Ignorantia iuris non excusat – avagy a törvény nem ismerete nem mentesít. Elcsépelt közhelynek hangozhat, azonban az ebtartásra vonatkozó szabályozással minden kutyatulajdonosnak, tenyésztőnek és állattartónak tisztában kellene lennie. Kétrészes cikksorozatban összefoglaljuk azokat az előírásokat, amelyeket ebtartóként mindenképpen ismernünk kell.
Az állatvédelmi törvény
Kezdjük is a hazai szabályozás gerincét képező, minimumkövetelményeket megállapító az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény közismert nevén állatvédelmi törvénnyel, amelyről a legfontosabb rendelkezései bemutatásával szeretnénk most átfogó képet adni.
Első lépésként tisztázzuk, ki minősül az állat tartójának: állattartó az a személy, aki az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot gondozza, felügyeli. Tehát nem kizárólag a tulajdonos kötelessége betartani a jogszabályt, hanem annak a személynek is, aki bár nem tulajdonosa, de gondozza vagy éppen felügyeli az állatot.
A jó gazda gondossága
A szabályozás másik, alapvetően fontos fogalom, amivel az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozhatunk, az a jó gazda gondosságának fogalma, melyet szintén pontosan körülír a törvény. Ez a fogalom azt jelenti, hogy az állattartónak kötelessége, hogy olyan életkörülményeket biztosítson az állat számára, ami megfelel annak fajtájára, nemére, korára jellemző fizikai, élettani, etológiai és tenyésztési sajátosságainak, tartási, takarmányozási igényeinek, egészségi állapotának. Mindezeken felül magában foglalja a megfelelő mozgás, kiképzés, nevelés, valamint a szükséges gyógykezelés, elhelyezés és táplálás biztosítását. Látható tehát, hogy a jó gazda gondosságának követelménye az átlagnál szélesebb körű kötelezettséget ró például egy kutyatenyésztőre, azaz különösen figyelniük kell a kölyökkutyák és a tenyészkutyák szükségleteire.
Tenyésztési szabályzatok
A MEOESZ és az égisze alatt működő fajtagondozó szervezetek tenyésztési szabályzatai erre vonatkozólag részletes előírásokat tartalmaznak – fontos, hogy ezeket is ismerjék a gondos tenyésztők. Az állatvédelmi jogszabályok nemcsak általánosságban fogalmaznak meg elveket, hanem konkrét, gyakorlati előírásokat is tartalmaznak. Ilyen például, hogy az állattartó köteles legalább naponta ellenőrizni az állat állapotát, biztosítania kell számára a szakszerű gondozást. A napi egyszeri alkalom természetesen egy minimumkövetelmény, de ha az állat gyógykezelésre szorul, vagy olyan egészségi állapotban van (pl.: vemhes, idős, kölyökkutya), annak megfelelően kell gondoskodni a felügyeletéről.
A szakszerű gondozás körébe tartozik a rendszeres állatorvosi vizsgálat, a védőoltások és a megfelelő parazitamentesítés, illetve bizonyos fajták esetében a szőrzet megfelelő ápolása (pl.: komondor vagy puli fajta esetében egészségmegőrző szerepe is lehet), illetve ide soroljuk a tenyésztéshez szükséges kötelező és ajánlott egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzését is.
Biztonságos elhelyezés
Az állattartó feladatait tovább részletezi a jogszabály: gondoskodnia kell az állat, a mi esetünkben kutya biztonságos elhelyezéséről. Itt nem csupán a kutya szökésének megakadályozásáról van szó, hanem az egymásra veszélyt jelentő egyedek elkülönített tartása is ide tartozik, amelyet úgy kell megoldani, hogy közben a mozgásában korlátozott állat számára is biztosítva legyen a sérülésmentes mozgás és zavartalan pihenés. Kutyák esetében a megfelelő mozgás lehetősége, a mozgástér kiemelkedő jelentőséggel bír a szocializáció kialakítása során, és egészségügyi szempontból sem elhanyagolható tényező. Szabadban tartott kutyák esetében a törvénynek megfelelően figyelmet kell fordítani olyan terület kialakítására, ahol veszély esetén vagy az időjárás káros hatásai elől védelmet talál az eb.
Azoknak a kutyáknak is, akik télen-nyáron kinti tartásban vannak, szükségük van az időjárás hatásaitól védő, biztonságos helyre. A menedék kialakítása során a fajta sajátos szükségleteit mindenképp szem előtt kell tartani, hiszen egy rövidszőrű fajtának nagyobb védelem kell a hideg időben, mint egy ridegtartáshoz szokott pásztorkutyának, aki vastag aljszőrzettel rendelkezik. A kutya elhelyezésére vonatkozó speciális részletszabályokat egyébként a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet tartalmazza, melynek előírásait a cikksorozat következő részében fogjuk bemutatni.
A kutyaürülék
Az állatvédelmi törvény széles körben ismert és mindenki által emlegetett rendelkezései közé tartozik az állattartók részéről talán leginkább figyelmen kívül hagyott kötelezettség, amely közterületen az állat ürülékének eltávolítását írja elő. Jó, ha tudjuk, hogy a kutyagumi felszedése nem csak a kulturált együttéléshez szükséges viselkedési elvárás, hanem állattartóként törvényi kötelezettségünk is.
Állatkínzás
Az állatvédelmi törvény rögzíti az állatkínzás tilalmát is, akárcsak a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény, amely szabályozza az állatkínzás és a tiltott állatviadal szervezésének büntetési tételeit. A Btk. 244. § -ában határozza meg az állatkínzás alapesetét. Ennek minősített esete, amikor valaki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, és mindezt szaporítással összefüggő haszonszerzési cél érdekében, tíznél nagyobb számú, kedvtelésből tartott állatra, a jó gazda gondosságának elmulasztásával követi el valaki.
Az állatkínzás esetei mellett a magyar jogalkotó büntetni rendeli az tiltott állatviadalok szervezését és az azokon való részvételt is. Ezek a viadalok hazánkban az esetek jelentős részében kutyák részvételével kerülnek megrendezésre. Az állatkínzás, az állatviadal, valamint az állat elűzésének vagy elhagyásának tilalma mellett párhuzamosan az állatok kíméletének kötelezettségét is jogszabály írja elő. Állattartóként, és főleg kutyatenyésztőként kiemelten fontos tudnunk, hogy az állatvédelmi törvény rendelkezik az állatokon végzett beavatkozásokról is. Ennek értelmében kizárólag szakirányú végzettséggel rendelkező személy végezhet az állaton károsodással vagy fájdalommal járó beavatkozást, és mindehhez hozzátartozik, hogy az állatok kímélete érdekében a törvény az érzéstelenítést is előírja.
A hatályos szabályozás egyértelműen tiltja az esztétikai célú beavatkozásokat, fajtától függetlenül. Egyetlen kivétel van ez alól, a farokkurtítás, de ez a beavatkozás is csak korlátozott ideig, az eb 7 napos koráig végezhető el, később már tilos. Az uniós állatvédelmi és állatjóléti törekvések is abba az irányba mutatnak, hogy mind a farok, mind pedig a fülvágás pusztán esztétikai célú elvégzése tilos legyen minden tagállamban.
Ugyanakkor tenyésztői körökben még mindig nincs egységes vélemény abban, hogy bizonyos fajták (például kaukázusi juhászkutya, középázsiai juhászkutya) esetében mekkora egészségügyi kockázatot rejt a fülvágás vagy kupírozás gyakorlatának elhagyása. Ettől függetlenül a tenyésztő felelőssége, hogy szükségtelen és indokolatlan, pusztán esztétikai beavatkozásokat ne eszközöljön az állatain.
Az állatok leölése
És végül, de nem utolsó sorban szót kell ejtenünk arról is, miként rendelkezik az állatvédelmi törvény az állatok haláláról, leöléséről. A jogszabály szerint elfogadható ok vagy körülmény hiányában az állat életét nem lehet kioltani. Ha mégis szükség van rá, az főszabály szerint csak az állat elkábítása után végezhető el. „Elaltatást” lehetővé tevő körülménynek számít a gyógyíthatatlan betegség, súlyosabb, járványveszélyt jelentő fertőzések felszámolása, tudományos kutatás vagy néhány állatfaj vonatkozásában a prém termelése. A macskák és kutyák esetében azonban nem minősül elfogadható oknak a prém termelése és az élelmezési cél, így ilyen célú felhasználásuk természetesen törvény által tiltott.
Láthatjuk, hogy az állatvédelmi törvény alapvető követelményeket fogalmaz meg, kutyák esetében részletes tartalommal a hozzá kapcsolódó kormányrendelet tölti meg, melyet a soron következő cikkben vesszük górcső alá.
Szerző: Dr. Orczy-Sturmann Ágnes LL.M. állatvédelmi szakjogász/ Hunland Bull Terrier Kennel
Szerk.: Dr. Bakó Krisztina LL.M. állatvédelmi szakjogász
A cikk először az a Kutya újság 2024-es áprilisi számában jelent meg.
