Annak ellenére, hogy a felelős állat és így a kutyatartás is egyre népszerűbb világszerte, és a jogszabályok is egyre inkább „állatbarátok”, sajnos az ebrendészeti telepek, állatmenhelyek teltházzal üzemelnek. Az önkormányzatok vagy alapítványok által fenntartott menhelyeken élő állatok jólétének biztosítása és erre való törekvése azonban nem csak az állatvédőket foglalkoztatja.
Egy amerikai felmerés alapján, közel 4 millió kutya kerül állatmenhelyre, akik egynegyede sosem kerül ki onnan. A sokkoló adatok hallatán nem csoda, hogy az arizonai egyetemen kisebb kutató csoport állt össze, a menhelyi kutyák örökbeadási esély növelésének céljából. Kutatásuk ötletét egy menhely bevett szokása adta, amelyben a menhely önkéntes dolgozói rövid időre, de hazavihettek egy-egy kutyát. A kutatókban felmerült a kérdés, vajon ez milyen hatással lehet a kutyákra, egyrészről mekkora stressz ez számukra, illetve a nyugalmukat miben változtatja meg a menhelyről ki majd újból bekerülés.
A kutatás során öt menhely került be a speciális programba, aminek során a kutyák stressz hormonjának nevezett kortizol szintjét mérték a menhelyen töltött idő alatt, az otthoni környezetben levés közben végül pedig a visszakerülés során. A kortizol a mellékvesekéreg által termelt hormon, amely a szervezet stressz válasz készségéért felel. Az eredmények alapján jól látszódott, hogy a kutyák stressz szintje csökkent az otthoni környezetben töltött idő alatt. Amikor visszakerültek a menhelyekre, kortizol szintjük nem változott a korábbi, megszokott értékekhez képest, vagyis a visszakerülés nem járt nagyobb stresszel, mint ahogy azt a kutatók gondolták. A kutatók ezt ahhoz hasonlították, mint amikor a megszokott munkarend és a hétvége váltja egymást. A hétvége jelenti a kiszakadást a pihenést, azonban hétfőn kezdődnek az újabb stresszel járó kihívások. Az otthon töltött idő, remek alkalmat adott arra is az önkénteseknek, hogy megfigyelhessék a kutyák viselkedését családi környezetben. Így olyan helyzetek teremtődtek, amikben a kutyák próba elé kerültek, milyen lenne, ha kisgyermek mellé kerülne vagy éppen macskákkal kellene osztoznia a gazdi figyelmén. Ezek az élethelyzetek a kutyák jobb megismerését szolgálták, ami az örökbeadási lehetőségeket növelik.
Még egy érdekes aspektusra világított rá a kutatás, a kutyák alvással töltött idejének változására. Az otthon töltött napok alatt a kutyák közel 14 órát aludtak, illetve nyugodtan pihentek, míg ez a menhelyi kutyák esetén csupán 11 órát jelentet naponta. A kutatók szemléletes példát említenek, és a menhelyi helyzetet ahhoz hasonlítják, mintha mi emberek egy hangos szomszéd mellett próbálnánk meg aludni, aki éjjel Még egy érdekes aspektusra világított rá a kutatás, a kutyák alvással töltött idejének változására. Az otthon töltött napok alatt a kutyák közel 14 órát aludtak, illetve nyugodtan pihentek, míg ez a menhelyi kutyák esetén csupán 11 órát jelentet naponta. A kutatók szemléletes példát említenek, és a menhelyi helyzetet ahhoz hasonlítják, mintha mi emberek egy hangos szomszéd mellett próbálnánk meg aludni, aki éjjel nappal fúr, farag vagy éppen bulikat szervez. A kutyák napi nyugodt órákkal töltött számát egy speciális mozgás érzékelő nyakörvvel határozták meg. A kutyák nyugodtsága meglepő módon a menhelyre visszatérve lassabban állt vissza a kiindulási szintre, tehát az otthoni nyugalom hosszan fejtette ki jótékony hatását.
Összességében elmondható az eredmények alapján, hogy a menhelyi kutyákra jótékony hatással volt az otthoni környezet, a stressz szintjük csökkent, míg a nyugodt órák így az alvással töltött idő növekedett. A kutyák időszakos önkéntes gazdához kerülése a kutyák örökbefogadhatóságán is javít, hiszen többet lehet megtudni a kutyák viselkedéséről. A menhelyi állatok jólétének kutatása korántsem ért véget, a kutató csoport más fontos kérdésekre is keresi a választ, például a hosszabb séták hatását vizsgálják, illetve az ideiglenes befogadók hatékonyságát is kutatják.
Szánthó Flóra
