Cikksorozatunk első részében az állatvédelmi törvény rendelkezéseit igyekeztünk összefoglalni, most pedig a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló kormányrendelet kutyákra vonatkozó rendelkezéseit tekintjük át.
A kutyák forgalmazására, tartásukra és velük való bánásmódra vonatkozó, illetve az eb okozta sérülés és a veszélyes eb tartására vonatkozó előírásokat a 41/2010. (II.26.) Kormányrendelet tartalmazza. Itt találjuk többek között a kutya mikrochippel való megjelölésének és a láncon tartás részletszabályait is.
Mikrochip
Kutya tulajdonjogát átruházni – eladni, elajándékozni, örökbe adni – kizárólag az állatot azonosító, bőr alá ültetett mikrochippel történő megjelölése után lehet. Minden kiskutyát legkésőbb 4 hónapos koráig kötelező az azonosítóval megjelölni, azonban koruktól függetlenül tulajdonjog átruházásakor mindenképp meg kell történjen. Itt fontos megjegyezni, hogy komoly jelentősége van annak, hogy a mikrochiphez rendelt adatok naprakészek legyenek, ezért a tulajdonosnak az adatokban történő változásokat, valamint a kutya elpusztulását 8 napon belül az állatorvos segítségével az adatbázisban fel kell tüntetnie.
Az ebnyilvántartást az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv működteti (jelenleg a NÉBIH) és széleskörűen tartalmazza a kutyára vonatkozó adatokat (többek között a tulajdonos nevét, címét, az eb fajtája, fajtajellege, neme, születési ideje, színe, a mikrochip sorszámát, a beültetés idejét és a beültető orvos adatait, oltási könyvének számát, ivartalanítás tényét, veszettség oltásainak adatait).
A mikrochippel való megjelölésért legfeljebb 3500 Ft kérhető az állattartótól, mely tartalmazza a beültetés, az ebnyilvántartásba történő regisztráció és a mikrochip árát is. Már regisztrált mikrochip esetén az adatmódosítás díjmentes. Azonban azt fontos megjegyezni, hogy az állatvédelmi törvény értelmében az ebnyilvántartásban szereplő adatok nem alkalmasak arra, hogy az eb tulajdonjogát igazolják.
Amennyiben a jegyző vagy az állatorvos tudomására jut, hogy a kutyánk nincs mikrochippel megjelölve és már betöltötte a 4 hónapos kort, köteles azt jelezni az illetékességgel rendelkező járási hivatal felé, és ebben az esetben állatvédelmi bírság kiszabásának lehet helye. Az oltási könyv, illetve az eb útlevele szorosan kapcsolódik a mikrochiphez, hiszen ezeket a dokumentumokat a behelyezésekor szokta az állatorvos kiállítani, és ebbe kerül bevezetésre a kötelező veszettség elleni oltások, illetve a nem kötelező védőoltások és parazitamentesítések ideje és típusa. A veszettség elleni immunizálást minden 3 hónaposnál idősebb kutya esetében el kell kezdeni.
Az első veszettség elleni védőoltást követően 6 hónapon belül, majd ezt követően évente meg kell ismételni. Kiemelten fontos, hogy a kutyák megfelelő immunizálása a jogszabályban előírt módon és időben megtörténjen. Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a kockázati tényezőt, hogy a tenyésztők egy jelentős része jár hazai és nemzetközi kutyakiállításokra, ahol a rengeteg kutya kerül kontaktba egymással. Itt fokozott veszélye van a különböző fertőző betegségek terjedésének. Továbbá a születendő kiskutyák egészsége és élete védelmében sem elhanyagolható protokoll.
A kutya tartási körülményei
Az állattartó köteles a kutya számára korának, állapotának megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékot biztosítani. Naponta ellenőriznie kell az állatot és a tartási helyét, melynek meg kell felelnie az állat szükségleteinek, és biztonságosnak kell lennie a sérülésekkel szemben. A kutyák esetében az egyik legtöbb problémát az ugatásukkal összefüggésben kialakult szomszédi viszály okozza. A Kormányrendelet erről azt mondja, hogy olyan környezetet kell kialakítani, ami lehetővé teszi a kutya számára a természetes viselkedést, ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy a környező lakóközösség élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenül ez ne zavarja. Ez különösen problémás lehet egy tenyészet fenntartása esetén, ahol az átlagtól nagyobb egyedszám és a különböző korcsoportok miatt nagyobb eséllyel fordulnak elő problémák a kutyatartással és szomszédjogokkal összefüggésben.
A Kormányrendelet külön számszerűsíti a kutyák tartási helyének minimum méretét. Itt három kategóriát állít fel: kistestű (20 kg alatti testtömegű), közepes testű (20-40 kg) és nagytestű (meghaladja a 40 kg-ot) kutya. A kistestű kutyák esetében 10 m2-nél, közepes testű eb esetén 15 m2-nél, nagytestű ebet pedig 20 m2-nél kisebb területen tartósan tartani tilos. Ha csoportosan tartjuk a kutyákat, akkor a terület kiszámításánál egyedenként legalább 6 m2 akadálytalanul használható területet kell biztosítani. Nem minősül csoportos tartásnak a jogszabály értelmében a szuka együtt tartása a kölykeivel, azok hathetes koráig. A kölyökkutyák esetében a Kormányrendelet előírja, hogy 8 hetes korukig az anyjukkal kell tartani őket. Különösen nagy figyelmet kell fordítani a szuka és a kölykök esetében is a biztonságos és méreteiknek megfelelő hely kialakítására.
Az első 2-3 hétben általában még a biztonságot adó elletőláda vagy fialtatószoba a kölyköknek megfelelő közeg, azonban 3-4 hetes kor után nagyon fontos, hogy már nagyobb és ingergazdagabb környezettel is ismerkedhessenek a kicsik. A szuka számára pedig mindvégig biztosítani kell a szabad ki-be járást a kölykökhöz, illetve hogy külön tudjon vonulni tőlük. A kölykök szocializációjának egy nagyon kritikus időszaka ez, a hatások, amik érik őket meghatározóak lesznek a további életük folyamán.
Csoportos tartás esetén gondoskodni kell arról, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, és búvóhelyhez. Ez különös figyelmet igényel ott, ahol nagyobb létszámú kutyák vannak, eltérő korcsoportokból.
Láncon tartás szabályai
A kutyák láncon, kikötve tartásának feltételei változtak a 2022. január elsejétől hatályba lépett új szabályozásnak köszönhetően. A kutyát tartósan kikötni eddig is tilos volt, azonban az eb nem tartós, átmeneti kikötése az alábbi feltétel esetén lett csak megengedett:
a) az állaton végzett ápolás, illetve gyógykezelés céljából, annak idejére,
b) az állat veszélyes viselkedése miatt, a veszélyeztetés idejére,
c) közlekedésbiztonsági, az állat testi épsége és a járműforgalom zavartalan működése érdekében,
d) állatról emberre terjedő betegség megelőzése esetén, a betegség idejére.
Az átmeneti megkötésnél használt eszköz hosszát is meghatározza a Kormányrendelet, mégpedig a már ismertetett testsúly szerinti kategorizálásnak megfelelően. Nem lehet kistestű kutyák esetében 5 méternél, közepes testű ebnél 7 méternél, nagytestű ebnél 9 méternél rövidebb láncra kikötni.
Külön rendelkezik a futóláncon tartott ebekről is, ebben az esetben a feszített és a futó részek hosszának összege 8 méternél, a futó rész hossza 3 méternél rövidebb nem lehet.
Az átmeneti megkötéshez használt nyakörvnek forgóval ellátottnak kell lennie, és az állat életfunkciót, táplálkozását nem nehezítheti, fájdalmat nem okozhat.
Ha közterületen vagyunk
Fontos előírás, hogy a kutyatartóknak kedvenceiket úgy kell tartaniuk, hogy más állatok, illetve az ember biztonságát ne veszélyeztessék. A jogszabály értelmében az agresszív egyedeket más állatokkal együtt tartani tilos. Belterület közterületén – kivéve az ebek futtatására kijelölt területet – ebet csak pórázon lehet vezetni, és csak olyan személy teheti mindezt, aki annak féken tartására, irányítására is képes. A kutyát kritikus helyzetben is tudni kell kontrollálni, egy esetleges összeverekedés során pedig jó, ha tisztában vagyunk vele mi a teendő.
Póráz rögzítéséhez kizárólag nyakörv vagy hám használható oly módon, hogy az az állat egészségét ne veszélyeztesse. Ha közterületen sétáltatjuk a kutyánkat, akkor gondoskodnunk kell arról, hogy más állatot vagy embert harapásával ne veszélyeztethessen. Alapesetben a szájkosár nem kötelező, azonban ha a kutya jellemzően agresszív magatartást mutat, akkor kötelező használni. Hibás és jogsértő az a gyakorlat, amikor önkormányzatok saját hatáskörükben kívánják szabályozni a szájkosár viselését, 2012. augusztus 1-je óta ezt jogszabály zárja ki.
Viták kereszttüzében áll a szilveszteri pirotechnikai eszközök használatának kérdése. A Kormányrendelet értelmében az állattartó köteles gondoskodni az állat biztonságos helyen való tartásáról arra az időszakra, amikor az állatban félelmet keltő, erős fény- vagy hanghatással járó tevékenységek, időjárási jelenségek zajlanak az állat környezetében.
Az állattal való kíméletes bánásmód
Maga a Kormányrendelet is előírja a jó gazda gondosságát, a kíméletes bánásmódot, illetve szükségtelenül fájdalom, szenvedés és félelem okozásának tilalmát. Az ebekre is vonatkozik az a rendelkezés, amely szerint az állattartó köteles megakadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi vagy viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve. Az előző cikkben szó volt arról, hogy az állatvédelmi törvény fajtától függetlenül tiltja az esztétikai célú beavatkozásokat, ez alól egyetlen kivétel van, melyet a Kormányrendelet szabályoz: ez pedig a kutya küllemének megváltoztatása érdekében végzett farokkurtítás, mely kizárólag az eb hét napos koráig végezhető el.
Szerző: dr. Orczy-Sturmann Ágnes
A cikk először a 2024-es a Kutya újság májusi számában jelent meg.
