Érdekes kérdést vetett fel egy amerikai kutató Hal Herzog, aki gondolatébresztő meglátásaival, kutatókat keres fel és ösztönöz egy-egy téma körbejárására.
Legutóbbi cikkében arról esett szó, hogy a Föld különböző pontján hogyan és miért szeretik a kutyákat. Az eredmények nagyon sok féle választ mutattak, egy személyes elbeszélés alapján például Afrikában. Kenya egy részén nem is használnak olyan szót, ami a kutyát mint háziállat jelentené, pedig az emberek közelében élnek, elkergetik a betolakodókat, őrzik a házat, azonban az emberektől élelmet nem kapnak, sőt még az ágyukban sem aludhatnak. Mielőtt a földrajzi eloszlás alapján vizsgálnánk meg, kik és mennyire szeretik a kutyákat, érdemes megemlíteni, hogy a kutyák felé mutatott szeretet sok egyéb tényezőben is mutat eltérést az emberek között. Számít, a nem a kor és akár a személyiség is. Nem tudunk biztos adatokat arról, hány kutya él a Földön, hiszen nehezen tudjuk meghatározni ki is számít kutyának. Gondoljunk bele, nem mindegy hogy kóbor kutyáról, családi kutyáról, vagy visszavadult kutyáról van szó. Lehet szempont a gazda, vagy gazdanélküliség, bár sajnos, ez sem mindig tisztázott körülmény. A legfrissebb becslések szerint közel 1 milliárd kutyával osztozunk a bolygónkon, ami annyit jelent, hogy minden hetedik emberre jut egy kutya. Ennek a számnak persze az eloszlása nem egyenletes, vannak kutyák által sűrűbben és ritkábban elfoglalt területek is. A kutyákat kedvelő országokban, mint például az Egyesült Államok, Franciaország 1000 emberre közel 200 kutya jut, míg a kutyákat kevésbé kedvelő országoknál 1000 emberre csupán 20. Magyarország a kutyákat igen csak kedvelő országok közé tartozik, a lakosság több mint fele életében már legalább egyszer tartott kutyát. A kutyatartás helyi eloszlásánál még érdekesebb az a kérdés, miként tartjuk a kutyákat, házikedvencek, bálványok, esetleg megtűrt állatok? Egyes elgondolások alapján a kedvtelésbôl tartott kutyák a jóléttel hozhatók összefüggésbe, hiszen nem olcsó mulatság kutyát tartani, napjainkban sem, és régebben is az előkelő királyi udvaroknál voltak gyakoriak az ebek. Ha a mai adatokat nézzük, Svédország Európán belül a kiemelkedően gazdag országok közé tartozik, ha csak a GDP mutatókat nézzük, mégis mindössze az ország 12% tart kutyát – részletezi az eredményeit Hal Herzog. A gazdaság mellett fontos tényező az adott régió vallása is, hiszen az emberek állatokhoz fűződő viszonyát alakíthatja a hitük. A felmérésekből kiderült, hogy az Iszlám országokban harmad annyi kutyát tartanak, mint a nem muszlim országokban, aminek hátterében a kutyák tisztátalannak tartása állhat.
A kutyatartás gyakorisága és minősége rohamosan növekszik. Hazánkban is érződik ez a tendencia, de világ szinten is ez figyelhető meg. A városi, a vidéki kutya tartás merőben eltér, de fejlődés figyelhető meg ebben is, köszönhetően a szigorodó állatvédelmi szabályoknak. Összességében elmondhatjuk, hogy a kutya tartás, számos tényezôtôl függ, de ennek változása és a kutyatartás minőségi fejlődésé javuló tendenciát mutat.
Szánthó Flóra
Forrás: www.psychologytoday.com
Fotók: www.unsplash.com
