Emlékezzünk Mogyorósi Istvánra: így zajlott az idei Mogyorósi István Emlékverseny

Fotó: Oliver Spitálsky

Mogyorósi István MEOE-s pályafutását még gyermekként kezdte mint sportkutyás, majd később a MEOE Miskolci Szervezet kutyakiképző iskolájának lett a vezetője. A kutyaképzés volt igazán a lételeme, nagyon szerette a „problémás” eseteket, legyen szó őrző-védő, vagy vadászkutyáról. Elhivatottan, határozottan és segítőkészen igyekezett „gazdát nevelni” az emberekből, mindezt a rá jellemző humorral és kedvességgel.

A Miskolci Szervezetben két választási ciklusban titkárként dolgozott, majd 1998-ban többek felkérésére elfogadta az elnöki posztot, de ebben az időszakban sem hanyagolta el szeretett iskoláját. Folyamatosan szervezte a tanfolyamokat, vizsgáztatott, segítette a kutyakiképzők életét. Az évek alatt bronz-, ezüst- és aranykoszorús mesterkiképzői címet szerzett, illetve munka-teljesítménybírói vizsgát tett. Mindig is a munkakutyák voltak a kedvencei, de vadászni is örömmel járt és vadásztárs választásban a tacskók mellett inkább a „keményebb” drótszőrű német vizslára esett a választása.

A Miskolci Szervezet Elnökeként – illetve később a MEOE elnökségi tagjaként – sikerült elérnie, hogy szeretett városa, Miskolc felkerüljön a kiállítások térképére, miután a városnak sikerült megszereznie a CACIB kiállítási jogot, ahol azóta is 2 évente kerül megrendezésre a rangos, nemzetközi esemény. 2013-ban a Magyar Tacskósok Országos Egyesülete (MTOE) újjá alakult és az egyesület elnökének Mogyorósi Istvánt választotta a tagság. Megválasztását követően a Klub székhelyét áthelyezte Miskolcra. Az átalakítást követően a Klub számos sikert ért el, az MTOE Magyarország egyik legnagyobb létszámú fajtagondozó szervezetévé nőtte ki magát, számos sikeres klubkiállítást, munkarendezvényt tudhatott magáénak. Mindez köszönhető volt annak, hogy Mogyorósi István hitt a kutyázás közösségépítő erejében, önzetlenül beállt bármilyen rendezvény, esemény szervezésébe.

2020 elején a világot megrengető Covid-járvány őt sem kímélte és hosszú küzdelem után 2021-ben elhunyt. Óriási űrt hagyott maga után, mind a kutyakiképzők világában, mind az MTOE életében, de iránymutatása, a kutyák iránti szeretete, szellemi öröksége itt marad velünk örökre.

Fotó: Oliver Spitálsky

Mogyorósi István Emlékverseny

Emlékére a Magyar Tacskósok Országos Egyesülete minden évben megrendezi a Mogyorósi István Europe Memorial Trophy Cupot, ezzel is tisztelegve munkássága előtt. Mórahalom, a határmenti város, ahol a tacskósok minden évben összegyűlnek… Mórahalom a tacskósok között már fogalom, nemcsak belföldön, hanem külföldön is, hiszen ez a kis határmenti város már évek óta helyszíne több színvonalas munkavizsgának tacskók és terrierek részére. Az idei évben is itt került megrendezésre nemzetközi bírói gárdával az Inter VGP CACIT rendezvény, melyet a Magyar Tacskósok Országos Egyesülete megalakulása óta először szervezett, illetve a Mogyorósi István Memorial Trophy Cup, melyet a Klub Mogyorósi István emlékére minden évben megszervez.

A négynapos rendezvénysorozatot hosszas előkészítés, szervezés előzte meg, melynek meg lett az eredménye, hiszen 18 kutya nevezését fogadtuk több országból az Inter VGP CACIT-ra, illetve a hétvégi Europe Memorial Trophy Cup rendezvényre is rekordszámú kutya nevezett. A magyar nevezők mellett Bulgária, Ukrajna, Németország, Csehország, Szlovákia és Szerbia versenyzői is képviselték magukat az eseményen.

Fotó: Oliver Spitálsky

Az Inter VGP CACIT versenyszabályzata több munkafázis teljesítését írja elő. Az első a vércsapa fázis, mely minimum 600 méter hosszan, csapacipővel fektetett, 20 órás vérnyomot jelent, melyen 4 csapajel kerül kihelyezésre és a kutyák pontos, területről történő kiérkezését bíró figyeli. A kihelyezett csapajelekből minimum 2 db-ot kell megtalálni. Az első fázist a 18 indulóból 6 kutya és vezetője teljesítette sikeresen, ebből is érezhető a feladat nehézsége, hiszen a területen rengeteg volt a vad, friss nyom, ami nem könnyítette meg a kutyák munkáját. A következő feladat az engedelmességről szólt, mely fázis két részből áll. Az első, amikor a kutyának vezetője mellett kell az erdőben haladnia, majd a kutyát el kell fektetni, eltávolodni tőle és a két lövés leadásakor a kutyának nem szabad elhagynia a helyét. 

Fotó: Oliver Spitálsky

A másik feladatnál a még összes versenyben lévő kutya részvételével egy hajtást imitálnak a szervezők, itt a kutya ismét nem hagyhatja el a helyét vezetője mellől. Az engedelmességi feladat sorozatot az erdei kajtatás követte, ahol a kutyának egy kijelölt hektáros területen, megadott időn belül szőrmés vadat kell találnia és azt ugatással jeleznie. Az első napon a feladatokat 4 kutya teljesítette sikeresen, ők várhatták a másnapi műkotorék és vízimunka-fázisokat.

A második napon a még versenyben lévő tacskók gyönyörű munkákat mutattak be a műkotorék munkafázison, ahol kontakt nélkül nézhettek szembe a rókával, majd a nap levezetéseként egy mélyvízi elhozást kellett lövés kíséretében megoldaniuk tőkés récével.

Knipf Bendegúz vezetésével Zabosfai Daren nevű szálkásszőrű standard tacskó vitte el az első helyért járó trófeát, és ő volt az egyetlen kutya, aki pontszámai alapján a CACIT cím büszke tulajdonosa lehetett.

Szombaton folytatódott mórahalmi rendezvénysorozatunk a Mogyorósi István Europe Memorial Trophy Cuppal, mely során vércsapa, vaddisznós, földalatti és vízi munkafázisokon indulhattak a nevezők a CACT cím megszerzéséért, és itt már terrierek is részt vettek a versengésben. A Mogyorósi István Emlékversenynek nemcsak hazánkban, hanem Olaszországban is vannak helyszínei. Lényegében egy pontverseny, mely során mind munka, mind kiállítási szereplésekkel lehet pontokat gyűjteni, év végén pedig kihirdetésre kerülnek a nyertesek. A mórahalmi helyszínre nagy létszámú kutya nevezett, így a külön böző vizsgák párhuzamosan zajlottak a nemzetközi mezőny részére. Nagyon szép munkákat láthattunk, de ami a legnagyobb öröm számunkra, hogy nagyon sok fiatal vezető érkezett fiatal kutyákkal. Ez reményt ad arra, hogy nem tűnik el a vadászok mellől ez a sokoldalú fajta, és a későbbi generációk is művelik majd a kutyás sportnak ezt a szakágát. 

Fotó: Oliver Spitálsky

A szombati napon ránk sötétedett az eredményhirdetéssel, de az estére szervezett hangulatos, táncos vacsora minden részvevőnek nagy élmény volt, hiszen új barátságok, kapcsolatok szövődtek a különböző országok résztvevői között. Vasárnap folytatódott az esemény, és a nap végén – a vércsapa kivételével – az összes fázison ki lettek hirdetve az összetett munkavizsga és az egyes fázisok nyertesei.

A visszajelzések alapján sikerült maradandó élményt nyújtanunk a résztvevőknek, és sikeresen zárhattuk ezt a négy napot. A rendezvény sikere és hangulata nem jöhetett volna létre Klubunk tagjai, a szervezők családjai és segítőink jelenléte nélkül, és megtapasztalhattuk ismét, hogy a kölcsönös tisztelet és szeretet alapelvárás egy társadalmi munkában működtetett egyesületnél. Ha ez nincs meg, akkor egy fajtagondozó egyesület nem lehet sikeres és munkája nem lesz jövőbe mutató.

Inter VGP-CACIT

Helyezettek:

1. hely CACIT Knipf Bendegúz / Zabosfai Daren 276 pont

2. hely Braun Balázs / Zabosfai Avar 255 pont

3. hely Roman Dolezelik / Karro z Rosenskyh Bori 229 pont

Bírált: Kálovics Norbert vezető bíró, Elena Vaccari (I), Pócsné Dostal Linda, Rocco Tango (I), Dirk Bölker (D) Utasi Miklós, Nicsovics György, Ficsór Zoltán, Vízi Gábor

Magyar Tacskósok Országos Egyesületének elnöke Simon Virág

Légrády Krisztina

A cikk először az a Kutya újság 2024-es novemberi számában jelent meg.

Share this post

scroll to top
Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com