Ennek a kutyások körében érthetetlen ténynek a hátterében praktikus okok állhatnak, például tartásuk egyszerűbb, hiszen több időre is magukra lehet őket hagyni, nem igényelnek hosszabb kinti sétákat. Néhány tulajdonságuk, amik megkülönböztetik őket a kutyáktól, éppen hogy bizonyos emberek számára vonzóvá teszik őket. A macskák makacssága, önállósága vagy független magatartása jól illeszkedik egyes élet stílusokhoz, így a macskákkal való együttélés néhány ember számára a legideálisabb, és úgy tűnik, ez kezd egyre gyakoribbá válni Európában. A megfigyelhető növekvő trend ellenére nagyon kevés macska viselkedést kutató vagy macska-gazda kapcsolatát vizsgáló kutatás áll rendelkezésünkre. A publikált kutyás cikkek közel felét érik csak el a macskákkal kapcsolatos kutatások. Tudományos körökben a macskákat, mint vizsgálati alanyt nem tartják sokra. Nehezebben motiválhatók, laborban való vizsgálatuk nehézkes, a velük való közlekedés is nehezebb gazdáik számára. A hiányosságok ellenére lenne igény az ilyen irányú kutatásokra is, hisz, ahogy a kutyatartók megkapták a tudomány támogatását kedvenceik mélyreható megismeréséhez, úgy a macskatulajdonosokat is megilleti ez.
Az ELTE Etológia Tanszéke éppen ezért nem rég macskák viselkedésének kutatására is vállalkozott. A tanszék elmélete szerint bár mindkét faj az emberrel szorosan él együtt, a kutyák és macskák lényegesen eltérnek egymástól, így teljesen más megközelítési móddal, és vizsgálatai módszertannal kell viselkedésüket elemezni. A macskák egyik különlegességét az adja etológiai szempontból, hogy a generációik felváltva szaporodnak kontrollált emberi körülmények mellett és elvadult, szabadon élő formán is, akiket aztán újból befogadhatnak emberek. Az ilyen típusú populációkban a génáramlás folyamatosan zajlik, nem keletkeznek izolált populációk.
A kutatók szerint a macskák egyfajta szelíd vadállatoknak tekinthetőek, mivel emberi behatás nélkül is vígan elélnek, sőt azok a kiscicák, akik nem találkoznak emberrel, sosem lesznek szelídek, így viselkedésük olyan akár a ragakadozóké. Éppen ezért viselkedésüknek kutatása a ragadózók életéről is sokat mondhat, anélkül hogy bárkinek az oroszlán bajuszát kellene meghúznia. Első lépésként az ELTE Etológia Tanszék kutatói egy kérdőíves felmérést állítottak össze cicás gazdák számára, amelyben a macskájukkal való kapcsolatukat illetve a macskás viselkedésére jellemző elemeket vették górcső alá. A kérdőívet több mint százötven érdeklődő töltötte ki, amelyből kiderült, hogy a cica-gazda kapcsolatának jellemzői a gazda szempontjából kísértetiesen összecsengenek a kutya-gazda párosokéval. A macskák viselkedését nagymértékben befolyásolták a gazdák demográfiai tényezői, mint például a nemük, koruk vagy iskolázottságuk szintje, csakúgy mint kutyák esetén. Hasonlóan vélekednek a cicás gazdák macskáik viselkedéséről, mint a kutyás gazdák.
A játékosabb macskákat, képezhetőbbnek találtak gazdáik, akik érdeklődőbbek is voltak gazdáik felé. Ez megegyezett a kutyás tulajdonosaik állításaival is. A két tábor között azonban akadtak lényeges különbségek is, míg a kutyák hangadása kellően informatív gazdáik számára, több féle hangot és jelentést tudnak elkülöníteni, addig a macskák nyávogása a legtöbb esetben gazdáik számára csupán valaminek a megszerzésére irányul. A kutatás először vizsgálta macskás gazdák vélekedéseit házi kedvencük viselkedéséről, szociális interakcióiról és komplex kognitív képességeiről. Bár a kutatási irányzat még gyerekcipőben jár, jelen kutatással számtalan olyan tényezőre és öszszefüggésre derült fény, amely további tesztek és kutatások elvégzésére adhat alapokat.
Száthó Flóra
forrás: https://mno.hu
