Rendhagyó rendezvényen jártunk június elején, a Magyarországi Erdélyi Kopó Klub szervezésében, a Kopó Mustrán. Bár a nyári meleg már megmutatta magát, a tikkasztó időjárás ellenére más eseményen ritkán látott számú kopó érkezett, a helyt adó szentendrei Magyar Kutyás Parkba.
Immár negyedik alkalommal kerül megrendezésre ez a seregszemle, melynek különlegességét tovább növeli, hogy kétévente kerül sor rá, sajátossága, hogy egyszerre három küllembíró tevékenykedik, együtt meghozva a döntéseket és egy-egy kutya egyedi bírálatáról szó sincs.
Mégis, akkor hogyan is zajlik egy ilyen mustra?
Berényi-Kozma Katalin, a klub elnöke elmondja, hogy 2021-ben, amikor először rendeztek ilyen eseményt, az alapvető koncepció az volt, hogy olyan rendezvényt hozzanak létre, ahová sok kutyát tudnak mozgósítani és sok kutyát lehet egyszerre látni. Ahová az összetartás, a jó hangulat miatt érkeznek a kopósok, mégis szakmai szempontból rengeteg tanulságot és visszajelzést ad az esemény.
Azért fontos, mert gyakorlatilag itt egyben látjuk az állománynak azt a részét, ami mozgatható. Elmondják a tenyésztők, hogy mit gondolnak a saját tenyészetükről. Egy szakavatott bírói grémium pedig eldönti azt, hogy ebben mennyire haladnak előre és hol járnak egyáltalán ebben a folyamatban. Számunkra nagyon fontos ez, kicsi a populáció, össze kell tartani a tenyésztőket, hogy lássák mások kutyáit, ne rejtegessék. – véleményez Pelczéder Tibor, a klub tenyésztési tanácsának elnöke.
A Kopó Mustrára több kategóriába nevezhetnek a jelentkezők, mégpedig a tenyészcsoportok, utódcsoportok (külön szuka- és kan utódcsoport) és kutyapárok versenyébe. Érdekessége ezeknek a kategóriáknak, hogy bár elnevezésükben hasonlítanak a kutyakiállításokon megismertekhez, de szabályaikban eltérnek. A legfontosabb talán, hogy a csoportokban bemutatott kutyák száma nincs korlátozva, sőt, minden tenyésztőt arra ösztönöznek, hogy a lehető legtöbb kutyát vonultassa fel. Így volt pár olyan tenyészcsoport, ahol több mint tíz kutyát is láttunk, több alomból, több generációból. A kutyapárok esetében pedig tényleges vagy tervezett tenyészpárok felvezetése a kívánalom.
Kopós közösség
Azoknak, akik eljönnek, a közösség építő ereje az, ami vonzóvá teszi ezt az alkalmat; hogy megismerhetik a kutyájuk testvéreit, azok gazdáját, tapasztalatokat cserélhetnek, családdal együtt érkezhetnek és mindenki ajándékkal megy haza – meséli Berényi-Kozma Katalin. A tenyésztőket dicséri, hogy ennyien vannak, nekik nagyon sok munkájuk van ebben – teszi hozzá Tatai Sándor, a klub tenyésztési tanácsának egyik tagja. Pelczéder Tibor kiegészíti:
A mai világban, a legtöbb klubnak a halálát is okozhatja, hogy csak emailen vagy Facebookon kommunikálnak. Itt lehetőség van arra, hogy egymás szemébe nézve beszélgessenek, leállhatnak egy kutya mellett, esetleg tenyésztési terveket tudnak egyeztetni, és ez egy személyes kontaktus, ami sokkal-sokkal szerencsésebb annál, amit most már a technika tud biztosítani.
A tenyészetek versenye
Az idei rendezvényen Csigai Gabriella, Borsfai Csaba és Holovitz Lajos nemzetközi küllembírók, a fajtacsoport kiváló ismerői voltak a döntnökök. Ahogy megtudtuk, az esemény csúcspontja a tenyészetek versenye, a legtöbben erre kíváncsiak. Nem is csoda, hisz ötven körüli erdélyi kopót láttunk egyszerre felvonulni, ami valóban szemet gyönyörködtető látvány.
A bírói gárda pedig rutinosan úgy döntött, hogy egy-egy csoportból kiválasztják a négy számukra leghomogénebb egyedet és a végső sorrendet ezen szűkítés után hozták meg. Ezzel minden tenyésztő számára biztosítva, hogy küllembírói szemmel a lehető legjobb minőségű négyessel vegyen részt a versenyben. A bírók egyeztetve a látottakat, hangos értékelést adnak a résztvevők számára, megismertetve őket a döntéseik hátterével.
Dr. Pallós Andrea, aki szintén a klub tenyésztési tanácsának tagja, elmondja, hogy a jövőben a tenyészetek versenyének még hangsúlyosabb szerepet szánnak, hiszen az év tenyésztője díj odaítélésének feltétele lesz a mustrán történő megmérettetés. Számára a legérdekesebb azt látni, hogy az eltelt két évben született kopók milyen hatással voltak az állomány fejlődésére. Majd hozzáteszi, hogy a koncepció némileg változik, mert kontra szelektál egy kicsit a versengés pedig az elsődleges cél valóban az, hogy minél több kutyát lássanak ezen a rendezvényen.
Módszertanilag kell ezen az egészen gondolkozni, nekünk dilemma, hogy díjazzunk, vagy ne díjazzunk, legyen-e első helyezett, második, satöbbi. Persze, így kerek a történet, de ezzel elvehetjük egyesek kedvét is vagy éppen taktikázik, és legközelebb 25 kutya helyett csak a 8 legjobbat hozza. Erre viszont jó megoldás lehet, amit most is láttunk, hogy a bírók az összes elhozott kutya közül négyet választanak ki és utána az adott tenyészetet már ez a négy kutya képviseli. Valószínűleg ezt a példát kell követni. – mondja el Tatai Sándor.
A szakmai részt a díjazások átadása zárta. Ezt követően pedig a reggel óta bográcsban főtt, közös ebéd elfogyasztása következett, egy-egy asztaltársaság pedig megvitatta a nap tapasztalatait, amiből a szakavatott szemeknek valóban sok jutott. Remek kezdeményezést láthattunk minden szempontból, mely inspiráló lehet több olyan fajta számára, ahol az állomány mérete indokolja a közös gondolkodást és összefogást egy sikeres jövő érdekében.
Szerző: Kovács Attila
A cikk először az a Kutya újság 2024-es júliusi számában jelent meg.
