindkét csoportra kimutatható volt, hogy a nőstények inkább tartanak az emberektől.

Az eredményekbôl levonható legvalószínűbb magyarázat szerint, a több évezrede szabadon élő kutyák számára a bezártság, a mozgáshiány, a szociális kapcsolatokhoz változása stresszt okoz. A szabadon élő egyedekhez képest a nyugati kultúrában a kutyáknak rengeteg szabályhoz kell alkalmazkodniuk és elvárosoknak kell megfelelniük. A pórázon sétálás, a fajtársakkal való korlátozott találkozás, megszabott táplálkozási rend és szaporodás mint korlátokat szab a kutyák számára, amely stresszel járhat. Azonban ezeknek a kutyáknak volt idejük a városi léthez alkalmazkodniuk, fokozatosan szokták meg a városi létet. A Balin élő kutyák mindezt az elmúlt évtizedekben élték át, így elképzelhető, hogy az emberi csoportokhoz való alkalmazkodás számukra sem fog gondot okozni. Hiba lenne azt gondolni, hogy minden kutyának a teljes szabadságra, az utcán élésre lenne szüksége jólétük fenttartására. A most velünk élő házikedvencek aligha élnék túl a mai nagy városokban, míg Bali a szabadon élő kutyák számára ideálisabb környezetet biztosit.


Szánthó Flóra
Képek: Száthó Flóra,
http://www.houstonpettalk.com

Share this post

scroll to top
Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com