A kutyák kognitív diszfunkciója az agyi funkciók öregedéssel járó romlását jelenti, amely hasonló az emberi Alzheimer kórhoz, amely az emberéhez hasonlóan az agyban felhalmozódó rendellenes szerkezetű fehérjékkel hozható összefüggésbe. Annak ellenére, hogy a kutyák szorosan együtt élnek az emberekkel és gondoskodunk róluk, öregedési folyamataikról keveset tudunk. Annyi bizonyos, hogy a kutyák várható életkora fajtánként jelentős mértékben eltér, de általánosan érvényes, hogy minél nagyobb az adott fajta, várható élettartama annál alacsonyabbra becsülhető. Tehát egy német dog várható életkora hat-kilenc év addig egy angol cocker spánielnél ez akár tizennégy-tizenhat év is lehet. Az öregedéssel kapcsolatos vizsgálatok során alapvető kérdésekben nem tudnak a kutatók egyetérteni, például abban, mikor számit egy kutya öregnek, mikortól lehet egy kutyára azt mondani, hogy öreg már. Néhány tényező befolyásolja az öregedéssel járó kísérő jelzéseket, például a kognitív diszfunkciót. Kérdőíves kutatásokból tudjuk, hogy az átlagosnál gyakrabban fordul elő szukák, ivartalanított vagy kisebb testű kutyák körében az elmebeli funkciók romlása.
Egy nem rég publikált tanulmány a leromlás három szintjét különíti el.
1. fázis: enyhe romlás: Főleg az alvási mintázatban történtik változás, de a szociális interakció a gazdával is átformálódik.
2. fázis: mérsékelt romlás: Az alvási ciklus felborul, gyakran töltik ébren a kutyák az éjjeleket. A megszokott gondoskodás mellett speciális igényeik alakulnak ki és nagyobb körültekintést igényelnek.
3. fázis: Erőteljes romlás: Megjelennek a viselkedés béli markáns változások, mint például az üres tekintet és kevesebb figyelem, a látszólagos ok nélküli ugatás, a gazda és család nem felismerése.
Ezek a fázisok segíthetnek kutyáink viselkedésének megértését és megkönnyítheti az öregedéssel járó változások és kialakuló problémákra való felkészülést.
A szinteket elkülönítő vizsgálat háttere
Egy korábbi 2015-ben készült tanulmány foglalkozott az öregedéssel járó változások vizsgálatával. A kutatók tizenhét különböző viselkedési formát írtak le, amely az idősebb kutyákra volt leginkább jellemző. Ezeket a viselkedési elemeket ezután négy csoportra osztották, amelyek a következők voltak: Térbeli orientáció: magába foglalja a tájékozódási nehézséget, az üres tekintet és a tárgyak észre nem vételét. Szociális interakciók: A családtagokhoz fuződő viszony változását foglalja magába ez a kategória, amely a vezényszavak nem értését és korábbi képzettségi szinthez képest visszalépést jelenthet. Jellemző továbbá az újdonságok keresésének hiánya is, de gyakran agresszív viselkedésben is kifejeződhet a változás. Alvási ciklus változása: Ez jelentheti akár az alvatlan állapotot, de az abnormálisan sok alvás is megjelenhet tünetként, illetve az éjszakai, ok nélkül ugatás is több idős kutyánál is megjelenhet.
Házon belüli piszkítás: Ez nem csak a nem megszokott helyen történő ürítést jelenti, hanem magának az ürítési kényszer jelzésének változását vagy teljes elmaradását is magába foglalja. A kutatók kategóriánként megfigyelték a viselkedési elemek megjelenésének gyakoriságát vagy éppen ezek hiányát, és felállították a három öregedésre jellemző fázist. Az első fázisban a gazdák nem vesznek észre markáns változást kutyáik viselkedésében, így ennek a fázisnak a diagnosztizálása általában elmarad. A diagnosztizálás elmaradása ellenére, a gazdák utólag még is gyakran számolnak be a kutyájukkal való kapcsolatuknak romlásáról vagy éppen az alvási ciklusban jelentkező zavarról.
A következő fázisban az otthoni tréningek szinte teljesen kikopnak a kutyák csökkenő figyelme miatt, ám ezzel szemben gyakran jelentkezik éjszakai hiperaktivitás is. Ebben a fázisban már a gazdák is észreveszik a változástés előfordul, hogy a kutyák nagyobb körültekintést igényelnek, esetleg több, de rövidebb sétát. Az utolsó fázisban a legtöbb gazda már a problémák kezelhetetlenségről számol be, olyan módon változott viselkedési problémákról, amelyekkel nem vagy csak nehezen tudnak együtt élni. Ezek leggyakrabban az üres tekintet, amikor a kutya szinte se lát se hall, a túlzott ugatás vagy a családtagok fel nem ismerése.
A kutatás alapján megállapítható volt, hogy a második és a harmadik fázis között gyors az áthaladás, a vizsgált kutyák negyedénél ez körülbelül hat hónap volt, míg a felénél egy év. Ez a változás és a változással járó romlás az emberi Alzheimer korhoz képest ötször gyorsabb lefolyású.
Szánthó Flóra
