Eddigi barangolásunk során a világirodalom nagy alkotóit követtük végig az ókortól a XX. század közepéig. De még egy jól megtervezett utazás során is várhatnak ránk váratlan kalandok és kitérők. Talán ez még izgalmasabbá teszi az utat, hogy aztán ezzel az extra élménnyel folytassuk tovább az utazást. Most egy ilyen váratlan kalandra hívom önöket és igazán bízom benne, hogy élvezni fogják.
Azok az olvasók, akik végig velem voltak utunk során, biztosan emlékeznek rá, hogy már az első alkalommal megjegyeztem, hogy mind a szerzők, mind a művek kiválasztásakor a saját meghatározó olvasási élményeim vezettek.
Momentán sincs ez másképp, hiszen a mostani alkalommal két olyan szerzőt szeretnék bemutatni, akik „foglalkozásukat” tekintve elsősorban nem írók, de szórakoztató regényeiken, történeteiken keresztül generációkba plántálták bele az állatok tiszteletét és szeretetét. Többször olvastam könyveiket, megnéztem (szintén többször) azokat a TV-sorozatokat, amelyek az életükről, vagy annak egy szakaszáról szólnak és még mindig nem tudok betelni velük. És persze, ami a mi szempontunkból nagyon fontos, hogy ahogyan életükben társként ott volt, úgy írásaikban is megjelenik a kutya! Ez a két szerző pedig nem más, mint az állatorvos James Herriot és a zoológus Gerald Durell.
James Herriot
James Herriot (eredeti neve James Alfred Wight, 1916-1995) brit állatorvos 1939-ben a végzett a Glasgow Veterinary College-ban állatorvosként. 1940-ben álláslehetőséget kapott a Yorkshire megyei Thirksben egy magánorvosi praxisban, mint segédorvos és ezzel egy életre szóló kaland vette kezdetét. Már fiatal korában voltak írói ambíciói, de azokat akkor még a vidéki állatorvos véget nem érő munkaideje háttérbe szorította. Végül 50 évesen, felesége rábeszélésére kezdett el írni és ekkor született meg a James Herriot írói álnév is.
Az 1970-es évek végére már népszerű íróvá vált, könyveiből egyenként több mint egymillió példány adtak el, otthona pedig turistacélpont lett, ahol kígyózó sorokban várták az utcán a rajongók (még az Egyesült Államokból is), hogy dedikáltathassák könyveiket a szerzővel. Rajongója volt Őfelsége II. Erzsébet is, aki privát ebédre hívta a híres állatorvos írót és szintén ő volt az, aki a következőket mondta „az övé az egyetlen könyv, amelyen többször is hangosan nevettem”. 1979-ben a királynő a Brit Birodalom Rendje kitüntetést adományozta az írónak.
Egész életét végigkísérik a kutyák. Még Glasgow-ban kapott kapott egy írszetter-kölyköt, Dont. Házasságkötésével érkezett életébe felesége Sam nevű beagle-je, aki mindig vele volt állatorvosi munkája során. Sam után egyszerre két kutya csatlakozott a családhoz, Dan, a fekete labrador és Hector, a Jack Russell terrier. Az utolsó kutyája pedig Bodie, a border terrier volt.
Természetesen írt is a kutyákról. Két olyan csodás könyve is megjelent magyarul, amelyekben olyan lebilincselő valós történeteket írt meg, melyeket állatorvosként élt meg. A Kutyák a rendelőmben című könyvében huszonhat kutyás történetet olvashatunk. Huszanhat különböző kutyaegyéniséget ismerhetünk meg és persze kutyák mellett szórakoztató portrékat kapunk a gazdákról is. Természetesen egy jó és sikeres könyvnek lett folytatása is, a Kutyák a rendelőmben 2.
Nekem egyik kedvenc időtöltésem autóvezetés közben a hangoskönyv-hallgatás, ezért külön öröm, hogy mindkét mű megkapható hangoskönyv formában is. Már sokadszor hallgatom ezeket a történeteket az autóban és nem tudom megunni. Lehet, hogy a piros lámpánál furán néznek az emberre a szomszéd autókból, amikor hangosan nevet vagy éppen egy kicsit meghatódik egy-egy történeten, de higgyék el, megéri.
Azoknak az olvasóknak pedig, akik esetleg még sorozatrajongók is, van még egy jó hírem. A BBC 2020-ban sorozatot készített James Herriot művei alapján az állatorvos író életéről All Creatures Great and Small (magyarul Az élet dicsérete) címmel. Persze már legalább kétszer megnéztem minden évadot és meggyőződésem, hogy ez a sorozat azon ritka kivételek közé tartozik, amikor egy (vagy ebben az esetben több) könyv filmes adaptációja valóban jól sikerült. És ami még nagyon fontos, hogy az alkotók számos kutyás történetet feldolgoztak.
Gerald Durrell
A másik megunhatatlan angol szerző pedig nem más, mint Gerald Durrell, aki Gerald ’Gerry’ Malcolm Durrell néven 1925-ben az indiai Dzsamsedpurban született és 1995-ben Jersey szigetén hunyt el. Durrell elsőként zoológusként vált ismertté ismeretterjesztő és tudománynépszerűsítő rádió- és televíziós sorozataival, majd később nagyszerű humorral megírt szórakoztató könyveivel.
Már egész fiatalon dolgozott állatkereskedésben és állatkertben is, azonban annak köszönhetően, hogy forradalmian új nézeteket vallott, mind az állattartás, mind az állatgyűjtő expedíciók, illetve azok célja kapcsán, a brit állatkertek elhatárolódtak tevékenységétől. Egy idő után már nem kínáltak neki munkát.
Első állatkerti munkájáról szól Életem értelme című könyve, melynek az én és remélem az érdeklődő olvasók nagy örömére immáron sokadik kiadása jelenik meg Magyarországon és persze hangoskönyv is készült belőle. Élete során számos állatgyűjtő expedíción vett részt Afrikában és Dél-Amerikában. Nekünk, olvasóknak pedig óriási szerencsénk, hogy minden élményét megörökítette szórakoztató regényeiben. A könyveiből származó jövedelmét mindig újabb expedíciókra fordította és folyamatosan kereste azt a helyet, ahol saját állatkertjét, saját elképzelései szerint megnyithatja. 1958-ban végre rátalált Jersey szigetén arra a helyre, amely ideálisnak bizonyult álmai megvalósítására és 1959-ben megnyitotta saját állatkertjét.
1963-ban létrehozta vadvédelmi alapítványát, melyet halálát követően átneveztek Durrell Wildlife Conservation Trust névre, ezzel is tisztelegve az alapító előtt. A Durrell Wildlife Conservation Trust a világ számos helyén segített a veszélyeztetett fajok megóvásában, szaporításában, az állatkerti körülmények jobbá tételében és az ott élő lakosság felvilágosításában, oktatásában.
Gerald Durrell első meghatározó kutyás élménye a Durrell család kutyájához, Rogerhez kötődik. Ehhez azonban vissza kell térnünk Gerald Durrell gyermekkorához. Édesanyja férje elvesztése után egyedül neveli négy gyermekét és valljuk be, az 1930-as évek Angliája nem sok lehetőséget ad a boldoguláshoz egy özvegyasszonynak, ezért bátor vagy inkább vakmerő döntést hoz, a család Korfu szigetére költözik.
A korfui élet számos kihívás, kaland elé állítja a család tagjait, de az ifjú Gerry számára ekkor nyílik meg a természet csodás, felfedezésre váró világa. Ebben a kalandokkal teli világban Gerry-nek van egy állandó társa, Roger kutya. A nagy termetű fekete kutya mindenhová követi kis gazdáját, legyen szó benti tanulásról vagy a szokásos délutáni szigettúrákról. Sőt gazdája kedvéért megpróbál barátságosan viselkedni minden olyan állattal, melyekkel az ifjú Gerry gazdagítja a „háziállatok” sorát és sokszor halálra rémíti a többi családtagot.
Ezekről a közös kalandokról, a család kihívásokkal teli korfui életéről szól Gerald Durrell nagyszerű humorral megírt Korfu-trilógiája (Családom és egyéb állatfajták, Madarak, vadak rokonok, Istenek kertje). Örömömre a BBC ezekből a könyvekből is fantasztikus TV-sorozatot készített 2016-ban Durrellék címmel.
A végére pedig egy kihagyhatatlan könyv, mely Gerald Durrell válogatásában jelent meg, címe pedig A legszebb kutyatörténetek. A könyv többek között olyan híres alkotók kutyás történetei tartalmazza, mint Jack London, Anatole France, Rudyard Kipling és persze James Herriot.
Valami majdnem kiment a fejemből! Ha Miskolcon járnak, mindenképpen látogassanak el az állatkertbe, hiszen a világon elsőként ott állítottak szobrot Gerald Durrell emlékének.
Bízom benne, hogy sikerült felkeltenem az olvasók érdeklődését ez iránt a két nagyszerű szerző iránt. Kérem, olvassák el a könyveiket, hallgassák meg a hangoskönyveket, nézzék meg a sorozatokat, mert ígérem, nagyszerűen fognak szórakozni! Azzal pedig ne törődjenek, hogy mit szólnak a másik autóban, amikor hangoskönyv-hallgatás közben önfeledten nevetnek vagy egy kicsit (esetleg nagyon) meghatódnak! Utazásunkat folytatjuk, tartsanak velem!
Szerző: EBlogger
A cikk először az a Kutya újság 2024-es augusztusi számában jelent meg.
