TANULSÁGOK EGY SZAPORÍTÁSI BOTRÁNY KAPCSÁN
A szeretet ünnepe előtt érkezett a hír egy gyulai szaporítótelep felszámolásáról, mely nemcsak a nemzetközi retrieveres társadalmat, de minden jóérzésű kutyabarátot megrázott. S, hogy mit üzen ez az ügy a laikus kutyabarátnak? Ennek aspektusait vizsgáljuk most.
KÉTELKEDNI HASZNOS
Számomra elképzelhetetlen, hogy, ha mondjuk nullkilométeres kutyát akarok, törzskönyvvel, ráadásul elit kennelből, ez esetben nem járom körbe a lehetőségeket, nem tájékozódom a kutyák szüleiről, a szűrések eredményeiről, a kutyatartás és táplálás mikéntjéről, nem beszélgetek el a tenyésztővel hosszasabban a kutyatartási filozófiájáról, nem vizitálok nála több ízben, hogy hitelt adjak a szavainak. Biztonsági játékosként még ezek után is megeresztek két-három telefonhívást, amivel leinformálom a tenyésztőt, végül az interneten közölt információmorzsák hitelessége után is kutakodom egy keveset. A hazugságvár persze nem biztos, hogy egyből összeomlik, mert a látszatra sokan adnak. Jelen esetben a szaporító ügyelt a részletekre, voltak hangzatos címek, nemzetközi tenyésztői szervezetnél (FCI) beregisztrált kennelnév, magyar telephely, de az senkinek nem tűnt fel, hogy kijátszva a magyar fajtagondozó szervezetek szabályait és ellenőrzését, szerb törzskönyvet kapnak a kutyák.
A hír megdöbbentő és drámai és nem csak retriever-tulajdonosként mondom ezt, hanem, mert vendégkutyáink nagy része is labrador vagy golden retriever. Ami eddig biztosan tudható, hogy a gyulai helyszínről karácsony előtt huszonhárom 10-15 kg közötti éhező, szomjazó felnőtt labradort és öt más fajtájú kutyát kobozták el. Ugyanitt, a rajtaütés során tíz, a kennelekben elhunyt eb tetemét is megtalálta a rendőrség. A telep felfedezése és felszámolása üdvözlendő, mert véget vet egy egyébként jól ismert, mindössze 22 esztendős szaporító ámokfutásának, akinek feltűnően fiatal kora ellenére bejegyzett tenyészete volt, emellett kutyakiállítások rendszeres résztvevőjének számított.
AZ ÉRDEKTELENSÉG TELJES HIÁNYA
Hogy az elkövető ezt az életet menedzselhesse, ahhoz nem csak ő, hanem a megvezetett külföldi kennelek tulajdonosaira is szükség volt, ahonnan a férfi a jó vérvonalú tenyészállatokat válogatta össze. Regnálását a hiszékeny gazdák ugyancsak segítették, hiszen nem találták gyanúsnak, hogy a szaporulat egyedei mellé szerb törzskönyvet kapnak. Sok esetben nem merült fel igényként a leendő gazdák részéről, hogy kiskutya vásárlása esetén behatóbban megismerkedjenek az állat felmenőivel, a teleppel és utánajárjanak a tenyésztő múltjának. A lavinát egy gyulai lakossági bejelentés indította el, a telepen ugyanis a szaporítás mellett kutyapanzióztatás, illetve ringdresszúra, azaz kiállításra való felkészítés is folyt. Úgy tudjuk az ilyen célból otthagyott kutyák gazdái fogtak gyanút, majd kongatták meg a vészharangot.
AKIK EHHEZ ASSZISZTÁLTAK
Ehhez kellett szerb lakcím, helyi partnerrel, de szükség volt a színjátékhoz egy állatorvosra is, hiszen a nemzetközi szabályoknak megfelelően a szukának és a kölyköknek is a törzskönyvező országban kellett volna élnie – ám ehhez képest magyar oltási könyvük volt, miközben a határt csak a veszettség elleni oltás után 3 héttel léphették volna csak át. Az ügy rávilágít arra, hogy a tenyésztőknek szigorúbb szabályokra és ellenőrzésre lenne szüksége, a hobbikutyásoknak pedig időt nem spórolva muszáj lenne tájékozódniuk, nem bedőlve a felpolírozott marketingszövegnek.
FAJTAMENTŐK
Akinek ehhez se kedve, se ideje, vagy ne vállaljon kutyát, vagy eresszen meg egy telefont a fajtamentő egyesületnek, ahol nemcsak hasznos információk állnak rendelkezésre a kennelekről, de ugyanitt fajtakutyák örökbefogadása is lehetséges. Az esetet követően 24 kutya került a Retriever Fajtamentőkhöz, akik az alultáplált, esetenként szívférges, mélyen traumatizált kutyákat a gondozásukba vették. A példátlan összefogásnak köszönhetően az elmúlt napokban magyarországi és külföldi támogatóktól körülbelül 5 millió forint gyűlt össze a Retriever Rescue számára. Az esetből ügy lett, kíváncsian várom, hogy a hazai igazságszolgáltatás mivel honorálja ezt a tettet.
Erre figyeljünk, ha kutyát veszünk
• informáljuk le a tenyésztőt és a kennelt, valamint a szülőpárt a fajtagondozó szervezetnél (lista megtalálható a MEOESZ weboldalán a Szervezet – Fajtaklubok menüpont alatt).
• fogjunk gyanút, ha túl olcsó a kutya, illetve törzskönyv nélkül olcsóbban ajánlják.
• kételkedjünk, ha nem tekinthetjük meg a kutya szüleit és azok eredeti származási lapját, egészségügyi és egyéb eredményeit.
• találjuk gyanúsnak, ha visszatartják a törzskönyvet – a kölyök átvétele előtti napokban érdeklődjünk a fajtagondozó egyesületnél, hogy a kölykök regisztrálása folyamatban van-e, adott-e le a tenyésztő alombejelentőt.
• sérelmezzük, ha a kiskutyát nem családja körében, hanem parkolóban és egyéb publikus helyen, illetve másik „telephelyen”, testvéreitől és a tenyésztő többi kutyájától elválasztva lehet megtekinteni.
Kittzinger Szonja
(A cikk megírásához nyújtott segítségét Kökény Ritának és Varga-Molnár Orsolyának is köszönjük). Fotók: pinterest, pexels.com
