Közeledve a karácsonyi ünnepekhez egy újabb rendhagyó utazásra hívom az olvasót. Az ünnepek alatt végre sokat lehetünk együtt a szeretteinkkel, barátainkkal, pihenhetünk, olvashatunk és jöhet a közös családi filmnézés. Bízom benne, hogy utazásunk előző állomásain sikerült felkeltenem az érdeklődésüket jó pár általam nagyszerűnek tartott kutyás könyv iránt, most azonban filmes kalandra hívom az olvasókat.
Jogosan felmerülhet a kérdés az olvasókban, hogy mi köze ennek a kalandnak az irodalomhoz. Hát nem más, mint az, hogy minden filmes alkotás alappillére: a forgatókönyv! És akkor jöhet a következő jogos kérdés: Irodalmi alkotás a forgatókönyv? Az én határozott véleményem szerint igen, a forgatókönyv irodalmi alkotás.
Bár fontos rögzítenem, hogy más formában és céllal íródik, mint a hagyományos próza vagy költészet. A forgatókönyv egy film vagy televíziós műsor alapját képezi, és tartalmazza a dialógusokat, a jelenetek leírását, valamint a rendezési utasításokat. A forgatókönyvírás kreatív folyamat, amely megköveteli a történetmesélés, a karakterfejlesztés és a dramaturgia ismeretét. Sok forgatókönyv írója irodalmi háttérrel rendelkezik, és a forgatókönyvek gyakran gazdag nyelveze tet és mély érzelmi tartalmat hordoznak. Tehát bár a forgatókönyv formátuma és funkciója eltér a klasszikus irodalmi művektől, a kreatív írás és a történetmesélés szempontjából mindenképpen irodalmi műfajnak tekinthető. És még Oscar-díjat is kaphat!
Hollywood nagyon korán felfedezte, hogy egy szórakoztató film sikerét két szereplő garantálja: gyerek és/vagy kutya. Ennek a felfedezésnek köszönhetően számos nagyszerű szórakoztató vagy éppen nagyon is megható történet került filmvászonra. De a sikerhez mindenképpen kellett egy jó történet, egyszóval egy jó forgatókönyv.
A mai utazásunk során természetesen megint elfogult voltam és az én nagy kedvenceim kerülnek sorra. Emellett biztosan sokan lesznek, akik ezeknek a csodás kutyás filmeknek a többségét látták, mint ahogy én is, de ezek azok a filmek, amiket minden alkalommal amikor lehetőségem van rá, újra és újra megnézek. De vajon ismerjük az alkotókat is?
Beethoven
Jöjjön elsőként egy nagy „klasszikus”, a Beethoven. A Beethoven (1992) című amerikai film rendezője Brian Levant, akinek nevéhez olyan nagysikerű szórakoztató filmek kötődnek, mint a Flintstone 1-2, a Hull a pelyhes vagy a Scooby Doo! Az első rejtély. A film középpontjában Beethoven, a bernáthegyi kutya áll, aki a gyerekek kitartó könyörgésére kóbor kölyökként otthonra talál a Newton családnál. Csak hát ugye minden kölyökkutya egyszer csak felnő, és a felnőtt méret egy bernáthegyi esetében kihívások elé is állíthatja gazdáit.
Beethoven rengeteg kalamajkát okoz, de végül a család szeretetének középpontjába kerül, sőt fontos szerepe lesz abban, hogy összetartsa a családot. A film hatalmas sikert aratott a nézők körében, és a kritikusok fanyalgása ellenére 110 millió dolláros bevételt ért el és számos folytatása készült. A Beethoven forgatókönyvírója John Hughes amerikai forgatókönyvíró, producer, rendező, aki a 80-as és 90-es évek egyik legismertebb filmkészítője volt és olyan klasszikusokat írt, mint a Reszkessetek betörők! vagy a Dennis, a komisz. A Beethoven esetében Hughes a családi filmek iránti elkötelezettségét és szeretetét mutatta meg, és szerepe a kutyás filmek népszerűsítésében is vitathatatlan lett.
101 kiskutya
És ha már klasszikusokról beszélünk, akkor folytassuk a sort a 101 kiskutya című filmmel. A 101 kiskutya (1996) amerikai kalandfilmvígjáték rendezője Stephen Herek, aki többek között A három testőr amerikai feldolgozását rendezte. A film történetét azt hiszem, senkinek sem kell elmesélnem, hiszen szinte minden generáció találkozott ezzel a Disney klasszikussal gyerekkorában.
Igen a film az eredeti Disney rajzfilm remake-je, olyan világhírű színészekkel a főbb szerepekben, mint Glenn Close, Hugh Laurie, Jeff Daniels vagy Joely Richardson. A dalmatákról nem is beszélve!
A forgatókönyvíró pedig nem más, mint a Beethoven forgatókönyvírója, John Hughes. A film nagy sikert aratott és biztosan állíthatjuk, hogy mind az animációs, mind az élőszereplős változata óriási népszerűséget hozott a dalmatának, mely a mai napig töretlen.
Kutyám, Jerry Lee
1989-ben két olyan akcióvígjáték is született Hollywoodban, amelyeknek főszereplői kutyák és természetesen sikert hoztak alkotóiknak. 1989-ben mutatta be az Universal Pictures a Kutyám, Jerry Lee (eredeti címe: K-9) című filmjét, melynek két folytatása is készült 1999-ben és 2002-ben. A filmet Rod Daniel amerikai rendező rendezte. És ő az, aki a Beethoven 2. és a Reszkessetek betörők 4. rendezője is.
A film eredeti címe, a K-9, az amerikai kutyás egységek hivatalos elnevezése, ami már jól mutatja, hogy itt valami kutyás, nyomozós krimivel fogunk találkozni. Ennél azonban – köszönhetően a két főszereplőnek, James Belushinak (Doodley nyomozó) és Rando kutyának, aki Jerry Lee-t játszotta – jóval többet kapunk. Egy igazi izgalmas akció vígjátékot láthatunk sok humorral és szeretettel átszőve. Érdekesség még, hogy a Jerry Lee-t alakító németjuhász, Rando az akkori NSZK-ból érkezett az Egyesült Államokba és a filmes gyakorlattal ellentétben, ahol általában egy kutyás film forgatásakor több kutyával dolgoznak, egyedül csinálta végig a forgatást.
A film forgatókönyvírói Steven Siegel és Scott Myers voltak, akiknek a film folytatását is köszönhetjük. A kritikusok persze ennél az alkotásnál is fanyalogtak, de a nézőket ez nem igazán érdekelte és a mozipénztáraknál összesen 78 millió dollárt gyűlt össze.
Egyik kopó, másik eb
A másik film, ami szintén 1989-ben jelent meg az Egyik kopó, másik eb (eredeti címe: Turner & Hooch) című amerikai akcióvígjáték. A filmben a kétszeres Oscar-díjas Tom Hanks és Beasley, a bordeaux-i dog játsszák a címszerepeket. A filmet Roger Spottiswoode kanadai-brit rendező rendezte. Többek között ő rendezte az 1997-ben bemutatott James
Bond: A halál markában amerikai-angol akciófilmet és szintén ő az Állj, vagy lő a mamám amerikai akció-vígjáték rendezője is. A film forgatókönyvírója pedig Daniel Petrie Jr. kanadai-amerikai író, televíziós rendező, aki egyben a film executive producere is volt. Ő többek között a Beverly Hills-i zsaru forgatókönyvírója is, amiért 1985- ben Oscar díjra is jelölték.
Hacsi
A következő film igaz történeten alapul és egy olyan megható, szívbemarkoló történetet mesél el ember és kutya kapcsolatáról, ami miatt ez az én legkedvesebb kutyás filmem, ezért remélem, nem neheztelnek az olvasók, ha kicsit többet írok róla. Ez pedig nem más, mint a Hacsi, a leghűségesebb barát (eredeti címe: Hachi: A Dog’s Tale). Az amerikai filmet 2009-ben mutatták be, története pedig egy Hacsikó nevű hűséges akita igaz történetén alapul.
A Richard Gere, aki egyben a főszereplője és producere is a filmnek, maga lobbizta ki, hogy elkészíthessék az 1987-es japán film amerikai remake-jét. Az eredeti igaz történet szerint 1924-ben a Tokiói Egyetem Mezőgazdasági Tanszékének professzora, Hidesaburō Ueno befogadott egy gazdátlanul kóborló akitát és a Hacsikó nevet adta neki. A kutya minden egyes munkanap végén Tokió Shibuya nevű vasútállomásán várta gazdáját, egészen 1925 májusáig, amikor a professzor agyvérzést kapott, és meghalt. A következő 9 évben azonban Hacsikó minden nap reménykedve várta szeretett gazdáját, és pontosan akkor jelent meg az állomáson, amikor annak vonata megérkezett.
Ezt a nem mindennapi történetet dolgozták fel az amerikai alkotók és nekik köszönhetően az egész világ megismerhette Hacsikó (Hacsi) csodálatos történetét. Az amerikai film rendezője Lasse Hallström svéd filmrendező és producer. Nevéhez olyan filmek kötődnek még, mint például a Csokoládé, Az élet ízei, a Kikötői hírek vagy a Lazacfogás Jemenben. A film forgatókönyvírója pedig Stephen P. Lindsey amerikai író, producer, aki egy igazán csodálatos karácsonyi film, a Karácsony Conwayben forgatókönyvírója is.
Hacsi története óriási sikert aratott és biztosan állíthatjuk, hogy ez a siker az elmúlt 15 évben cseppet sem halványult. Hacsikó pedig a hűség jelképévé vált Japánban és nagy tisztelet övezi, amit jól mutat, hogy 1934-ben bronzszobrot is állítottak neki a Shibuya állomás előtt, azon a helyen, ahol minden nap várta gazdáját. A szobor napjainkban is Tokió egyik egnépszerűbb turistalátványossága és a helyiek kedvelt találkozási pontja. Természetesen az amerikai filmrajongók és kutyabarátok sem maradtak zarándokhely nélkül. Mivel a filmet többségében a Rhode Island-i Woonsocketben forgatták, már Woonsocket pályaudvarán is van Hacsi-szobor. Ez a tokiói Shibuya vasútállomáson látható bronzszobor pontos másolata, melyet 2012. május 19-én leplezték le ünnepélyes keretek között.
Aki pedig Tokióba látogat és elzarándokol az eredeti szoborhoz, annak mindenképpen fontos tudnia azt is, hogy magát Hacsikót halála után a Természettudományi Múzeumban állították ki, pont úgy, mint a mi híres magyar Kántor rendőrkutyánkat és a róla készült filmben őt alakító Tuskó kutyát a budapesti Rendőrmúzeumban.
És van még egy szobor, amit Tokióba mindenképpen érdemes megnézni. Uneo professzor halálának 90. évfordulóján a Tokiói Egyetem Mezőgazdasági Tanszéke egy új bronzszobrot állított fel az egyetem kertjében, amely a gazdájával újra találkozó Hacsikót ábrázolja. Végül találkoztak!
A végére pedig jöjjön két olyan alkotás, melyek adaptációk, így egy másfajta kihívás elé állították a forgatókönyvíróikat. Az egyik egy nagyon népszerű amerikai képregény, a másik pedig egy híres szintén amerikai irodalmi alkotás alapján készült. És még egy dolog összeköti ezt a két filmet, ami nem más, mint a CGI (Computer-Generated Imagery) technológia, azaz a számítógép által generált képek alkalmazása. Mindkét film esetén olyan kutyákkal találkozunk a filmvásznon, melyeket ez a film és egyéb vizuális média készítése során alkalmazott számítógépes grafika kelt életre.
Marmaduke – A kutyakomédia
Az első a Marmaduke – A kutyakomédia (2010) című amerikai vígjáték. A film egy hatalmas, de szeretetteljes német dog, Marmaduke kalandjait követi, aki új városba költözik a családjával. Marmaduke próbál beilleszkedni az új környezetbe és eközben különféle vicces és megható helyzetekbe keveredik. Érdekesség, hogy a filmben Owen Wilson amerikai színész adja Marmaduke hangját. A filmet Tom Dey amerikai filmrendező rendezte, akinek nevéhez olyan vígjátékok köthetőek még, mint például az Anyám nyakán vagy a Showtime – Végtelen és képtelen.
A forgatókönyv, ahogyan már írtam, egy adaptáció, az eredeti alkotás pedig nem más, mint Brad Anderson azonos című nagysikerű képregénysorozata. Ebben az esetben két forgatókönyvíró dolgozott együtt, aki egyébként több más film esetén is alkotó párosként dolgoztak, ők pedig Tim Rasmussen és Vince De Meglio. A Marmaduke egy igazán kedves film és jó szórakozás lehet az egész családnak.
A vadon hívó szava
A másik film, ami szintén a CGI technológiát alkalmazta, A vadon hívó szava (eredeti címe: The Call of the Wild) 2020-as amerikai kalandfilm Chris Sanders rendezésében. Chris Sanders amerikai forgatókönyvíró, színész, rendező dolgozott a Walt Disney Animation Studios-nak és a DreamWorks Animation Studios-nak is. Ő volt a rendezője az Így neveld a sárkányodat című rajzfilmnek, de ő írta a Mulan című rajzfilm forgatókönyvét és látványtervezője volt Az oroszlánkirály rajzfilmnek. A forgatókönyvet Jack London A vadon szava című regénye alapján, amelyet az olvasónak már nem kell bemutatnom, Michael Green írta. Michael Green 2018-ban megkapta a legjobb adaptált forgatókönyvért járó Oscar díjat a Logan – farkas amerikai akció/sci-fi filmért, de nevéhez kötődik még a Szárnyas fejvadász 2049 című film és dolgozott a Szex és New York sorozatban is.
A film főszereplője Harrison Ford, a szereplők között pedig olyan színészeket találhatunk, mint Dan Stevens, Omar Sy, Karen Gillan és Bradley Whitford. Sajnos a film rossz kritikákat kapott és a gyártó Disney a hírek szerint 50 millió dollárt bukott, de én mégis az olvasókra bíznám, hogy miután megnézték, döntsék el, nekik tetszik-e vagy sem.
Kellemes családi filmnézést kívánok mindenkinek az ünnepekre! Boldog, békés karácsonyi ünnepeket!
Szerző: EBlogger
A cikk először az a Kutya újság 2024-es decemberi számában jelent meg.
