N É V J E G Y
NAGY ADRIENN
- január 20-án született Kecskeméten. Már gyerekként is oda volt a zenéért, így nem csoda, hogy a Kodály Zoltán Ének-zenei általános iskolába járt. 2010- ben jelent meg első kislemeze Szinglik éjszakája címmel, amely a Szinglik éjszakája című film betétdala. Ez év májusában megjelent első önálló albuma az Mto kiadó gondozásában „Eltűnnék veled” címmel, melyen több dalszövegét maga írta. 2011-ben fellépett a Viva Comet Gálán. 2012-ben bekerült a Megasztár 6 döntőjébe, ahol a TOP 12-be került, majd a hetedik helyen végzett. 2013 áprilisától egy évig játszott a Thália színházban, ahol a Starfactory musical főszerepében láthattuk. 2014. október 27. óta jelenik meg a Jóban, Rosszban szappanoperában. A FEM3 Café magazinműsor társműsorvezetőjeként is láthatják őt a televíziónézők. 2018. június 28-án megszületett első gyermeke, Benedek.
A babázás mellett mivel telnek jelenleg
a hétköznapjaid?
A mindennapok túlnyomó részét a kisfiammal, Benedekkel töltöm. Az ő születése óta teljesen megváltozott az életem. Előtte nagyon pörgősek voltak a mindennapjaim, ezerféle dolgot csináltam egyszerre: egyengettem a zenei karrieremet, fellépésekre jártam, sorozatban szerepeltem és műsort vezettem. Beni nagyon eleven és mozgékony gyerek, tulajdonképpen a nap nagy részében szinte megállás nélkül vele foglalkozom. A gyereknevelés sokat kivesz belőlem, amit persze nem bánok, hiszen nagyon élvezem
az anyaságot. Próbálok egyre inkább megint a zenei karrieremre is koncentrálni. Nemrégiben jelent meg egy új dalom, amihez videóklip
is készült, amit Montenegróban forgattuk. Ezt a dalt már régóta szerettem volna megjelentetni, azonban a végleges hangszerelésre csak a kisfiam születése után került sor.
Azonban túl sok fellépést egyelőre még nem szeretnék vállalni, fokozatosan
szeretnék visszatérni a színpadra. Jelenleg azon dolgozom, hogy minél több dalom legyen, ennek érdekében pedig sok producerrel együtt is dolgozom. Saját dalszövegeket is elkezdtem írni, amikor van egy kis szabadidőm és energiám tollat ragadok. Nyilván a gyereknevelés, és a ház körüli teendők miatt ez nem mindig olyan egyszerű. A cél az, hogy ősszel a dalok egy lemezzé álljanak össze. A képernyőn már újra láthat a közönség, az egyik nőknek szóló délelőtti magazinműsor társ műsorvezetője vagyok. Nagyon élvezem, hogy újra dolgozom, ugyanakkor a szívem mindig hazahúz Benihez. A gondolataim egy része a stúdióban kavarog, míg a másik fele a kisfiamon jár. Beni mellett, most kevesebb időm jut a kutyánkra, Aladárra is. De a mindennapi rutinjaink ugyanúgy megmaradtak.
Már gyermekkorodban is megvolt benned ez a nagy állatszereted?
Kisgyerekként mindenféle állatom volt: botsáskától elkezdve, papagáj,
aranyhal, még macska is volt a családban. Már gyerekként is imádtam az állatokat. Az első kutyánk 14 évig volt velünk, ő egy mentett spicc volt. Édesanyámmal és a nővéremmel kimentünk vásárolni a piacra, akkor láttuk meg a leendő kutyánkat, akit látszólag előtte rossz körülmények között tartottak. Nagyon félt az emberektől, remegett. Kikönyörögtem édesanyámtól, hogy vigyük magunkkal haza, ekkor én 6 éves lehetettem. Persze mi is olyanok voltunk a testvéremmel, mint a legtöbb kisgyerek, megígértük, hogy gondoskodni fogunk róla, csak hozhassuk őt el. Az elején ez könnyedén ment is, általában én vittem sétálni. Aztán amikor a tinédzser lettem ez a feladat leginkább anyukámra hárult. Rendkívül hiperaktív kutya volt, imádott labdázni, csak úgy, mint most Aladár. A spiccünknek édesanyám volt a nagy szerelme, neki ő volt az igazi gazdája.
P U L I
Családszerető, különösen kedveli a gyerekeket. A puli általában jól megfér a többi kutyával és más háziállatokkal való kapcsolata is csak ritkán okoz gondokat. Hihetetlenül tanulékony, legendás jól terel, intelligenciája pedig páratlan. Kiváló házőrző, habozás nélkül megvédi családját és otthonát. A családhoz igen hûséges, az idegenekkel szemben eleinte tartózkodóan viselkedik, és később sem kedvel meg mindenkit. Energikus, mozgékony, nagyon élénk, sohasem lusta. Olykor makacs. Célszerű a foglalkozásokat némi hancúrozással és labdázással vegyíteni, hogy a kutya számára tartósan élvezetesek maradjanak.
Aladár mikor és honnan került hozzád?
Nyáron lesz öt éve, hogy Aladárt örökbe fogadtam, 10 hónapos korában került hozzám, ő egy puli, pumi keverék kutya. A mórahalmi sintérteleprôl jutott az Ebremény Kutyavédő Egyesülethez, végül pedig hozzám. Az egyesülettel korábban egy naptár fotózás kapcsán, dolgoztunk együtt. Ebben a kampányban a menhelyen lévő kutyáknak próbáltunk minél hamarabb gazdát találni. Egyik nap megláttam az interneten, a menhely oldalán Aladár fényképét. Ahogy megpillantottam a füleit, egyből beleszerettem. Ekkor már régóta tervezgettem, hogy szeretnék magam mellé egy állatot, de mindenki azt mondta, hogy az én életembe egy kutya egyéltalán nem fér bele. Nyilván sokat gondolkodtam, és arra jutottam, hogy mivel magam osztom be az időmet, miért ne vállalhatnék kutyát? A döntésemhez nagyban hozzájárult az is, hogy a munkahelyeimen, a televízióban és a sorozat stúdiójában is szívesen fogadják a kedvenceinket, hiszen mindkettő kutyabarát munkahely. Az első perctől fogva rengeteg időt töltöttünk együtt, ahová csak tudtam mindenhová vittem magammal Aladárt: a forgatásoktól kezdve, még a zenekari próbákra is. De akkor is jött velem, ha szórakozni mentem a belvárosba. Ő az első pillanattól kezdve a társam volt, hiszen, amikor magamhoz vettem egyedülálló voltam. Neki ezért is volt hatalmas érvágás az, hogy a kisfiam, Benedek megszületett. Mi a nap huszonnégy órájában együtt voltunk, azonban Beni érkezésével ő némileg háttérbe szorult.
Milyen volt Aladár, amikor hozzád került? Akadtak- e nehézségeid vele az elején?
Bár az előéletét pontosan nem ismerem, de őt kölyökkorában sokat bántották, ezáltal félt az emberektől és harapott. Hogy ha a hátsó felét megérintettem, akkor ő rendszerint odakapott felém. Féltem attól, hogy sikerülni fog-e idővel megbarátkoznia velem, és hogy a bizalmába fog-e fogadni? Nyilván benne is volt bizonytalanság, nem tudhatta, hogy végleg marad-e nálam, hiszen egy ideig ideiglenes befogadóknál volt. Sok türelemre volt szükség, körülbelül fél évbe telt el, mire teljesen összeszoktunk. Nagyon könnyen tanult, talán csak az első időszakban akadt vele nehézségem, sok mindent megrágott a lakásban. Nyilván neki azt is meg kellett tanulnia, hogy nem kell ennivalóra vadásznia. Előfordult, hogy ha az asztalon hagytam a süteményt ő felmászott érte, és ellopta. De idővel megtanulta, hogy ilyet nem szabad csinálnia.
Milyen kutya lett belőle az évek alatt?
Mára teljesen kiegyensúlyozott, boldog, játékos kutyává vált. Szerintem kicsit rosszul szocializáltam ugyanis emberközpontú kutya lett. Az emberekkel, sokkal jobban kijön, mint a többi kutyával. Bárhová vittem, mindig ő volt a középpontban. A nagyobb testű kutyáktól tart, a kisebbekkel szemben pedig inkább ő viselkedik ellenségesen. Kevés kutyával jön ki, akit viszont megszeret, azzal életre szóló barátságot köt. Kutyaiskolába nem jártunk, én neveltem, tanítottam otthon, nagyon gyorsan tanult, fogékony volt mindenre. A kötelező dolgokat, mint az ül, fekszik, marad, nagyon hamar megtanulta, aztán különböző trükköket is elsajátított, ha lelövöm az ujjammal ő hanyatt dobja magát, ezen kívül pedig még táncolni is tud. Nálam a jutalmazás módszere vált be. Időközben pedig teljesen labdafüggő lett, és a kisfiam játékait is imádja.
Számodra fontos volt az, hogy menhelyrôl kerüljön hozzád egy kutya?
Folyamatosan hirdetem a közösségi oldalamon, hogy mennyire fontos az örökbefogadás. Az Ebremény Kutyavédő Egyesületet, én a mai napig támogatom. Hiszen azt látom, hogy az ott dolgozók munkája rettentően megterhelő, és költséges. Szeretném, ha minél több emberhez eljutna az üzenetem, és még többen segítenének az állatmenhelyeknek, akár csak sétáltatással is. Eddig is nagyon érzékeny voltam erre az ügyre, viszont mióta Benedek megszületett, azóta még jobban megvisel, ha menhelyen élő kutyákat látok, hiszen tudom, hogy Aladárnak is mennyire nehéz sorsa volt. Úgy gondolom a menhelyes kutyák sokkal hálásabbak és ragaszkodóbbak.
Hogyan viselkedett Aladár, amikor Benedek megérkezett a családba?
Amikor Beni megszületett Aladár depressziós lett, olyan lett, mint egy négyéves féltékeny kisgyerek. Viszont, amikor terhes voltam, folyamatosan védelmezett engem. Elég furcsán viselkedett, ugyanis azt gondolta, hogy ő a falkavezér nálunk. Érezte rajtam, hogy a várandóságnak köszönhetően legyengültem, többet feküdtem, nem voltam olyan aktív, mint korábban. Hogy ha a párom le akarta őt vinni, sétálni, akkor előfordult, hogy Aladár rámordult, nem tudtuk mire vélni ezt a viselkedést. Éppen emiatt kikértem Tornóczky Anita véleményét azzal kapcsolatban, hogy mi tévők legyünk. Azt tanácsolta, hogy adjunk neki sokkal több feladatot, mint eddig. Ugyanis Anita szerint elképzelhető, hogy Aladár azt érezte a terhességem alatt, hogy neki az a feladata, hogy engem óvjon.
Amikor pedig megszületett Benedek, akkor elfordult tőlem, szinte megszűntem számára létezni, egy ideig csak a párommal volt hajlandó kommunikálni. Ha hívtam nem jött oda hozzám, ha játszani szerettem volna vele, rám sem hederített, ami nagyon rosszul esett. Egy kisgyermekes anyuka nyilván minden idejét a picinek szenteli. Ez nálunk sem volt másképp. Aladárral nem volt időm foglalkozni és tehetetlennek éreztem magam azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehetne a kapcsolatunk olyan, mint régen. Amikor már Beni önállóbb lett, kicsit magára tudtam hagyni, a kutya elkezdett felém közeledni.
Aladárnak sikerült megkedvelnie Benedeket?
Most már, hogy a hozzátáplálást elkezdtem Beninél viccesen hangzik, de egyre jobban kijönnek Aladárral. Beni elkezdte a kutyát etetni, mindig ad neki egy-két falatot, aminek hála egyre nagyobb az összhang közöttük, elkezdtek összebarátkozni. Titkon én ezt tudtam, hogy a kutyát a gyomrán keresztül lehet majd megfogni. Az első időszak nehéz volt, Aladár a kezdetekben nem kedvelte Benit, féltem is, hogy sikerül-e majd őket összeszoktatnom.
Előfordult, hogy ha Benedek közeledett Aladár felé, akkor ő felhúzta a bajszát és morgott. Nyilván egy gyerek még nem olyan óvatos, és kicsit durvábban közeledik egy állat felé, amit a kedvencünk nem mindig nézett jó szemmel. Most már tudnak együtt labdázni is. Azt veszem észre, hogy Aladár egyre inkább hagyja azt is, hogy Beni megsimogassa őt, aminek nagyon örülök. Aladár mára sokkal kiegyensúlyozottabb és boldogabb kutya lett. Azt gondolom, hogy Benire jó hatással lesz az, hogy van egy kutya a családban. Beni a megszokottnál jóval hamarabb elkezdett, mászni és járni, ami szerintem nagyban Aladárnak is köszönhető. Ugyanis a kisfiam folyamatosan figyelte őt. A kutyasétáltatás pedig mára már közös programmá vált, hiszen Beni is élvezi a nagyobb sétákat.
Voltak-e Aladárnak korábban csínytevései?
Egyszer kaptam egy whiskys bonbont, amit Aladár egy az egyben megevett. Mivel én annyira nem szeretem ezt a fajta csokoládét, felraktam a polc tetejére. Ekkor szoktattam őt az egyedülléthez, elmentem futni, így ő otthon maradt. Ez volt az első fél óra, amit egyedül töltött otthon, és ő egyből meg is találta a csokis bonbont. Levette róla a csomagolást, és egyesével megeszegette őket. Nagyon megijedtem, mert mire hazaértem a kutya már tántorgott. Utólag viccesen hangzik, de akkor ez a szituáció egyáltalán nem tűnt annak. Ugye sem a csokoládé, sem pedig az alkohol nem jó a kutyáknak, veszélyes lehet rájuk nézve. Azonnal felhívtam az állatorvost. Hánytattam Aladárt, és próbáltam itatni is, húslevest is csináltam neki. Éjszakára szerencsére kiürült a szervezetébôl az alkohol, viszont addigra már a csokoládé kezdett el rá hatni, aminek köszönhetően ő fel-alá rohangált a lakásban. Előfordult olyan is, hogy a torokfertőtlenítő tablettámat ette meg. Költözéskor hozzájutott egy nagy zsákhoz, amiben ez benne volt, ő pedig nem tétlenkedett, megrágta a tablettát is. Szerencsére ettől sem lett komolyabb baja, de azóta jobban figyelek arra, hogy semmit ne hagyjak kint.
Szeretnétek-e, hogy új taggal bővüljön a családotok?
Egy másik babát tervezünk, szeretnénk Beninek egy testvért. Viszont másik kutyát nem szeretnénk. Azt gondolom, hogy egy kutya egy gyerek mellett is rengeteg figyelmet igényel. Egy kutyáról gondoskodni, ugyanakkor felelősség, mint egy gyerekről. Kíváncsi lennék, hogy Aladár hogyan fogadna egy újabb babát, mert amikor Beni megszületett ő is ugyanolyan nyúzott volt, mint mi. Ő is felkelt két óránként és amikor meghallotta a pici sírását, akkor fogta magát és kiköltözött a vendégszobába.
Képek és szöveg: Brehovszki Anita
