Stílszerűen mondhatjuk, hogy már lerágott csont a hőgutáról beszélni. A jelenkori klímaváltozásnak köszönhetően nem meglepő az a tény, hogy hazánkban az utóbbi hetekben zajló meleg időjárás fokozott megterhelést nyújt az enyhébb klímához szokott szervezeteknek.
A kutyáinknál sincsen ez másként, de mit is tudunk az ő hőháztartásukról? Hogyan alakul ki náluk a hőguta, és mi is zajlik ilyenkor az állat szervezetében? Jelen cikkünk nem a megelőzést tűzte ki céljául, mint inkább egy élettani utazást kínálna olvasójának.
A kutyák hőszabályozása
A canis familiaris egy homoioterm állat, tehát testhőmérséklete állandónak tekintendő. (Mérettől, fajtától függően 37,5 °C- akár 39,2 °C-ig normálisnak tekinthető, minél kisebb méretű kutyáról beszélünk, annál magasabb a normál testhő).
Hőszabályozásukat a hipotalamusz területén lévő központ irányítja, a bőr ereinek tágítása-szűkítése által, izzadás (talppárnákon), lihegés, illetve szükség esetén a reszketés, mint hőtermelő folyamat a fokozott vázizommunka által. A környezet hőmérsékletének érzékelése a – bőr és nyálkahártyákban egyaránt megtalálható – perifériás thermoreceptorok feladata. A belső szervek hőérzékeléséről a központi thermoreceptorok gondoskodnak. A kutyák agyuk hűtésére egy speciális rendszert alkalmaznak, – szemben az emberrel sok más emlőssel egyetemben –, az ún. „rete mirabile”-t, vagyis „csodálatos háló”-t, amely a sinus cavernosumban található, ahol az egymással ellentétesen futó vénák és artériák hőmérsékletkülönbségéből adódó hőkicserélődés történik.
Esetükben (is) négy féle hővesztést előidéző folyamattal számolhatunk: a hővezetés, a disszipáció, a konvekció és végül a párologtatás. Hőmérsékletüket exogén és endogén okok képesek befolyásolni. Számunkra most elsősorban a külső hőmérséklet extrém magassága a fontos.
Súlyosságtól függően 40 °C alatti maghőmérséklet esetén hőkimerülésről, míg hőgutáról e felett beszélhetünk. Abban az esetben, amennyiben az állat testhőmérséklete a külső környezet hatását tovább kompenzálni nem képes, a homeosztázisa zavart szenved. Ha a maghőmérséklete 41 °C felé emelkedik, szisztémás gyulladásos reakció alakul ki, neurológia diszfunkcióval, és akár sokszervi elégtelenséggel, halálozási aránya pedig meghaladhatja az esetek 50%-át.
Brunchim és munkatársai úgy találták, hogy az ebek esetében a hőguták felénél kialakul egy speciális, életveszélyes kórállapot, a disszeminált intravaszkuláris koaguláció, melyet röviden csak DIC-nek nevezünk. Lényegét tekintve a szervezetben gyorsan elhasználódnak a véralvadáshoz szükséges alkotó elemek és fokozott következményes vérzékenység alakul ki.
A kezdeti külső hőmérséklet emelkedésének hatására a belső szervek közötti vérelosztás megváltozik javítva ezzel a hőleadást. A vese és a splanchnikus szervek erei összehúzódnak, a bőr erei pedig tágulnak. A hő ezáltal képes eloszlani a kutya testfelszínén. Ilyenkor megfigyelhető, hogy az állat végtagjait kinyújtja, hogy testfelületét növelje. További emelkedés esetén a lihegés veszi át a hőleadás főszerepét.
A hőkimerülés tünetei
A hőkimerülés kezdeti szakaszára jellemző a nagyfokú zihálás, gyengeség, nyálzás, hányinger, hányás. A következő szakaszban jelennek meg a neurológiai tünetek. Bár a szájüreg nedves nyálkahártyájának lihegés által történő párolgása kedvező, azonban maga a légzési segédizmok izommunkája tovább hevíthetik az állatot, valamint a szapora légvétel extrém mennyiségű széndioxid kilégzéssel is járhat, tehát a homeosztázis újabb ponton megsérülhet, a pH állandóságának változása által respiratorikus alkalózis alakulhat ki.
Az akut fázis válaszaként a szervezet citokinek termelésébe kezd, annak védelme érdekében. Ezt a kifejezést hagyományosan immonmoduláló anyagokra használják. A különböző citokin anyagok felszabadulásával, az alábbi folyamatok indulnak meg: láz, leukocitózis, fehérjék fokozott szintézise, izmok katabolizmusa (bontása). Továbbá, hatással van a hipotalamus-hipofízis tengelyre, leukocitákra és az endothél sejtekre egyaránt.
Amennyiben az akut fázis esetén ezek a folyamatok túlzó méreteket öltenek, azok elősegítik a folyamat romlását, hőstresszből a hőguta irányába történő elcsúszást. A citokin viharokról sokat olvashattunk a Covid világjárvány alatt.
A hőmérséklethez való alkalmazkodás szükségessége esetén, a szervezet válaszul HSP-k (vagyis hősokk fehérjék) előállításába kezd, melyek kulcsszerepet töltenek be a celluláris homeosztázis fenntartásában. A HSP 70-es nevű fehérje úgy tűnik jótékony hatással van a hipotensio-ra (alacsony vérnyomásra) és a bradycardia-ra (alacsony szívfrekvencia) fokozza a baroreceptorok reflexválasz érzékenységét. A hipertermia előrehaladásával a kutya vérnyomása csökkenni kezd, belső szervei ellátása károsodást szenved. A hipoperfúzió miatt, ami csökkent vérátáramlást jelent fokozott sejtpusztulással jár, és nagyban hajlamosít a sokszervi elégtelenség kialakulására. A szervezet különböző szervei és szervrendszerei különbséget mutatnak tolerancia szempontjából. Az agy különösen érzékeny a hipoperfúzióra, következményesen ödémásodás jelentkezhet, ami egy olyan zárt rendszerben, mint az agykoponya súlyos következményekkel járhat, mind hosszú, mind rövid távon.
A hőguta tünetei
A hőguta típusos tünete a központi idegrendszer diszfunkciója. A legenyhébb tünetektől a teljes tudatzavaron át, eszméletvesztés, kóma is bekövetkezhet. Megfigyelték hőgutában a beleknél következményesen kialakuló hiperpermeabilitást (áteresztőképesség növekedése), ami miatt a véráramba endotoxinok és baktériumok kerülhetnek, tovább súlyosbítva az amúgy sem egyszerű állapotot. A fokozott ionvesztés következményeként létrejöhetnek szívritmuszavarok is. A vénás és kapilláris érhálózat oedemával járó átjárhatóság növekedése tapasztalható, ha az endothél vagyis a vérér belső fala nagyfokú károsodást szenved el, az elindíthat bizonyos alvadási folyamatokat. Legsúlyosabb következményként a korábban említett teljes testre kiterjedő véralvadási zavar jöhet létre, a DIC.
A sejtkárosodás, alacsony vérátáramlás, szöveti oxigénhiány, az izomelhalás, a DIC, a felszabadult citokinek, mind-mind negatív hatással vannak a vesékre, ennek következménye akut veseelégtelenség formájában jelent kezhet. Amennyiben az állat túl is éli ezt az állapotot, hosszú távon kihathat a kiválasztó-szervrendszerére is. Ez a súlyos állapot kihat a tüdők szövetére is, kialakulhat egy acut respiratorikus dissztressz szindróma-ARDS- akut légzési elégtelenség. Ezen állapot miatt a szervezet oxigénellátása is zavart szenved.
Brunchim és társai további fontos kockázati tényezőket azonosítottak a hőguta kialakulására:
• fajtadiszpozíció – nagy testméretű fajták érzékenyebbek
• fittség hiánya
• hőstressz alkalmazkodás hiánya
• nedves párás melegnek való kitettség.
A kutyák a testhőjük megközelítőleg 70 % át a korábban felsorolásra kerülő disszipáció és konvekció révén képesek leadni. Különösen érzékenyek a nedves párás melegre 35%-os páratartalom feletti értéknél a lihegéssel történő hőcsökkentés hatékonysága drasztikusan lezuhan. A környezet 80%-os páratartalma felett pedig ez a mechanizmus olyan mértékű zavart szenved, hogy teljesen elveszti eredeti funkcióját és hatástalanná válik.
Az alábbiak negatív irányban befolyásolják a szervezet hővel szembeni tűrőképességét:
• elhízás
• vízhiány
• különböző gyógyszeres kezelés (pl.: diuretikumok)
• rosszul szellőző környezet
• idős kor
• brachiochephal fejszerkezet.
A teljesség igénye nélkül is jól látható, hogy a hőguta súlyos életet veszélyeztető kórállapot, melynek megelőzése egyszerűbb és biztonságosabb, mint kezelése szövődmények és életminőség romlása nélkül.
Fogalmak:
Homeosztázis: Az élő szervezetnek a változó külső és belső körülményekhez való alkalmazkodóképessége, amellyel önmaguk viszonylagos biológiai állandóságát biztosítják.
Respiratórikus alkalózis akkor áll be, amikor a kilégzés során túl sok szén-dioxid távozik, általában hiperventilláció esetén.
A baroreceptorok mechanikai, feszülést érzékelő receptorok. A vérnyomás szabályozásában van szerepük.
Hipertermia: Az a jelenség, amikor a test képtelen egy állandó testhőmérséklet fenntartására, és az jelentősen a normális érték fölé emelkedik.
Szerző: Ujhelyi Tamás
A cikk először az a Kutya újság 2024-es augusztusi számában jelent meg.
