A magyar pásztor- és vadászkutya fajták 2017-ben kerültek a hungarikumok közé. De mik is azok a hungarikumok?
Mik a hungarikumok?
A hungarikum törvény (2012. évi XXX. törvény) megfogalmazása szerint, hungarikum: gyűjtőfogalom, amely egységes osztályozási, besorolási és nyilvántartási rendszerben olyan megkülönböztetésre, kiemelésre méltó értéket jelöl, amely a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyediségével, különlegességével és minőségével a magyarság csúcsteljesítménye.
Rovatunk célja, hogy megismertesse az olvasót ezekkel az értékekkel. Minden hónapban olyan hungarikumokról lesz szó, amik valamilyen módon kapcsolódnak szeretett négylábúinkhoz, az adott számban megjelent rendezvényekhez vagy éppen egy négylábúról szólnak.
Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta mint hungarikum
2023 szeptemberében a Hortobágy adott otthont az első alkalommal megrendezett FCI Hagyományos Stílusú Terelő Európa Bajnokságnak. Néhányan sejthetik, valakik meg biztosan tudják is, hogy a „Hortobágyi Nemzeti Park – a Puszta” hungarikum, sőt mint ilyet már az elsők között azzá választották. Azonban – a sok más elismerés között – nem mehetünk el amellett, hogy az UNESCO Világörökségi Listáján is szerepel. A listán jelenleg 1199 helyszín található, de mindössze csak hétben játszott szerepet a pásztorkodás, a pásztoroló állattartás a tájkép alakításában. A hortobágyi Pusztán már a történelem korai időszakától megtelepedő nomád népek, majd a honfoglalás utáni pásztorközösségek hagyományos földhasználata az ember és a természet együttélésének kiemelkedő példája.
Európa legnagyobb összefüggő füves pusztája nem az erdők kiirtásával keletkezett, hanem ezeknek a közösségeknek munkája révén, amely azóta is képes megőrizni a puszta biológiai sokféleségét.
Hortobágy földrajzi név alatt ma hazánknak azt a nagyalföldi részét tekintjük, amely a Hajdúsági löszhát és a Tisza között terül el. E térség határainak kialakulása a Tisza úgy 15-20 ezer évvel ezelőtti, jelenlegi helyének elfoglalásával végződik. Több kisebb folyó azonban tovább formálta a környezetet: a holocén időszakban rendszeresen elöntötték a tájat, helyenként több méteres ártéri üledékkel töltötték fel az alacsonyabb helyzetű területeket. Így a Tisza és mellékfolyóinak munkája az évezredek során tökéletes síkságot eredményezett. Klimatikus viszonyai és vízrajza pedig olyan környezetet, mely az állattartásra kiválóan alkalmas.
Ennek okán az ember már az újkőkorszak óta lakja a térséget, melynek a közel 200 kunhalom a tanúja. Ezek voltak az első néptartó helyek, melyeket az emberi kéz alkotott. Ezek a halmok népvándorláskori nomád népeknek őr-, szállás- és temetkezés helyei.
A Hortobágy név eredete
A Hortobágy nevet a százdi apátság 1067-es alapítólevelében, mint néptartó helyet említik, tehát egyike a legrégebbi helyneveinknek. Etimológiáját tekintve a legmeggyőzőbbnek Ecsedi István okfejtése látszik. Szerinte a szó fő alakja a magyar nyelvből kikopott „bágy”, amely a pusztán olyan széles felszíni mélyedést jelöl, ahol a csapadék összegyűlik, majd amikor elpárolog, helyén dús fű nő.
Tökéletes természeti adottságok a legeltetéshez
Természeti adottságai kedveztek egy olyan állattartó kultúra kialakulásának és fennmaradásának, amely csaknem a XX. század közepéig egyedülállónak tekinthető. Az év legnagyobb részében legeltetésre alapozott állattartás, amely „terméke” évszázadokon át külföldön is piacképes volt, a puszta szélsőséges időjárásához igazodva megőrizte a tartásmódnak leginkább megfelelő ősi állatfajtáinkat és az állatokat őrző-gondozó pásztorság hagyományait.
A hortobágyi pásztorság
A hortobágyi pásztorok meghatározó részét képezik annak a hagyományőrző rétegnek, melyet pásztorrendnek neveznek. A pásztorok jellegzetes, a parasztokénál régiesebb rétegkultúra hordozói és éltetői voltak. A Hortobágy esetében egé- szen a múlt század közepéig, sőt egyesek a mai napig megőrizték jellegzetes szokásaikat, viseletüket, művészetüket és hiedelemvilágukat.
A Hortobágyi Nemzeti Park kialakítása
A Hortobágyi Nemzeti Park kialakításának gondolata már a XX. század első felében megfogant, végül 1973. január elsején alakult meg, mint Magyarország legelső nemzeti parkja. Alapítása óta a nemzeti park területe jelentősen bővült, mára meghaladja a 82 ezer hektárt. A táj fejlődésének valamennyi fontos eleméből megfelelő terület áll védelem alatt. A természetvédelmi kezelés keretein belül alapvetőek a vizes élőhelyek megmentésére és a puszta tájképi rehabilitációja érdekében folyó programok. A természeti és tájképi értékek, a hagyományos földhasználati formák bemutatására jelentős fejlesztések történtek a 2000-es évek óta. A park jelentős ökoturisztikai helyszín, ahol kiemelt fontosságú a környezeti nevelés és szemléletformálás.
Amikor a terelőbajnokság idején ott jártunk, ezen az ősi, végtelen síkságon megelevenedett a múlt. Az időtlenség érzése vett erőt rajtunk, kutyáinkkal részévé váltunk a tájnak és hálát adtunk a pásztoroknak, hogy megőrizték számunkra ezt a csodás vidéket, a Pusztát.
Szerző: Kovács Attila
Képek: az a Kutya újság 2024-es januári száma.
