Azzal nem mondunk újat, ha azt állítjuk, a kutyák a szagok világában élnek. A még éppen beszélni tanuló kisgyerek is megfigyeli és elgügyögi, hogy a kutya szimatol, hiszen fejlődő elméje nagyrészt a megfigyelésre és az abból levont tapasztalatokra épül, a leggyakoribb és legszembetűnőbb folyamatokat regisztrálja először. Így a kutyánál a szimatolást, amit tehát nagyon gyakran tesz a kutya mindennapjaiban.
A kutyák és a szagok
Általában a szagok erősen befolyásolják az állatok viselkedését, nemcsak érzelmei, de tapasztalatai és jólléte szempontjából is. A szagok által képviselt kémiai jelátvitel, az egyik legősibb kommunikáció. Ez a kommunikáció nem csak a fajokon belül, hanem a fajok között is működik, elég, ha csak arra gondolunk, hogy az olfaktorikus – elsősorban szaglásukra támaszkodó – ragadozók a zsákmányállataikat a szagok segítségével kutatják fel. A kutyák is olfaktorikus ragadozók, így a szaglás lételemük, a fajra jellemző viselkedés. A kutyák környezetüket a szagokon át, az orrukon keresztül, illetve a szaglóérzékükkel dolgozzák fel, az így kapott információk segítik a környezetükhöz való alkalmazkodásban és reagálnak annak változásaira.
A szervezet egyéb érzékeléséhez – látáshoz, halláshoz – képest, a szaglás által nyert információ a sebesség tekintetében a lassúbb kategóriába tartozik, hiszen a levegőben lévő szagmolekulák által hordozott információ kemoszenzoros – kémiai jeleket elektromos jellé alakító – feldolgozási folyamatnak köszönhetően hosszabb időt vesz igénybe, ugyanakkor az információ hosszabb ideig is marad fenn.
A szaglás az egyik legkorábban kialakuló képessége a kutyának, már prenatalis – születés előtti – időszakban kifejlődik. Ez biztosítja az utódok számára, hogy számukra fontos – akár fennmaradásukhoz nélkülözhetetlen – szagokat az anyjuk méhében már megismerjenek. A méhen belüli szagok észlelése más fajoknál is ismeretes, így példának okáért az embernél is.
Az emberek szaglása indokolatlanul alulértékelt, nem tulajdonítunk nekik különösebb jelentőséget addig, amíg annak minőségében lényeges visszaesés nem jelentkezik. Ez az eset állt fenn a Covid járvány alatt, ahol jellemző tünetként a szaglásunk és ízérzékelésünk részben, vagy teljesen el nem tűnt. A szagok nagyon hatékonyan tárolódnak a memóriában, bizonyos szagok akár évtizedes emlékeket idézhetnek fel. A poszttraumás betegekben a szagok előhívhatják a traumatikus emlékeket, a szaglás elvesztését (anosmia) pedig összefüggésbe hozták a depresszióval.
A kutya és az ember szaglása
A kutyák lényegesen kisebb koncentrációban képesek érzékelni a szagokat, mint az ember. Ez köszönhető a szaglóreceptorok nagy számának, azok sűrűségének, az orrüregben létrejövő speciális légáramlatnak, az orr körüli, szaglást támogató struktúráknak és a szagok által közvetített információ központi idegrendszere odorális ragadozókra jellemző feldolgozásának.
A kutya orrában mintegy 250 millió szaglóreceptor van, amely kb. 18-150 cm²-es szaglóhámfelületen helyezkedik el, ezzel szemben az ember szaglóhámfelülete csupán csak 5 cm² és kb. 5 millió szaglóreceptorral dicsekedhet. E számbeli különbségnek köszönhetően – de nem csak ennek! – a kutyák olyan dimenzióban érzékelik környezetüket, amit mi, emberek el sem tudunk képzelni.
A szagmolekuláktól a szagok érzékeléséig
A kutya orra, orrürege egy nedves közeg, mely segíti a szagmolekulák „elfogását” az orrüregbe kerülő levegőből. Amikor a kutya – szimatoláskor – kilélegzi orrlyukain a levegőt, olyan turbulens légörvényeket okoz, melyek az orra körüli levegőben lévő szagmolekulákat az orrüregbe juttatják, így segítve a szaglás hatékonyságát. A kutya szaglórendszerének fő részeit képezik az orrüreg, a szaglóhámmal fedett csontos-porcos turbinák, valamint a Jacobson-szerv. A szaglóhámban helyezkednek el a szaglóreceptorok, melyek a szagmolekulák hatására aktiválódnak és az ún. mitrális sejteken keresztül juttatják el az információkat az agy azon részébe – a szaglóhagymába –, mely az szaginformációk elsődleges feldolgozásáért felelős.
A Jacobson-szerv egy különálló, hengeres alakú szerv, az orrüreg elülső alsó részén található, és a szájüregbe nyílik. Bemeneti nyílása a felső metszőfogak mögött, a szájpadláson található. A Jacobson-szerv fő funkciója – főként – a test váladékaiban található szagmolekulák analizálása, melyek főleg a fajfenntartással kapcsolatos információkat hordozzák. Ahhoz, hogy a Jacobson-szervbe szagmolekulák kerüljenek, a kutyának közvetlen kapcsolatba kell lépnie a testváladékkal, így példának okáért a kutya vizeletével. Ezt tapasztalhatjuk akkor, amikor a kan kutya nyalogatja a tüzelő szuka vizeletét, s a nyelvével juttatja a vizsgálandó „mintát” a Jacobson-szerv nyílásaihoz. Ez a folyamat egyfajta klaffogó hanggal jár, a kutyát megfigyelő által könnyen azonosítható. A kutyafélékre nem jellemző Flehmen reflex – ajkak felhúzott állapota, mellyel a levegőben lévő szaganyagok Jacobson-szervhez jutását teszik lehetővé – nem jellemző – kivétel a sakál – úgy, mint a lovaknál, azonban nyakukat, fejüket ők is egyfajta előrenyúló pózban tartják e folyamat a lezajlásakor.
A szaglóhám felületén lévő egyes szaglóreceptorok bizonyos molekulák felismerésére specializálódtak, azonban a kutya szaglórendszere sokkal több szaganyag felismerésére képes, mint ahány típusú szaglóreceptora van.
A cikk folytatása az a Kutya újság 2024-es májusi számában olvasható!
Szerző: Ujhelyi Tamás
