Egyetlen csípés elég, és kész a baj – a szívférgesség az egyik legalattomosabb, szúnyogok által terjesztett kór. Védekezni sem egyszerű ellene: dr. Paulina Anna, a Klapka Állategészségügyi Centrum állatorvosa most abban segít eligazodni a kutyatulajdonosoknak, hogyan tudhatják biztonságban kedvenceiket.
– Hogyan terjed a szívféreg? Csak bizonyos szúnyogfaj terjeszti vagy bármelyik lehet fertőzött?
– A fertőzés két kutya között, a szúnyog közvetítésével terjed, közvetlenül nem. A kutatások szerint körülbelül 20 különböző szúnyogfaj terjesztheti a szívférgességet.
– Milyen tünetei vannak?
– A szívféreg-fertőzöttség hónapokig, évekig lehet tünetmentes, a fő veszélye éppen ebben rejtőzik. Ugyanis, amikor már érzékelhető tünetek jelennek meg, akkor sokkal rosszabb a kórjóslat még megfelelően végzett kezelés mellett is. A tünetek: fáradékonyság, lesoványodás, száraz köhögés, később súlyos gyengeség, nehezített légzés, köhögés, hasi folyadékgyülem.
– Hogyan lehet kimutatni a fertőzöttséget?
– Többféle módszer áll rendelkezésre, és sok esetben ezek kombinálása lehet szükséges. A kifejlett, tüdő artériában és a szív üregeiben élő férgek mikroszkópikus lárvákat termelnek (ezek az úgynevezett mikrofiláriák). A vastag csepp-próba során egy csepp vérből készül vérkenet, ebben keressük a féreg lárvákat. Ha pozitív, az irányadó, de mivel a módszer nem túl érzékeny, ezért negatív esetben sem zárja ki a fertőződést.
Az úgynevezett Knott-teszt szintén a féreglárvák kimutatására szolgál, de itt nagyobb mennyiségű (1 ml, kb. kockacukornyi térfogatú) vérből mutatjuk ki a lárvákat egy speciális szűrési technika segítségével. Tehát a Knott-teszt jóval hatékonyabb módszer, mint a vastagcsepp-próba. A vérben talált féreglárvák (mikrofiláriák) azonban nem különböztethetők meg a szintén szúnyog által terjesztett, igen gyakori bőrféreg lárváitól. Így pozitív esetben is további tesztelésre van szükség. A szívben élő kifejlett szív férgeket úgynevezett szerológiai tesztekkel lehet kimutatni, a rendelőkben végzett gyorstesztek is ilyenek. Ezek akkor lesznek pozitívak, ha legalább két, kifejlett, nőstény szívféreg van a szervezetben, érzékenységük mintegy 96-98 százalékos. Sajnos, ez a teszt viszont nem ad arról információt, hogy van-e a vérben keringő féreglárva, vagy nincs, ami a megelőzés és a kezelés szempontjából is fontos.
Tehát előbbi vizsgálatokat szűrés esetén is javasolt kombinálni, lehetőleg Knott-tesztet és szerológiai tesztet együtt végezni. Ha a vérben mikrofiláriákat találnak és a kifejlett szívférgeket kimutató szerológiai teszt negatív, akkor 96-98 százalék a valószínűsége, hogy bőrférgességről van szó, de ilyenkor a biztonság kedvéért javasolható az elkülönítő PCR-vizsgálat elvégzése, ami a férgek DNS-ét mutatja ki, így ez a módszer a legpontosabban különíti el a szívférgeket a bőrférgektől.
Fenti módszerek mellett szív-ultrahang is végezhető, de ez szintén csak pozitív esetben irányadó, mert nem minden esetben ábrázolódnak a kifejlett szívférgek. Mellkasröntgen vizsgálat szintén ráutaló lehet, de csak súlyos, előrehaladott szívférgesség esetén.
– Milyen kezelési módok léteznek? Mennyi ideig tart a gyógyszeres kezelés és mennyire hatékony?
– Az egyetlen szakirodalommal alátámasztva javasolható gyógyszeres módszer a komplex-terápia, amelyben a fő hatóanyag a melarsamin (Immiticide injekció), amely jelenleg csak az USA-ból rendelhető, nincs európai forgalomban. Mivel a szívférgek elpusztítása önmagában megterhelheti a szervezetet, egy körülbelül féléves protokoll alatt számos egyéb gyógyszer is szükséges a fenti hatóanyag mellett, az esetleges mellékhatások, kockázatok csökkentésére (pl.: immunrendszerre ható szerek, véralvadásgálók, mikrofiláriákat elpusztító szerek stb.). A kezelés ideje alatt kórházi tartózkodás vagy szigoru ketrecnyugalom szükséges, mert nagyon nagy a trombózis esélye.
A szívférgességnek négy stádiuma van, 1-es és 2-es stádiumban optimális kezelni, a 3-as stádiumban már meglehetősen nagy a rizikó. Ismert egy „lassú” protokoll, amelyben a folyamatosan termelődő lárvákat pusztítjuk el és emellett egy doxycyclin nevű antibiotikumot használunk a kifejlett szívférgekkel szimbiózisban élő úgynevezett Wolbachia nevű baktériumok elpusztítására. Ennek következtében a szívférgek nagyon lassan, évek alatt elpusztulnak. A módszer széles körben használt, de valójában relatív kevés szakirodalmi adat áll rendelkezésre a megfelelő protokoll részleteiről és az eredményességéről.
Valamint alapvetően hosszú távon veszélyesnek tartják, mert a szív férgek lassú elpusztítási módszere magában rejti az esetleges rezisztencia kialakulását a párhuzamosan alkalmazott lárvák ellen ható szerek (avermektinek) ellen, amely később a megelőző védekezést veszélyeztetheti.
– Van egyéb kezelési lehetőség is?
– Másik kezelési módszer lehet a műtéti megoldás, amelynek során a nyaki vénán keresztül távolítják el a kifejlett, nagy méretű szívférgeket. Előrehaladott esetben jó megoldás lehet, de az altatás itt is kockázatot jelent.
– Hogyan védheti meg a gazdi kutyáját a szívférgességtől?
– Megelőzés havonta szükséges, jelen ajánlások szerint egész éven át. Van spot-on készítmény moxidektin hatóanyaggal, és van tabletta és komplex rágótabletta, amely kullancsok ellen is véd – milbemicin hatóanyaggal. Hat hónapnál idősebb, addig nem védett állat vérében már potenciálisan lehet szívféreg vagy bőrféreg lárva, ebben az esetben beadott, megelőző védekezésre használt szerek esetén a féreg lárvák egyszerre nagy tömegben pusztulnak el, ami kockázatot jelenthet.
Ezért a megelőző védekezés előtt minden esetben javasolt szűrővizsgálatnak alávetni az állatot. Mivel a fertőződéskor szervezetbe oltott féreglárva hat hónap alatt éri a kifejlett formát, a vérben keringő féreglárvákat mikrofilária termeli, előtte a vérben nem lehetnek mikrofiláriák, még akkor sem, ha a kutya az élete első napján fertőződött. Tehát hat hónap alatti kutyánál is kell védekezni, de itt nincs értelme tesztet végezni, mert sem a kifejlett alakot, sem az általa termelt mikrofiláriákat nem tudjuk kimutatni. De ha védekeztek is, akkor is javasolt 8-10 hónapos korban tesztelni a kutyát, hogy lássuk, nem fertőződött-e élete első hónapjaiban, mert ha igen, az már kimutatható lesz. Mindenképpen érdemes mielőbb elkezdeni a megelőzést a legkorábbi életkorban, rögtön elválasztás után.
További hasznos információ ide kattintva érhető el.
A cikk először az a Kutya újság 2024-es júliusi számában jelent meg.
