Az élő szervezet működésének fenntartásához elengedhetetlen a napi megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyagbevitel. Igaz ez a kutyákra is, ezért nagy figyelmet kell fordítanunk arra, hogy kedvencünk eledelében milyen mennyiségben és arányban vannak jelen a zsírok, szénhidrátok és fehérjék. Előbbi kettő főleg energiaforrásként játszik fontos szerepet a szervezet anyagcseréjében, míg a fehérjék elsősorban építőelemekként hasznosulnak.
A fehérjék minden sejtben megtalálhatók. Szerepük egyaránt nélkülözhetetlen az emberi és állati szervezetben: belőlük épül fel az izomzat, a kötőszövet, elengedhetetlen alkotóelemei a genetikai információt hordozó kromoszómáknak. Az enzimek, egyes hormonok és a legfontosabb oxigénszállító molekula, a hemoglobin szintén fehérje természetű anyagok.
Szerkezetüket tekintve a fehérjék nagy méretű, összetett vegyületek, amelyek aminosavakból épülnek fel. Az aminosavak peptidkötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az egyes fehérjék funkcióját az aminosavak fajtája és sorrendje határozza meg Az aminosavak egy része „esszenciális”, vagyis létfontosságú. Ezeket a kutya szervezete egyáltalán nem, vagy nem elegendő mennyiségben képes szintetizálni. Az ide tartozó aminosavakat az állatnak a takarmányból kell felvennie. A kifejlett kutya számára esszenciális aminosavak: a lizin, a metionin + cisztin, a triptofán, a treonin, a fenilalanin + tirozin, a leucin, az izoleucin és a valin. Kölyökkutya esetében a hisztidin és az arginin is létfontosságú.
Alapvetően 20 fehérjeépítő aminosavat különböztetünk meg:
Izoleucin: a hemoglobintermeléshez szükséges, illetve a regenerálódásban van nagy szerepe. Stabilizálja és szabályozza a vércukorszintet, ezzel együtt a szervezet energiaszintjét.
Leucin: a csontok-, a bőr-, és az izmok regenerálódásában van nagy szerepe. Az izoleucinnal és a valinnal együttesen elősegíti az izomszövetek, a bőr és a csontok regenerálódását.
Valin: az izmok energiaforrása, illetve a sejtanyagcserében van nagy szerepe.
Lizin: a nitrogénegyensúlyban van nagy szerepe, illetve segíti a kalciumbeépülést a csontokba, valamint a kollagénszintézisben betöltött szerepe miatt javítja a bőr egészségét és regenerálódását.
Metionin: erős antioxidáns, erősíti az izmokat, támogatja a regenerálódást. Segíti az izmok építését, javítja a bőr rugalmasságát és egészségét, illetve a máj működésében is szerepet játszik. A lizin és metionin a leggyakoribb limitáló aminosavak.
Fenilalanin: az idegsejtek közötti kommunikációt javítja, emellett fájdalomcsillapító hatása is van.
Treonin: a máj és a szervezet zsírégető- és anyagcsere-folyamatait segíti.
Triptofán: a test saját növekedési hormon termelését serkenti, valamint természetes nyugtató hatású aminosav, mivel a szervezetben szerotonint és dopamint szabadít fel. Szükség van rá a B3 vitamin termelődéséhez is.
Hisztidin: a vérsejtek termelődésében van nagy szerepe, az idegsejtek védőburkát erősíti.
Tirozin: az idegrendszer anyagcseréjét javítja.
Arginin: segíti a növekedésihormon-termelést.
Cisztin: erős antioxidáns hatású aminosav és az érrendszer erősítésében van szerepe.
Glutamin: immunerősítő hatású, és az egyetlen olyan nem szénhidrát vegyület, amely képes feltölteni a glikogén-raktárakat.
Glicin: az izmok egészséges fejlődésében van nagy szerepe, valamint segíti az izmok táplálóanyag felhasználásának képességét.
Alanin: segíti a cukoranyagcserét és a nitrogénegyensúly kialakításában is szerepe van.
Cisztein: hasonló a cisztinhez, szintén erős antioxidáns.
Aszparaginsav: fiatalító és méregtelenítő hatású.
Treonin: főként zsírégető hatású, és a bőr egészségéért felel. Szükség van rá az optimális nitrogénegyensúly fenntartásához, valamint a bőrben található kollagén és elasztin termelődéséhez is.
Szerin: a zsírok anyagcseréjében van nagy szerepe, a DNS másolódása során fellépő degenerációk egy részét képes kiküszöbölni.
Prolin: A porcok, az ízületek, és a bőr kollagén termelését serkenti, valamint azok egészségében van nagy szerepe. Az izomsejtek energiaforrásként használják.
A fehérjék útja a szervezetben
A táplálékkal együtt felvett fehérjét az emésztőrendszer enzimei elkezdik bontani. A gyomor és a vékonybél enzimei (pepszin és tripszin) először kisebb peptid darabokra hasítják a pepidláncokat, majd a „felhasogatott” peptideket az erepszin bontja szabad aminosavakká. Ezek aztán a bélfalon keresztül felszívódva a véráramba jutnak. Az aminosavak nagy részét a szervezet ezután már nem bontja tovább, hanem építőanyagként használja különböző sejtekben testszerte, ezzel biztosítva a szervek folyamatos újjáépülését. Így pl. az izmok, bőr, szőr megújulását. Kisebb részük a májba kerül, ahol lebontó anyagcsere-folyamatokba lépnek be. Ezek során karbamid keletkezik, melynek egy része a vesén át a vizelettel ürül, kisebb hányada pedig a bélbe kerül, ahol a bélbaktériumok hasznosítják. Néhány aminosavból a máj szőlőcukrot állít elő, melyből a szervezet energiához jut.
Az előbb leírtakból jól látszik, hogy a fehérjék valóban nélkülözhetetlenek a szervezet számára, tehát minden tápnak tartalmaznia kell valamilyen fehérjeforrást. A megfelelő fehérjeforrás kiválasztásánál az adott táplálék biológiai értékét kell figyelembe venni, vagyis az aminosav összetételt és az emészthetőséget. Elsősorban az esszenciális aminosavak jelenlétére van szükség, mert ezeket a kutyák szervezete nem képes előállítani, ezért mindenképpen a táplálékkal kell felvenniük. Az emészthetőség pedig azért fontos, mert hiába jó összetételű a kiválasztott fehérjeforrás, ha azt a gyomor-bélrendszer nem tudja megemészteni, akkor az a szervezet számára elveszik.
Szerző: dr. Mernyei-Bobok Eszter, állatorvos (Inter-Mix Kft., a Gosbi kutyatápok magyarországi forgalmazója)
A cikk először az a Kutya újság 2024-es júniusi számában jelent meg.
