Az egyik legújabb kutatás szerint, a kutyák képesek megérezni, ha félünk, mindezt szaglásukra hagyatkozva. A kiszimatolt félelem hatással van rájuk, viselkedésük és szívverésük is megváltozik, a stressz jeleit mutatják.
A szaglás során különböző illatmolekulák tapadnak meg az orrban található szaglóhámon, amelyek ingerületként az agyban található szaglókéreg felé haladnak. Azonban az agy egyéb más területeire is eljutnak ezek az ingerek, így alakul ki az, hogy egyes szagingerek kellemes vagy éppen kellemetlen érzetet, vagy akár rosszullétet is okozhatnak. Az érzelmi állapotokhoz kapcsolódó szagok szándék nélkül, a szagot kibocsájtó egyedről nyújtanak információt, amely a fajtársak számára tudatosulás nélkül kerülnek feldolgozásra. A csoportban élő fajok számára, ez mindenképpen előnyes mechanizmus, mivel így gyorsan juthatnak információhoz a fajtársakról, amelyhez aztán viselkedésüket is igazítani tudják. Az érzelmek kommunikálásában szagok kibocsájtása mindkét fél számára előnnyel jár.
Közismert, hogy a kutyák érzékenyek gazdáik érzelmeire, felismerik azokat és reagálnak rájuk. Számtalan történet számol be arról, hogy ezen felül a kutyák átveszik gazdáik hangulatát, együtt éreznek velük. Tudományos szempontból, nagyon nehéz vizsgálni ezeket az állításokat, mivel ezek magasabb kognitív, vagyis elmebeli képességekhez kapcsolódnak. Az együttérzés és hangulat átvétel, érzelmi szinkronizáció kísérletes módszerekkel még nem kerültek bizonyításra, de egyre több vizsgálat próbálja körülírni és kutatni ezeket a jelenségeket. Az ember és kutya szociális partnereknek tekinthetőek, amelyhez mind a kutyák genetikai háttere, mind a kutyák házasítása hozzájárult. Emiatt a kutyák és emberek közötti kommunikáció hatékonyan tud működni, a kutyák ráéreznek erre, mi pedig könyvekből, és főleg a számunkra hasznos kutyaiskolákban próbáljuk tanulni ezt.
Egy olasz kutatócsoport a fenti állításokból kiindulva azt vizsgálta, hogy vajon a kutyák szagmintákból megérzik-e különböző érzelmi állapotokat, és milyen reakciót mutatnak ezekre. Önkéntesektől szagmintákat kértek a kutatók, amiket különböző helyezetekben „gyűjtöttek” maguktól a jelentkezők. Vidám, boldog pillanatokban, valamint félelmet érezve kellett mintákat venniük, amiket az egyetem kutatóihoz eljuttattak. Az érzelmeket kódoló minták mellett, semleges helyzetből vett szagok is szerepeltek a vizsgálatban. A kísérlet során a kutyák gazdáikkal és a kísérletvezetővel egy szobában foglalták el helyüket, ahol random módon a kutyák a különböző érzelmek mutatása során kinyert szagmintákat szimatolhatták. Az eredmények szerint a kutyák különbséget tettek a szagminták között, és ez viselkedésükben is tükröződött. A vidám szagmintát kapó kutyák kevesebbszer és rövidebb ideig léptek kapcsolatban gazdáikkal, és nyitottabbak, barátságosabbak játékosak voltak az idegennek számító kísérletvezetővel szemben. Azonban a félelem szagminta esetén, a kutyák stresszesebbé váltak, a vizsgálat alatt mért szívfrekvenciájuk emelkedett a semleges és vidám szagminta esetén mérthez képest. Sőt gazdáik közelségét keresték leginkább, és a kísérletvezetővel nem kerültek kontaktusba.
Annak ellenére, hogy kutyák szaglása kimagaslóan jó, az emberhez képest több, mint ezerszer több szaglóreceptorral rendelkeznek még is keveset tudunk a kutyák orráról. Annyi bizonyos, hogy különböző helyezetekben más-más érzékszervükre támaszkodnak, és orruk is akkor hatékony igazán, ha bekapcsolják azt, amelyek különböző tréningekkel gyakorolhatók.
Szánthó Flóra
Fotók: pexels.com
