Az Országos Magyar Vadászkamara Kinológiai Szakbizottsága ezúttal Vásárosnaményt – a Bereg szívét – választotta a 2024-es Vizsla Főverseny helyszínéül.
Az Országos Vizsla Főverseny jelenleg hazánkban az egyetlen „mindenes” vizslaverseny. Mint az köztudott, a kontinentális vizslák úgynevezett mindenes vadászkutyák. A mindenesség abban nyilvánul meg, hogy ezen nemes vadászkutyák az apróvad-vadászat lövés előtti, lövés utáni munkafázisában, illetve a nagyvad-vadászat lövés utáni munkafázisában jutnak szerephez – amely egyszerűbben szólva a sebzett nagyvad utánakeresését jelenti. A mindenes vizsláktól mindezek felett elvárható az úgynevezett dúvaddal szembeni „élesség”, valamint a fegyelem nagyon magas szintje.
Az Országos Vizsla Főversenyen mint mindenes vizsla versenyen, a kutyáknak minden felsorolt munkaterületen helyt kellett állniuk. A versenyszabályzat szerint a vizsláknak 24 különböző munkafázisban kell tudásukat bizonyítani, amely kiegészíthető – a vezető választása szerint – az úgynevezett külön feladattal. A külön feladatot a vezetőnek előre be kell jelenteni a vezetőbíró felé. Két választása van a versenyzőnek, a dermedtre csaholás, illetve a dermedthez vezetés. Ezen két feladat egyikét választhatja a vizslavezető, azonban ez nem kötelező része a versenynek.
Hozzá kell tenni, hogy a színvonal ma már szinte megköveteli a külön feladat vállalását, hiszen nélküle szinte elképzelhetetlen a győzelem. Az idei főversenyt – első alkalommal – úgynevezett meghívásos rendszer szerint hirdette meg az Országos Magyar Vadászkamara. Nevezési minimum feltételeként az Őszi Tenyészvizsga (ÖTV) vagy Vízi Mezei Vizsga meglétét jelölték meg. A beérkezett nevezések és a kutyák igazolt eredményei alapján a legeredményesebb 20 vizsla és vezetője kapott meghívást a vásárosnaményi versenyre, a 2024-es Országos Vizsla Főversenyre.
Kovács Gábort, az OMVK Kinológiai Szakbizottság elnökét a verseny végén az új rendszer tapasztalatairól kérdeztük.
– Először is szeretném pontosítani, hogy amióta a főversenyt újjáélesztette a Vadászkamara, 2016 óta, egy alkalommal már volt egy általánosan meghirdetett főverseny válogató, vagy is nem teljesen ismeretlen ez a meghívásos versenyforma. A kezdetektől valóban a háromfordulós, tradicionális rendszerben zajlott a főverseny, de a 2021. évi Vadászati Világkiállítás évében, amikor nemzetközi főversenyt rendeztünk Soponyán, a magyar színeket képviselő versenyzőpárosokat egy általánosan meghirdetett felhívás alapján gyűjtöttük össze. A jelentkezők közül pedig egy „szűkített”, egynapos mindenes versenyen nyújtott teljesítmény alapján kerültek kiválasztásra az indulók.
Tehát volt előzménye ennek a válogatórendszernek. Voltak, akik szkeptikusan álltak a mostani rendezéshez, de végül 26 vizsla nevezett a főversenyre. A nevezési feltételek teljesülését, a nevezett kutyák eredményeit és felkészültségét a vármegyei kinológiai szakbizottságok ellenőrizték és csak a vármegyei kinológus ajánlásával fogadtuk a nevezéseket. A 26 nevezett vizsla közülük 20 kutyának volt mindenes versenyen vagy vizsgán minősített eredménye, így kézenfekvő volt, hogy mindegyiküket meghívtuk a vásárosnaményi versenyre. A többi hat kutyát rangsoroltuk és tartalékkutyaként számítottunk rájuk. Egészségügyi okokból (tüzelés, betegség) két kutyát visszaléptettek a vezetőik, ezért a tartalékok közül 2 fiatal kutyát is invitáltunk a nagyobb tapasztalattal rendelkező kutyák mellé.
A főverseny adott évi rendezéséről minden esetben a Kinológiai Szakbizottság dönt a tavaszi rendes ülése során, így volt ez most is. Összegyűjtöttük a két rendezési forma előnyeit, hátrányait, majd a szakbizottság szavazással határozott a rendezés módjáról. Terveink szerint 2025-ben ismét nemzetközi főversenyt szeretnénk rendezni, ennek előszobájaként alakítottuk így a rangsorolás rendjét.
2026-ban valószínűleg visszatérünk a klasszikus többfordulós versenyhez. A jövőt illetően megfogalmazódott egy önálló főversenyszabályzat megalkotása, előzetes tárgyalásokat folytattam a MEOESZ elnökével, Korózs Gábor úrral, aki nem zárkózott el az ötlettől azzal, hogy a megfelelő testületi támogatásra és döntésekre lesz szükség mindehhez.
A Vadászkamara elkötelezett a Főverseny hosszú távú rendezése mellett, mint ahogy a vadászkutyázás és a vadászkutyával történő vadászat folyamatos népszerűsítése mellett, melyhez a vármegyei kinológiai programok anyagi támogatást is élveznek. A vadászkutyás életben jó néhány éve vesznek részt a hölgyek és kijelenthetjük, hogy egyre nagyobb sikereket érnek el. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy a 2023-as Országos Vizsla Főversenyt egy hölgy nyerte meg. Az idei versenyen három hölgy induló volt, mind három hölgy teljesítménye kiemelkedő és tiszteletreméltó, egyikük dr. Pekár-Lukács Ágnes kétgyermekes anyaként férjével – mint legnagyobb szurkolójával – távoli munkahelyéről, Svédországból érkezett a Főversenyre.
A cikk folytatása az a Kutya újság 2024-es decemberi számában olvasható!
