Egry Bertalan kollégánk Dániában, Hammel városában találkozott Lisbeth és René Hansen házaspárral, akik hosszú évtizedek óta foglalkoznak az ősi dán vizslákkal. A házaspár segített, hogy mindent elmondhassunk a vizsláknak, erről a hazánkban kevésbé ismert fajtájáról. Fehér alapon barna foltos, szereti a gyerekeket és fácánvadászathoz kiváló – ezzel a három tulajdonsággal kezdte humorosan jellemezni a fajtát René Hansen, amely Dániában és a Skandinávfélsziget más országaiban azonban egyre népszerűbb a kutyabarátok körében.
T ö r t é n e t e
Az ősi dán vizsla történetének kezdete az 1700-as évek elejéig vezethető vissza, amikor is egy dán farmer Morten Bak elkezdte keresztezni a helyi vadászkutyákat szabadon kóborló, úgy nevezett cigány kutyákkal. A kísérletezés végül nyolc generáción keresztül folytatódott. Mindezt pedig azért tették, hogy a hosszan tartó dán télben minél több étel kerülhessen a család asztalára. A cél az volt, hogy a legrátermettebb vadászkutyákkal foghassák el a zsákmányt. A Bak-család kitartásának köszönhetően végül fehér alapon barna foltos kutyák születtek, amelyeket először Bak Hundnak neveztek el. Később kapta az állat az ősi dán vizsla nevet. Egy másik nézet szerint azonban nem cigány kutyákkal, hanem spanyol vizslákkal keresztezték a helyi dán kutyákat. Az 1700-as évek elején szerte Európában tombolt a spanyol örökösödési háború. Dán katonák is részt vettek a csatákban, akik a háborúból hazatérve spanyol vizslákat hoztak magukkal. Egyes feltételezések szerint Morten Bak és családja ezeket az állatokat keresztezte a helyi kutyákkal. Az 1800-as évekre már igencsak elterjedt volt a dán vadászok körében a kutyafajta. Annyira, hogy egyes feljegyzések szerint az 1860-as években nagyszámú állatot küldtek Németországba, hogy az ott honos rövidszőrű vizslákat tovább fejlesszék.
Az évek során a német rövidszőrű vizsla egyre népszerűbbé vált, dán társát pedig egyre kevesebben tenyésztették. Annyira, hogy a II. világháború végére már-már a kihalás fenyegette a fajtát. Voltak, akik már le is tettek arról, hogy valaha a dán vadászkutyával foglalkozzanak. Végül Dánia egyik szigetén Ærø-n találtak rá a fajtára, majd az évek során egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a tenyésztésükre. Az 1960-as évekre már igencsak elterjedté vált ez a vizsla. A Dán Kennel Klub 1963-ban regisztrálta az ősi dán vizslát, azaz ismerte el, mint önálló fajtát.
Legnagyobb népszerűségre azonban az 1980-as években tett szert. Érdekes módon egy televízió műsornak köszönhetően vált országszerte ismertté a dán vadászkutya. Paul Thomsen (népszerű tévés személyiség) műsorában mindig szerepelt egy dán vizsla. A nézők nagyon megkedvelték a szelíd, kedves, mégis tiszteletet parancsoló állatot.
F a j t a l e í r á s
Kinézete és tulajdonságai
Az ősi dán vizsla egy közepes méretű kutya. Az FCI leírása szerint a magasság és a test hosszának aránya 8:9-hez. Elegáns megjelenésű, izmos felépítésű kutya, feje hosszúkás, szeme világosbarna. Füle a fejéhez simulva lelóg. Farka hosszú. Szőrzete rövid, sűrű. Bundája fehér alapon világos barna foltokkal tarkított vagy barna pettyes. Átlagosan 18-24 kilogramm. Marmagassága, azaz a talajtól a lapockák fölött kidomborodó részig mért magasság, a kannak 52–58 cm, a szukának pedig 48–54 cm. Belső tulajdonságait tekintve szívós, kitartó és nagyon családbarát állat. Kifejezetten szereti a gyerekeket. Vadászat közben nagyon lelkes. A szaglása kiváló. A vadászatra az emberrel közös munkaként tekint. Mindig szemmel tartja gazdáját, és védelmezi, ha kell. A vadászat során többnyire előre- majd hátrafut, hogy ellenőrizze, hogy gazdájával minden rendben van-e. Amikor meglátja a vadat, akkor jelez gazdájának, nem csap zajt, nem riasztja el a zsákmányt, hanem mozdulatlanná válik, mintegy megfagy a leendő áldozat előtt. A vadász pedig könnyűszerrel le tudja lőni a vadat. A hím és a nőstény állat között nemcsak termetre, hanem lelki világra tekintettel is különbség van. Amíg a hím vizsla kimért és erős, addig a nőstény szeszélyes és élénkebb, mint hím társa.
Életkora, betegségei
A túlszaporítás miatt egy időben több állat is csípőbetegséggel küzdött. Mára már visszább esett a kutya iránti kereslet. A dán tenyésztők pedig felfigyeltek a jelenségre, ezért kifejezetten odafigyelnek arra, hogy elkerüljék az effajta betegségeket. Ennek ellenére természetesen előfordulhatnak olyan mozgásszervi beteségek, mint könyök és csípő diszplázia. Mint ahogy különböző szembetegségek is. Hosszú, lelógó fülei miatt pedig hajlamos arra, hogy fültőgyulladást kapjon az állat. Az állatok nagy része egyébként kifejezetten egészséges életük során. Az ősi dán vizsla átlagosan 8–12 évig él.
Szaporodása
Egy alomban nagyjából 4-8 kölyök születik, de az sem szokatlan, ha a szuka 14 kölyköt hord ki. Előfordulhat, hogy néhány kölyköt elveszít a szuka a szülés után. Érdemes felerősíteni a szukát, hogy legyen ereje megszülni a kölyköket. Van olyan tenyésztő, aki azt tanácsolja, hogy érdemes minden alom után más hímmel pároztatni a szukát, hogy minél egészségesebb kölykök szülessenek. Az ősi dán vizslát Dánián kívül Svédországban, Norvégiában és Hollandiában is tenyésztik. Kis számban pedig még Kanadában is megtalálható.
Tartása, etetése
Az ősi dán vizslát mozgásigénye miatt érdemes kertes házban tartani. Ha a gazda sokat foglalkozik az állattal, napi szinten sportol vele, akkor lakásban is tartható. Nyugodt természetéből következik, hogy nem hangos, szinte alig ugat. Kisgyerekek és más házi állatok mellett is kitűnően elvan. Mindemellett nagyon intelligens állat. Már kis korban el kell kezdeni a képzését, hogy minél könnyebben beilleszkedjen a családba. Fontos, hogy a gazda vagy a tréner nyugodtan, pozitív hozzáállással képezze a kutyát, mert akkor tud hosszútávú eredményeket elérni az állattal.
Izomzata és aktív életmódja miatt ajánlott fehérjében gazdag eledellel etetni. Ha nem csak házi állatként, hanem vadászatra is használják az állatot, akkor pedig az extra energiabevitel miatt az eledel zsírtartalma is magas lehet.
A következő számban is foglalkozunk az ősi dán vizslával. Helyszíni interjút olvashatnak egy dán tenyésztővel, aki többek között azt is elmondja, hogy mi volt a legnehezebb abban, amikor hobbi állattartóból tenyésztő lett.
Egry Bertalan
