A szeparációs szorongás kifejezését már biztosan sokan ismerik, ugyanis a kutyák nagy részét érinti. Ennek során a kutya stresszt él át, ha az a személy, akihez kötődik, magára hagyja akár egy kis időre is. A kutyák szeparációs szorongásának széles skálája van, azonban egy bizonyos fokig ez normálisnak is tekinthető. A probléma akkor jelentkezik, ha ez kórossá válik, és zavart, hosszabb ideig fennálló viselkedési problémával társul. Egy hazai felmérés alapján a Magyarországi kutyák 20–40 %- át érinti a szeparációs szorongással járó kórós viselkedés. Az ezek mögötti okok sokrétűek, akár genetikai, de akár környezeti okai is lehetnek. Egy friss kutatás a kutyák szeparációs szorongásának típusait valamint a gazdával való újra találkozás során mutatott üdvözlő viselkedést vetette össze azzal, milyen kötődési stílus jellemző a kutyák gazdáira. Azt is vizsgálták a magyar kutatók, hogy a kutyák kötődési stílusa, hasonlít-e gazdáik kötődési stílusához.
A kutatók egy kérdőívet állítottak össze, ahol a gazdáknak a fent említett helyzetekkel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolniuk. A kiértékelés során a kutyákat különböző csoportokba osztották, aszerint hogy milyen kötődési mintázatot mutatnak. A humán vizsgálatok eredményeit ismerve, az eredmények meglepők voltak. Az emberekre 3 jól elkülöníthető kötődési stílus jellemző, amely az anya viselkedéséből vezethető le. Ha az anya kellő védelmet, biztonságot, kiszámíthatóságot jelent a gyermek számára, akkor a gyerekben biztonságos kötődési stílus alakul ki.
Ezzel szemben, ha az anya nem következetes, nem reagál kellőképpen a gyerek jelzéseire, a kötődés a gyermek felől bizonytalanná válik. Ez a későbbiekben két féle módon jelentkezhet, vagy bizalmatlan lesz később a gyerek és kerülni fogja a mélyebb érzelmeket, kapcsolódást, ez az elkerülő kötődési minta, vagy folyamatosan attól tart, hogy elhagyják, ezt a szakirodalom szorongó kötődésnek nevezi. Érdekesség a humán vizsgálatok esetén, hogy a kötődési mintázatok átadódhatnak, vagyis a gyermekében bizonytalanságot okozó szülő is hasonló mintát látott saját szüleitől. A kérdőív eredményei rávilágítottak arra, hogy a kutyáknál is jól elkülöníthető ez a 3 kötődési minta, sőt kiderült az is, hogy a gazda saját kötődési stílusa befolyásolja, hogyan ítéli meg kutyája viselkedését, esetleges szeparációs szorongását. Vagyis, az a gazda, aki aggodalmaskodó, bizonytalan az a kutyájának viselkedését rosszabbul értékelheti. A kutatók találtak összefüggést a gazda bizonytalan kötődési stílusa és a kutya kötődési stílusa között is, a kutyák az elkerülő kötődésű gazda esetében elkerülő vagy szorongó kötődést alakítanak ki. Érdekesség továbbá, hogy azoknál a kutyáknál volt a leggyakoribb a szeparációs szorongás, amelyek bizonytalan-szorongó kötődést mutattak.
Az eredményekből téves lenne azt a következtetést levonni, miszerint a szeparációs szorongással küzdő kutya gazdájának kötődési problémája lenne, de nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy akaratlanul is, de ez lehet egy befolyásoló tényező a kutya viselkedésének alakulásában. A kutatásból fontos kiemelni azt is, hogy az a népszerű elv, miszerint a túlzottan kötődő, szorongó kutyák viselkedését figyelmen kívül kellene hagyni, elavult és az ő esetükben is a biztonságos és következetes kapcsolat kiépítése lenne a fontos.
Szánthó Flóra
képek: unsplash.com
forrás: qubit.hu, www.sciencedirect.com
