Észrevették már, akarva és akaratlanul is figyeljük a környezetünk arckifejezéseit, tekintetét, illetve leginkább azt, hogy hogyan néznek ránk, ez különösen igaz a hölgyeknél, akik a többi nő reakcióját figyelik. Az emberi pszichének ez a különös része, azaz a tekintete a négylábú barátainknak egy valóságos nyitott könyv, melyből kiolvasnak mindent velünk, emberekkel kapcsolatosan. Az emberi és más kutyák tekintetének milyensége informálja a kutyákat belső állapotunkról vagy szándékainkról. A tekintet követése már a domesztikáció (háziasítás) előtt, az ősi kutyáknál megjelent, bár a farkasoknál a szemkontaktus felvétele leginkább az agresszív viselkedési szándékról informálja a fajtársakat, mégis tréningezhetők arra, hogy egy idegen emberrel is szemkontaktust tudjanak tartani, bár ennek megtanítására jóval több idő szükséges, mint a kutyák esetében.
Az élő arcfelismerő szoftver
A kutyák a domesztikáció és az emberi csoportokba való beilleszkedés során megtanulták az ember tekintetét követni, akkor, ha feltudják vele venni a szemkontaktust. Ekkor tekintetváltásokkal tudják jelezni az elrejtett játék helyét, de ezek alapján a különböző emberi érzelmeket is eltudják különíteni csupán az arc mimikája alapján. A vizuális jelzések tehát elsődleges szerepet kapnak a kutya-ember kommunikációban. Mutatás esetén a kutyák pontosabban értik a mutatás funkcióját, mint legközelebbi rokonaink, a csimpánzok. Korábbi kutatásokból tudjuk, hogy bizonyos tényezők, mint a kutyák ivara, fajtája vagy kora befolyásolja figyelmüket, vagy a mutatás követését. A magyar kutatók, ezért egy olyan vizsgálatot állítottak össze, amelyben a kutyáknak különböző kutyákról és emberekről készült portré és profil képeket mutattak egy kivetítőn keresztül.
Megvizsgálták azt, hogy a kutyák mennyi ideig nézték a képeket, azt hogy az arcok mely pontjára figyelnek, és a képek elé elhelyezett ételt milyen gyorsan közelítik meg az arcok látványa mellett. Az emberek portréival gyorsabb megközelítést vártak a kutatók, míg a kutyák arcképeinél lassabb megközelítésre számítottak, azok alapján, hogy kutyák esetén a szemkontaktus agressziót közvetíthet. Az eredményeket tekintve a kutyák a kutyaportrékat nézték tovább az emberi profilképekhez képest, a mesocaphalic koponya formájú kutyák a portrékat nézték több ideig a profil képekhez képest, függetlenül a képeken szereplő kutyák fajtájától.
A brachycephalic koponyájú kutyák és a keverékek mutatták a leghosszabb nézési időket. Az ivarok közötti különbség is kimutatható volt, a szuka kutyák hosszabb ideig figyelték a képeket a kanokhoz képest, amely eredmény hasonló a humán kutatásokban talált eredményekhez. Az ételmegközelítésére nem voltak hatással a képek, se az emberi, se a kutyák portréi. A kutyák kora hatással volt az étel megközelítésére, az idősebbek lassabbak voltak fiatal társaikhoz képes. A kutatásból kiderült, hogy a rövidebb koponya formájú kutyák sokkal inkább figyelték az arcokat, míg az ivar és fajta is hatással volt az arcok detektálására.
