Falkavadászat: tradíció, sport vagy állatkínzás?

Hatalmas port kavart a brit politikai életben, amikor nemrégiben Jeremy Hunt felvetette, hogy miniszterelnökként ő bizony újra legálissá tenné a kutyás rókavadászatot. Az Egyesült Királyságban 15 éve tilos falkával vadászni, és a britek nagy része továbbra sem szeretne változtatni ezen – hagyományőrzés ide vagy oda.

Az első írásos emlékek a XII. századból maradtak fent a falkászatról. A kutya és a ló közös használatából kialakuló vadászati forma eleinte csak a táplálékszerzést szolgálta, azonban a rókavadászat megjelenésével a XVIII. századtól egyre nagyobb hangsúlyt kapott a hajszolásban rejlő élmény. Sport akkor lett a vadászatból, amikor a földesurak meghívták barátaikat, ismerőseiket és együtt lovagoltak a kutyafalka után. Magyarországon már a honfoglaláskori időkben használtak vadászatra kopókat. Akkor változott vérengzéssé a sport, amikor ezeket a vadászkutyákat szelindekekkel (mészároskutyákkal) keresztezték. Ezek leszármazottai gazdáik parancsára bármilyen vadat képesek voltak elejteni és széttépni, melynek eredményeképp a kopóval való vadászatot törvényileg betiltották, az ősi magyar kopófajta pedig teljesen eltűnt. 1825-ben gróf Széchenyi István élesztette fel újból a falkavadászatot, amikor egy 12 rókakopóból álló falkát hozatott Angliából a nagycenki bitrokára. Habár Magyarországon a XIX. században végleg betiltották a falkavadászatot, a sport szeretete megmaradt, és hagyományait mai napig ápolják. A kutyák persze most már nem vadat követnek, hanem egy lovast, akinek a ruháját jelképesen egy rókafarok díszíti. Az elöl lovagló nyomfektető ánizsos teával jelöli ki az útvonalat, a kutyák pedig ezt a nyomot követve vezetik a lovasokat. A hajsza akkor érte el a célját, ha az ebek utólérték a „rókalovast”. Létezik egyébként gyalogos falkavadászat is, ezt általában akkor alkalmazzák, ha olyan terepen hajtanak, ahol a ló nem képes közlekedni, például meredek hegyvidékeken.

Milyen kutyákból áll a falka?
A falka kialakításánál alapszabály, hogy egy fajtából álljon, ugyanis csak így alkothatnak egységet. A kutyafajta kiválasztásánál a vadfaj és az adott vadászati terep a meghatározó. A nyúlra jellemzően kistermetű kutyákkal vadásznak, kivéve a hatalmas síkságokon, ahol inkább az agarakat részesítik előnyben. A leggyakrabban használt fajták a basset artésien normand, a basset hound, az artoisi kopó és a beagle. Rókavadászatra a közepes méretű kopók a legalkalmasabbak, míg szarvasra kizárólag nagytestű kopókkal vadásznak – mint például a nagy francia kopók, a nagy francia trikolór kopók és a jurai kopók. A hagyományos falkavadászat szereplői még a kutyákon kívül a lovak és az emberek. A kutya feladata a rejtőzködő vad felkutatása és hajtása, a ló és lovasa pedig igyekszik utolérni és elejteni az űzött vadat. Mindig van egy falkamester, akinek a kürtjelére vagy más parancsára engedelmeskednek a kutyák. Nagyon fontos, hogy egy-egy falka csak egyféle szagra dolgozzon. A hagyomány továbbá előírja, hogy a falkavadászatokon a résztvevők (falkamester, vadászok, hajtók) libériát – zsinóros egyenruhát – viseljenek. A ruha színárnyalata általában egységes, de az egyes kutyafalkákat a vadászok kabátgallérjának eltérő színe, és a kabátgombok rajza alapján különböztetik meg egymástól. A lovakkal dolgozó ebeket már kölyökkoruktól hozzászoktatják a ló közelségéhez. A fiatalabb kutyák pedig az idősebb falkatársakat figyelve tanulják meg a szag követését és a vadászat alatti viselkedést. Több száz éves brit hagyomány Nagy-Britanniában a vidék kiváltsága volt az űzött falkavadászat, egészen 2004-ig, amikor több éves vitát követően a brit parlament törvényben betiltotta az Angliában nagy hagyományokkal büszkélkedő kutyás rókavadászatot. Habér az akkor miniszterelnök, Tony Blair az utolsó pillanatban még megkísérelte a következő parlamenti választások utánra halasztani a tilalom bevezetését, végül nem sikerült átvinnie akaratát az Alsóházban. Az uralkodói szentesítés után a 2005 februárjában törvényre emelkedett tilalom azóta is kampánytéma. Az elmúlt 15 évben több politikus megpróbálta már enyhíteni vagy feloldani a tilalmat, de az átlagpolgárok és az állatvédôk haragjától tartva senki nem mert lépni az ügyben. Már csak azért sem, mert a brit parlamentben sincs egyetértés a törvényt illetően, és többségben vannak azok, akik ellenzik a falkavadászat újbóli bevezetését a gyakorlatba. A több mint háromszáz éves brit tradíciót legutóbb Jeremy Hunt akarta újra törvényessé tenni, mondván ez része a vidék örökségének. „Én magam nem vadászok, nem nekem való. De úgy gondolom, hogy fel kell ismernünk, ez a sport része a vidéknek és kulturális örökségünknek”, érvelt Jeremy Hunt, aki miniszterelnökként szavazásra bocsátaná a parlamentben a törvénymódosítást. A valóságban azonban továbbra is nagyon kevés az esély arra, hogy ez megtörténjen, hiszen a brit parlamenti képviselôk többsége ellenzi a véres sport visszaállítását. Persze az, hogy törvény tiltja a falkászatot, még nem jelenti, hogy nem próbálkoznának vele az emberek. Azonban a drónok megjelenése óta, egyre nehezebb titokban tartani ezeket az illegális vadászatokat. Az új technológia alkalmazásával ugyanis egyre több orvvadászt sikerül kézre kerítenie a brit rendőrségnek.

Mi a helyzet a magyar falkavadászattal?
Míg Nyugat-Európában a falkászat egy idegenforgalmi árucikké vált, addig hazánkban nagyon kevesen érdeklődnek ezután a sport iránt. Pedig manapság már nem véres vadászatról, hanem egy izgalmas, közösségépítő sportról és hagyományőrzésről beszélünk. Magyarország egyetlen vadászkutya-falkája Sümegen található, ahol a Sümegi Falkász Egyesület tavasztól őszig rendszeresen szervez kutyás vadászlovaglásokat. „Nincs nagy ismertsége itthon a falkavadászatnak. Sajnos nem annyira népszerű nálunk ez a sport, mint mondjuk Ausztriában vagy Németországban, ahol külön vadászlovas képzések vannak. Az egyesületünkkel Sümegen igény szerint tavasztól őszig szervezünk falkavadászatot. A falkánk jelenleg 22 angol-francia trikolor szarvaskopóból áll. Ezeknek a munkakutyáknak
hatalmas a mozgásigényük, így ha nem is visszük ki őket terepre, biztosítanunk kell kell nekik teret a futkározásra. Az energiáik levezetésére egy nagy kifutó áll rendelkezésükre, illetve alkalmanként tréninget is tartunk nekik”, árulta el Capári Róbert falkamester, az egyesület elnöke.


Biri-Séra Zsanett
Képek: www.unsplash.com

Share this post

scroll to top
Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com