Régészek egy csoportja Szaúd-Arábia északnyugati részén, a Shuwaymis és a Jubbah nevű települések környékén olyan sziklába vésett ábrázolásokat talált, amelyeken emberekkel együtt vadászó kutyák láthatóak. A rajzon nem csak a közös vadászat ténye látszik, hanem az is, hogy az emberek pórázszerű eszközt használtak már kilencezer évvel ezelőtt is a kutyáik vezetésére.
Azt szokták mondani, ha valami eldöntött dologról van szó, hogy kőbe vésetett. Ha ez igaz, akkor a nagy presztizsű lapban, a New York Timesban olvasható tanulmány, beszámoló tényleg igazi szenzáció. Azt régóta tudjuk, hogy az ember egyik első háziasított állata a kutya, ám ez a felfedezés pontosít ezen a számon. Az emberiség hajnalán nem csak háziasította az emberi lény a kutyát, hanem azt társává is tette és ez máig megmaradt, sőt talán ez a kapocs szorosabb, mint valaha. A kutyák nem csak társaink lehetnek, de kollégáink, az életünk nélkülözhetetlen részei (pl: vakvezető kutya) is, gondoljunk csak arra a számos területre (személykeresés, terület védelem, drogkeresés, mentális segítség, stb.), ahol ezek a négylábúak önzetlenül a rendelkezésünkre állnak. A Nefúd-sivatagban egy régész csapat a kőzetmetszetek feltérképezése közben lelt sziklametszetek egy csoportjára, melyen emberek és kutyák együtt vadásznak. „Szinte hallani lehet a kutyák ugatását és az embereket kiabálását a vadászat közben és egyben érezni a félelmet a préda állatokban.” – mondta Melinda Zeder, a Smithsonian Intézet természettudományi részlegének kurátora az alkotásokat látva.
A sziklákon látható ábrákon szereplő ebek leginkább a kánaán kutya mai változatára hasonlítanak. Többször is látható, hogy egy kutya nyaka és az ember csípője között összekötetés van.
„Ez a pórázon lévő kutya első ábrázolása” – mondta dr. Michael Petraglia, a németországi Max Planck Intézet régésze és a tanulmány társszerzője. Szerinte az embereket és a kutyákat összekötő vonalak mindkét élőlényen anatómiailagúgy helyezkednek el, hogy azok a pórázokat jelképezik, és nem puszta szimbolikus vonalak. A megjelent tanulmány másik szerzője Maria Guagnin még ennél is messzebbre ment. „Most azt mondhatjuk, hogy körülbelül kilencezer évvel ezelőtt az emberek már irányították a kutyáikat, és pórázon tartották őket, valamint nagyon összetett vadászstratégiákra használták, alkalmazták őket.” Emellett arról is beszámol a tudós hölgy, hogy az ilyen nagy létszámú vadászcsapatok az Arab-félszigeten akár 21 kutyából is állhattak, ami – akár egy tartós, és talán sikeres tenyészállományra is utalhat. Dr. Guagnin több mint 1400 sziklaábrázolást elemzett, amelyek több mint 6600 állatot tartalmaztak két helyszínen.
A képek egyértelműen azt mutatták számára is, hogy kutyák segítenek az embereknek vadászni lovakra, afrikai szamárra, valamint félelmetesnek és hatalmasnak ábrázolt oroszlánokra, illetve leopárdokra.
Gyéb
