Balsai Móni és örökbefogadott kutyája, Liza

“Ha rossz kedvem van, ő nem hagyja, megpróbál felvidítani.”

Az egyik legjobb döntésének nevezte a színésznő, hogy felnőtt korban a kutyatartás mellett döntött. Nem csak rendszert vitt az életébe, de bevallása szerint magáról is nagyon sokat tanult, mióta kutyája van.

A Liza, a rókatündér címszereplőjeként robbant be a hazai filmvilágba, majd számos sorozatban és filmben láthattuk a színésznőt, legutóbb az X – A rendszerből törölve című thrillerben mutatta meg sokoldalúságát a mozivásznon. A Terápia című sikersorozata után az idén debütáló Alvilág főszereplőnőjeként tért vissza a képernyőre. Jelenleg a Centrál Színház, a Rózsavölgyi Szalon és a Budaörsi Latinovits Színház előadásaiban láthatjuk. Nyugalmat és szervezettséget vitt az életébe kutyája, Liza, ezt mondja az ország egyik legkedveltebb színésznője Balsai Móni. Párjával, a rendező, forgatókönyvíró Ujj Mészáros Károllyal már öt éve boldog kutyatulajdonosok. Egy golden retriever, border collie keverék kutyát fogadtak örökbe, aki a Liza a rókatündér játékfilm után kapta a nevét.

Pihenéssel vagy munkával telt a nyár?
Tavasszal úgy döntöttem, hogy idén nyáron nem fogok dolgozni. Az elmúlt időszak csak munkával telt, rengeteget forgattam, úgy éreztem szükségem van pihenésre. Azt látom, hogy az emberek sokszor nem tudnak ünnepelni, megélni a sikereiket, minden felett átsiklanak, nekem ebből nagyon elegem van. Hosszú idő után végre elmentünk Károllyal és Lizával közösen kirándulni, kicsit töltődni. Voltunk Szlovéniában, Ausztriában, Írországban és a Balatonon is. Hamarosan indul a színházi évad. Ősszel új darabot mutatunk be a Centrál Színházban.

Mikor érkezett hozzátok Liza és miért pont őt választottátok?
A kutya a Liza rókatündér című film bemutatójának másnapján érkezett hozzánk (Liza, a rókatündér c. filmet Ujj Mészáros Károly rendezte Balsai Móni főszereplésével – a szerk.). Régóta vágytam egy háziállatra, de Károly eleinte ellene volt a kutyának, azt mondta, hogy a mi életvitelünkbe nem fér bele. Egyikünknek sem volt gyerekkorában házi kedvence, a szüleink nem akartak a panelban állatot tartani. Károly emlékei szerint gyakran előfordult, hogy kutyás fotókat mutogattam neki, hátha beadja a derekát. Aztán egyszer karácsonyra kaptam tőle egy általa szerkesztett képeslapot, amelyen a következô állt: „Jó legyen nyúl!” De végül nem lett. Egy nyaralás alkalmával olyannyira beleszerettünk az egyik baráti házaspár labradorjába, hogy mi is szerettünk volna egyet. Kinéztem az interneten egy tenyésztőt, el is mentünk hozzá. Rengeteget olvastam a szaporítókról, és arról is, hogy mire kell figyelni, ha valaki kutyát akar venni. Amikor odaértünk a magát tenyésztőnek valló nőhöz, akkor szembesültünk azzal, hogy ő valójában egy szaporító. Nagyon szomorúak voltunk Károllyal, megrendítő volt ezzel szembesülni, így végül úgy döntöttünk, hogy inkább örökbe fogadunk egy kutyát, így jutottunk el a Budaörsi Állatmenhelyre. Az interneten megtetszett egy kutya, viszont a menhelyi dolgozóktól megtudtuk, hogy őt verték.

A golden retriever
Rendkívül emberközpontú, a legkedveltebb családi kutyák egyike. Nagyon engedelmes, játékos természete miatt pedig különösen kedvelt kisgyermekes családok körében. Buzgósága és intelligenciája miatt kiváló vakvezető, terápiás vagy kísérőkutya válhat belőle. Jó szaglása és vadászösztöne miatt rendszerint alkalmazzák drogkereső vagy bombakereső kutyaként, és mentőkutyának is tökéletes.
A border collie
Kimagasló intelligenciája miatt sokat kell vele foglalkozni, azonban a border collie a rá áldozott időt és fáradságot bőségesen meghálálja gazdájának. Nagyon fontos vele szemben a következetesség, a túlzottan engedékeny gazdát nem veszi komolyan. Szüksége van mozgástérre, éppen ezért ha lakásban él és nem mozog eleget, ideges természetűvé válhat. A legjobbak között végez, az ügyességi vagy engedelmességi próbákon, versenyeken.

A gondozásához és neveléséhez az átlagnál nagyobb tapasztalatra, illetve ismeretre lett volna szükség, mivel nagyon félénk, valamint visszahúzódó. Azonban kutyatartásban tapasztalata egyikünknek sem volt, ezért tovább keresgéltünk. Nem sokkal később láttam a menhely közösségi oldalán, hogy hat kölyökkutyát kitettek egy papírdobozban az utcára, Liza is köztük volt. Ő egy igazi kis kakukktojás volt a társaihoz képest. A testvérei mindannyian zsemleszínűek voltak, ô pedig egy szürkésbarna gombolyag. Az, hogy neki mi lehetünk Károllyal a gazdái sorsszerű, hiszen mire odaértünk a menhelyre a hat kölyök közül már csak ő volt meg. Szerelem volt első látásra. Liza bent ült a falnál, mindenkinek hátat fordítva, mint egy királynő.
Ki félt jobban Liza érkezésétől?
Károly sokkal jobban tartott tőle, mint én, de benne hamarabb született meg a döntés, hogy hazavigyük a kölyköt. Én csak álltam és hezitáltam. Később kiderült, hogy Károly kedvencünk érkezése előtt napokig nem tudott aludni, annyira izgult. Ezt utólag merte csak elmondani nekem.
Jártatok Lizával kutyaiskolába?
Igen. Károly és én is maximalisták vagyunk, szeretünk mindent teljes odafigyeléssel, jól csinálni. Már ez elejétől kezdve terveztük, hogy elmegyünk az ebünkkel kutyaiskolába. Szerintem ez első kutyánál nagyon fontos, hogy megtudd mik a kutyatartás szabályai.

Számunkra azok a gyakorlatok mentek nehezebben, amelyeknél a kötődést kellett erősíteni: Elfordították Lizát, mi pedig elbújtunk, ahogy az oktatók javasolták. Emlékszem, volt olyan kutya, akit el sem lehetett a gazdájától fordítani, egyből keresni kezdte őt. Ezzel ellentétben Liza ránk sem hederített, hosszú percekig egy sátor mögött guggoltunk Károllyal mire odajött hozzánk. Teljesen érthetően nagyon bizalmatlan volt eleinte. A gyakorlatok során önmagunkról is nagyon sok mindent megtanultunk. Lizával együtt fejlődtünk. Tudatos, következetes és gondos gazdákk váltunk. Sajnálom, hogy véget ért a kutyaiskola, ráadásul a környékünkön lévőket bezárták. Nagyon jó hétvégi program volt, Károllyal minket is kikapcsolt.

Milyen kutya volt kölyökként Liza és milyenné vált az évek során?
Az anyja nem volt mellette, ezért azt, hogy valamit nem szabad nem tanította meg neki senki. Három és fél hónapos koráig nem látott eget, nem látott füvet. Nagyon érdekes és megdöbbentő volt azt megtapasztalni, ahogy felfedezi a világot, olyan volt, mint egy kisgyerek. Amikor elhoztuk őt a menhelyen dolgozók azt javasolták, hogy aludjunk vele egy helyen. Lehordtuk az ágyneműket az emeletről, és megágyaztunk az alsó szinten. Liza először csak nézett, figyelte, hogy mit csinálunk. Majd szájába fogta a saját takaróját, odahozta és letette mellénk. Már akkor láttuk, hogy nagyon okos. Eleinte nagyon domináns személyiség volt, de a kutyaiskolában megtanítottak minket arra, hogy hogyan tudunk a keményfejűségén változtatni. Az évek alatt még okosabb lett, mindent megért és mindent elmagyaráz ő is nekünk, nagyon jó házőrző. Makacs, ugyanakkor mindig teljesíti a rá kiszabott feladatot. Nagyon kalandos volt az ide vezető út.

A menhelyi kutyák rendszerint nagyon hálásak a gazdáiknak. Te is tapasztalod ezt?
Nincs összehasonlítási alapom, de azt látom, hogy ez a hála a mi részünkről és az ő részéről is ugyanúgy megvan. Ő egy igazi társ, jó lenne terápiás kutyának. Ha bárhol feszültséget érez, odamegy és megpróbál békét teremteni. Előfordult, hogy Károly elvitte őt egy-egy szereplőválogatásra. Ezeken mindig vannak drámaibb jelenetek, olyanok, ahol a színészeknek kiabálniuk kell egymással. Liza rendszerint ki akarta békíteni a szereplőket, meg akarta oldani a konfliktushelyzeteket. Károly ilyenkor viccesen megjegyezte egy-egy színésznek, hogy jó voltál, ezt Liza is jelezte. De a kutyánk is nagyon jó színész, bármikor el tudja játszani azt, mintha életében nem kapott volna enni, ilyenkor nagy szemekkel néz rám. Ha pedig rászólok, hogy engem ez nem hat meg, akkor elkezd a saját nyelvén beszélni hozzám, és olyan mintha közben mosolyogna.
Hogyan és miben változtatta meg az életeteket a kutyátok?
Egy színész életében nem könnyű rendszert kialakítani. És amikor ennyire kaotikus valakinek az élete, mint az enyém is, jó érzés, hogy van mellette egy kutya, aki valamelyest rendszert visz a hétköznapokba. Liza békét és nyugalmat nyújt számomra. Reggel a munka előtt van egy közös rituálénk, mindig én viszem őt sétálni, ez az egyik legjobb pillanata a napnak. Nagyon szeretek vele mászkálni, legyen eső vagy hó, nem számít. Rengeteg szeretetet, és nyugalmat hozott az életünkbe. Ha rossz kedvem van, ő nem hagyja, mindig megpróbál felvidítani.
Képek és szöveg: Brehovszki Anita

Share this post

scroll to top
Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com