Számos betegség kimutatásában részt vehetnek a kutyák, segítve ezzel az emberiséget a betegségek okozta terheltségek enyhítésében. A hipoglikémia – alacsony vércukorszint – tünetei idő előtt felismerésében is segíthetnek az „ember legjobb barátai”, a négy lábon járó hű társaink.
Rengeteg embert érint a cukorbetegség
Az egészségünk esetén azt gondoljuk, a „bis dat, qui cito dat” – vagyis „kétszer ad ki gyorsan ad” mondásnál aligha találnánk megfelelőbbet. A kutyák szaglásának magunk érdekére történő használatának lehetőségei, ha azt számmal kellene kifejezni a végtelen plusz egy lenne vagy kettő… esetleg három. Mi is lehetne nagyobb érték számunkra, mint az emberi egészség, élet, életminőség?! Modern világunkban számtalan betegség veszélyeztet minket, Magyarországon is előfordulását tekintve előkelő helyen szerepel a cukorbetegség, avagy diabétesz. Hogy mennyire is mindennapos, jól mutatja, hogy szinte mindenkinek van legalább egy cukorbeteg, rokona, barátja, ismerőse.
A The Lancet szerint 2050-re világviszonylatban 1,3 milliárd embert fog érinteni diabétesz. Dixit és társai által megosztott meghökkentő becslés szerint minden 8. másodpercben életét veszti egy felnőtt ember a cukorbetegség következményei miatt. Nem meglepő tehát, hogy a legjobb barátaink szaglását itt is bevetettük. A szénhidrát anyagcserezavarokkal járó megbetegedések esetén különböző mértékű kockázattal kell számolnunk a hipoglikémiás – alacsony vércukorszinttel – járó epizódokat tekintve. Az inzulinos cukorbetegek körében az ilyen epizódok kialakulása meglepően magas.
Paluchamy leírása alapján több mint 90%-uk tapasztalt már ilyen eseményt. Maga a hipoglikémia egy igen súlyos állapot, amely időben érzékelve, többnyire jól kezelhető, ellenben kezeletlenül, az állapot legsúlyosabb következménye a halál.
Siegel és munkatársai korábban kilégzési mintákból megállapították, hogy az alacsony vércukorszint egyedi kilégzési mintát mutat. Ma már tudjuk, hogy kilélegzett levegőnk több mint 3500 különböző szerves vegyületből, illékony és szervetlen vegyületből tevődik össze. Maga a kilégzéskor keletkező VOC-ot (volatile organic compounds) betegségek hatására is megváltozik, tehát ezek szaglási biomarkerként történő alkalmazása nem ördögtől való, mi emberek csekély kis szaglásunkkal is képesek vagyunk betegségek diagnosztizálására, akkor mennyi mindent is érzékelhetnek a kutyáink?!
A vércukorszintjelző kutyák
2003-ban Armsrtong a labrador retriever beírta magát a Guiness Rekordok Könyvébe, mint első hipoglikémia jelző kutya, bár 1991-ben leírásra került, hogy még a képzettség nélküli kutyák 1⁄3-a is viselkedésváltozást mutat, gazdája vércukorszint esésekor. A kiképzett vércukorszintjelző kutyák hatékonyságát számos vizsgálattal igyekeztek bizonyítani az utóbbi években, azonban a vizsgálatok döntő többségének eredménye alapján a kutyák megbízhatósága igen széles skálán mozgott. Az egyértelmű, hogy a kutyák adottságai megvannak a hipoglikémia észlelésére, jelzésére, azonban ennek tökéletesítése és széles körben történő alkalmazása hazánkban még mindig gyerekcipőben jár.
A külföldi tanulmányokból levonható, hogy a tulajdonosok által értékelt vizsgálati eredmények eredményesebbnek állítják be a kutyákat a valóságnál, amik feltételezhetően leggyakrabban környezeti vagy kiképzési hibákból, illetőleg azok különbözőségeiből is adódhatnak. Talán lehet benne némi elfogultság is, hiszen ezen képzett kutyákkal rendelkezők 75%-a érezte magát nagyobb biztonságban társával. A különböző vizsgálatok számszaki összehasonlítását, azok nagyfokú különbözőségei aligha segítik, azonban a teljesség igénye nélkül néhány képzett kutyára vonatkozó teljesítményt vizsgáló eredményt felsorakoztatnánk: Evan A. 8 különböző kutya bevonásával végzett tanulmányában, az ebek 62,5%-kal azelőtt jelezték tulajdonosuknak az alacsony cukorszintet, hogy a típusos alacsony vércukorszintre jellemző tüneteket önmagukon észlelhették volna, ám összehasonlítva a folyamatos vércukorszint monitorizáló rendszerrel, a gépek jobb eredményre voltak képesek.
Rooney és tsai 2013-as vizsgálatában 19 eb került bevonásra, eredményeik alapján elmondható, hogy 80%-ában, mikor a kutyák jelzést adtak tulajdonosaiknak, azok vércukor értéke szignifikánsan nagyobb valószínűséggel volt céltartományon kívül, mint egy napi rutin cukorellenőrzéskor. Rooneyék később sem hagytak alább a vércukorszintjelző kutyák hatékonysági vizsgálatával, 2019-ben 27 kutyát vontak be vizsgálatukba, összesen 4197 epizód vizsgálatával, a kutyák teljesítménye széles skálán mozgott, átlagosan 70%-ban tudták jelezni az eltéréseket.
Clara Wilson és társai 8 kutyát vontak vizsgálatuk alá, akik szintén igen széles skálán mozgó teljesítményt mutattak átlagosan 55,9% (33,3%-91.7% között) volt a hipoglikémiás epizódra adott érzékenység. Véleményünk szerint, a vércukorszint jelző kutyák teljesítménye, kevésbé függ az egyedi adottságoktól, mindinkább a kiképzéstől és későbbiekben is nagy befolyással lehet rá a környezet, természetesen ebbe a tulajdonos is beletartozik. Előremutató lehetne, ha a képzési minták egységesítve lennének, preferálva a kilégzési mintákat, melyek kisebb eséllyel szennyeződnek, begyűjtésük könnyebb, tárolásuk nem igényel különleges elhelyezést, a minta felhasználása pedig viszonylag sokáig lehetséges. Továbbá tulajdonosi minta kizárólagos használata helyett számos különböző embertől begyűjtött hipoglikémiás minta alkalmazásával zajlana a kutyák képzése, egy általánosítást létrehozva. Ha valamihez hasonlítani szeretnénk ezt a dolgot itt a kutyás világban, mint a mentőkutyák esetén, ők minden embert keresnek, nem csak egy bizonyos ember szagát, ahogy azt a mantrailinges ebek teszik. Ha valamiben, ebben látjuk az előre mutatást, hiszen egy kutya kiképzése költséges és időigényes, és jelenleg csak egy ember segítésére alkalmazhatóak.
Gondoljunk csak bele, amennyiben létrejöhetnének cukorbeteg közösségek, cukorbeteg óvodásokkal, iskolai osztállyal, vagy az idősek otthonába kerülhetnének be ezek a segítőkutyák, hány ember plusz biztonságát szolgálhatnák?! Summa summarum ebben a betegségben is, mint már annyi esetben képesek a kutyák segíteni, ha helyesen aknázzuk ki a bennük rejlő lehetőségeket, nem várunk gépies hatékonyságot terápiás szempontból, csak kiegészítőnek tekintjük jelzéseiket (a vércukorszintkontroll a legjobban képzett kutya mellett sem elhanyagolható!). Valamint nem szabad megfeledkeznünk a mentális egészségre tett jótékony hatásukra a cukorbetegek esetén javítva félelmüket a hipoglikémiától, megelőzve ezzel a beteg esetleges szándékosan a célértéktől tartósan magasabbra állított vércukor értékét, mely erősen növeli a vasculáris kockázatot.
Hosszú távon a kutyák helyes használatával képesek lehetünk látást, végtagot és ami a legfontosabb, életminőséget és életet menteni. A több ember kilégzési mintája által zajló kiképzés előkészületei már zajlanak részünkről. Reméljük hamarosan laboratóriumi körülményeink között – számos minta birtokában – megkezdhetjük a kutyák kiképzését és később sikerekről is beszámolhatunk.
A cikk Bana Bettina „Hipoglikémia szagazonosítása kutyák által” című szagdolgozata alapján készült.
Szerzők: Bana Bettina – Ujhelyi Tamás
A cikk először az a Kutya újság 2024-es októberi számában jelent meg.
