A kutyák (és macskák) 70%-ának vannak fogpanaszai 2 éves korára, ami azt jelenti, hogy az az állatok egyik leggyakoribb betegsége, ezenkívül számtalan további egészségügyi probléma kiváltó oka.
A fogágyat négy szövet építi fel: íny, gyökérhártya, cement, fogmedernyúlvány. Ezek a fejlődéstanilag különböző eredetű szövetek működési, élettani és kórbonctani egységet alkotnak. Az íny a szájnyálkahártya speciálisan módosult része, mely beborítja a fogmedernyúlványt és inggallérszerűen körülveszi a fogat. A gyökérhártya alatt mindazon szöveteket együttesen értjük, melyek a cement és a fogmedernyúlvány közötti falat kitöltik. Legfontosabbak a gyökérhártya rostok, melyek a fog és a fogmedernyúlvány közötti összeköttetést megteremtik, mintegy felfüggesztik a fogakat a fogmedernyúlványban. A cement a fog gyökérfelszínét borítja. Szerkezete nagyon hasonló a csont felépítéséhez. Szervetlen anyag tartalma kb. 40%. A cement sejtes és sejtmentes állományból áll. A cement lerakódása az egész élet során tartó rendkívül lassú folyamat. A fogmedernyúlvány az állcsontok része, a fogak elvesztése után viszonylag könnyen felszívódik. A fogmedernyúlvány fala számos helyen áttört, ezek a nyílások szolgálnak az erek és idegek áthaladására.
A fog koronája, az íny és a szájnyálkahártya folytonosan nyálban fürdik, és ezeken a szöveteken kimutatható a gazdag szájflóra hatása is. A nyál és a szájflóra a szájüregben levő környezet két fő alkotója. Emellett számos más tényező is befolyásolja ezt a mikrokörnyezetet, mint pld. a táplálék, táplálkozással együtt járó mozgás, stb. A nyál és a szájflóra egymásra hatásának eredményeként különböző anyagok és baktériumok rakódnak le a fogakon, mint: lepedék, fogkő. Kezdetben a nyál vonja be a fogak felületét. Ehhez baktériumok, táplálék maradék is keveredik, így alakul ki lepedék a fogakon. A lepedék szabad szemmel nem látható, puha, eltávolítható. A lepedék (plakk) folyamatosan vastagodik, majd megkezdődik az elmeszesedése, ezáltal kialakul a fogkő. Az elmeszesedett plakk, a fogkő, 70–90%-ban kalcium-foszfátot tartalmaz. A fogkő nem távolítható el fogmosással, állatorvosi beavatkozást igényel.
A felmérések szerint a fogágybetegségek fő kiváltó oka a fogkövesség. A fogágy megbetegedésének fokozatai:
1, az ínygyulladás,
2, a gyökérhártya gyulladása,
3, a fog lazulása, elvesztése,
4, általános szövődmények.
Az Amerikai Állatorvos Szövetség (JAVMA 1999) felmérése szerint az átlagos állatorvosi praxisban a leggyakoribb diagnózis a fogkövesség. Az Amerikai Állatorvos Fogászok Szövetségének adatai (AVDS) szerint a kutyák 85%, a macskák 75%-a szenved fogágybetegségben.
A fog védelme, a fogágybetegségek megelőzése szempontjából kulcsfontosságú a fogkövesség megelőzése, kezelése: 1. fogászati profilaxis ill. 2. otthoni fogápolás. Az állatorvos feladata a fogak rendszeres ellen őrzése, a kialakuló lepedék, fogkő eltávolítása, a kezdődő ínygyulladás, súlyosabb esetben a fogágy mélyebb rétegeinek – gyökérhártya – a kezelése, a fogak állapotának ellenőrzése, szükség szerinti ellátása. A tulajdonos feladata pedig az otthoni fogvédelem, a fogak tisztítása. Ez gyakran komoly próbatétel a gazda számára. Sokféle – kifejezetten kutyáknak, macskáknak készült – fogkrém, fogkefe kapható ma már, de az állatok jelentős része nem együttműködő, vagy a tulajdonos nem szívesen szánja rá magát az állat fogainak tisztítására. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a tulajdonosok 90%-a semmiféle fogápolást nem végez állatán. Kaphatók különböző rágójátékok, műcsontok, melyek mindegyike azt a célt szolgálja, hogy rágás során, mechanikusan távolítja el a lepedéket, megakadályozva ezzel a fogkő képződését. Ezek azonban legfeljebb a rágófogakon, a rágófelületeken hatnak, a tapasztalatok szerint a rágásban kevésbé résztvevő fogakon a fogkő képződését nem akadályozzák meg, hiszen ott nem tudják kifejteni a mechanikus tisztító hatást.
A különböző, – fogbetegségek kezelésére készült – kereskedelmi forgalomban kapható kutya-macskatápok hatásmechanismusa is hasonló. A magasabb rosttartalmú tápok a rágó felületekről dörzsölik le rágás során a lepedéket. A többi fogon azonban kialakul a fogkövesség. További gond ezeknél a tápoknál, hogy a kezelés idejére abba kell hagyni az állat megszokott, vagy szükségszerűen kiválasztott (elhízás elleni, munkakutya, vemhes, stb.) tápját. A fogápolásnak – az emberhez hasonlóan naponta ismétlődő, minden evést követő eljárásnak kell(ene) lennie, mely minden fogra kiterjed.
állatorvos
EUKANUBA-Spectrum Brands
Ezt biztosítja a EUKANUBA új, fogvédő rendszere. A tápszemek egy speciális, polyfoszfát bevonatot kapnak, melynek eredményeképpen (1.) egyrészt a ropogósabb tápszemek a rágás során, mechanikus úton tisztítják a fogakat az evés során, (2.) másrészt viszont a leváló polyfoszfát kristályok a fog felületére tapadva, megakadályozzák a fogkő kialakulást. A kristályok a rágás során a nyállal eljutnak minden fogra, a nem rágó felületekre is, ezáltal ott is megakadályozzák a fogkő képződését. Ezzel az eljárással készül az összes felnőtt, idős Eukanuba kutya, macskatáp, így az állat a szokásos, kiválasztott tápját fogyasztja, nem kell a fog védelme érdekében kompromisszumot kötve, másik tápot választani. A kristályok minden tápetetés során és után kifejtik hatásukat. Klinikai felmérések eredménye szerint az új táp 55%-kal csökkenti a kutyáknál, 45%-ban pedig a macskáknál a fogkő kialakulását.
