Régóta folynak a kutatások, hogy mennyire is régi a kapcsolat az emberek és a kutyák között, sok-sok találgatás és kutató munka foglalkozik ezzel a témával. Három különböző forrású írásunkkal többek között az szeretnénk megmutatni, hogy milyen sokat és mégis milyen keveset tudunk az ebekkel való kapcsolatfelvételről, illetve azt, hogy milyen sok irányba el lehet indulni ezt a témakört kutatva.
Egy őskori lelet lehet a legősibb bizonyíték az ember-kutya közötti szoros kapcsolatra
Kutatók egy közel tizennégyezer éves kutya maradványaira bukkantak, amely a kutya-ember közötti kötődés korai meglétét bizonyíthatja. A nemrégiben publikáltarcheológiai cikk szerint, a feltárt őskori sírban talált kutya kölyök lehetett és súlyos betegséggel küzdött halála előtt. A vizsgálatok szerint azonban tovább élt, mint ahogy a betegség engedte volna, így a kutatók feltételezik, hogy a kutya gazdái ápolták és gondoskodtak a kölyökről, amely az érzelmi kötődés és a domesztikáció (háziasítás) elsô jelei lehetnek. Régóta folynak a kutatások, hogy mennyire is régi a kapcsolat az emberek és a kutyák között, sok-sok találgatás és kutató munka foglalkozik ezzel a témával. Három különböző forrású írásunkkal többek között az szeretnénk megmutatni, hogy milyen sokat és mégis milyen keveset tudunk az ebekkel való kapcsolatfelvételről, illetve azt, hogy milyen sok irányba el lehet indulni ezt a témakört kutatva. Egy őskori lelet lehet a legôsibb bizonyíték az ember-kutya közötti szoros kapcsolatra
Már az őskorban is családtag volt a kutya?
Egy korábbi 1914-es ásatás leleit vették újból elô németországi kutatók. A mai Bonn városának területén feltárt sírhelyen egy férfit, nőt és egy kutyát találtak pár használati tárgyukkal együtt a sírhelyen. A csontok vizsgálata alapján a feltárt sírhely az őskőkorszakból származhat, vagyis legalább tizennégyezer éves. A talált sírhely így a legkorábbi, amelyben kutya és ember együtt temetkezett, ami így a domesztikáció kézzel fogható első jele lehet. Azonban a leletek újbóli vizsgálata során kiderült, hogy nem csak a domesztikáció elsô jeleire bukkantak a régészek, hanem ennél többre is fény derült. A lelet bizonyítja, hogy az akkori ember már gondoskodott kutyájáról, kötődött hozzá. A friss vizsgálatok a kutya fogával kapcsolatban találtak újdonságot, amit eddig korábban nem vettek figyelembe. A vizsgálatot végző csoport egyik kutatója, aki nem csak régész, szerencsés módon állatorvos is, felfigyelt olyan változásokra, eltérésekre, amiket a régészek eddig figyelmen kívül hagytak.
Gondoskodás, kötődés, szeretet
A sírhelyen talált kutya hozzávetőlegesen huszonnyolc hetes korában hunyt el. A fogak viszont arról tanúskodnak, hogy az állat tizenkilenc hetes korában egy súlyos vírusfertőzést kapott el, amely a fogait roncsolta és emésztőrendszerére is káros hatással volt. A betegség súlyos lefolyású lehetett – a mai kórképből kiindulva –, így feltételezhető hogy az utolsó hetekben erős fájdalmai lehettek a kutyának. A tünetekközött az étvágytalanság, erős láz, kiszáradás hányás szerepelhetett, majd ezek súlyosbodásaként izomgörcsök léphettek fel a fertőzés harmadik hetében.
Az állatorvos végzettségű archeológus a betegség ismertében feltételezte, hogy a tünetek alapján a kutya a tizenkilenc és huszonhárom hetében elpusztult volna. Mivel a huszonnyolcadik hetet is megélte, feltételezhető, hogy emberi beavatkozás történt, vagyis az emberek gondoskodtak a kutyáról, ápolták, etették és melegen tartották.
Őskor és őskutyák
A kutyák háziasításával kapcsolatban még nincs pontos és megbízható ismeretünk. Több elmélet és akár egymással ellentmondásos tárgyi bizonyíték áll rendelkezésünkre a házisítás helyét illetôen. A háziasítás folyamatának kezdetét egyes kutatók akár harmincezer évvel ezelőttire is teszik, míg mások a tizenötezer évet tartják valósnak. A megvizsgált ásatási leletek szerint tizenötezer évvel ezelőtt már a kutya és ember között szoros kapcsolat állt fent, vagyis már ezelôtt elindulhatott az ősi kutya és ősember közös evolúciója.
Találgatások és további kutatások
A domesztikáció folyamatának kezdete, időben történő meghatározása eddig nem ismert pontosan, de a miértjét sem sikerült még feltérképezni. A legáltalánosabb elmélet szerint az ember különböző feladatokra használta a kutyát, mint vadászat, védelmezés és terelés. Ám ezekhez már fejlett kapcsolatnak kellett lennie ember és kutya között, hiszen ezek a feladatok szoros és pontos összhangot igényelnek. Ezeknek elengedhetetlen része a kommunikáció, amely a háziasítás későbbi fázisában épülhetett ki, hiszen sok idő kellett hozzá, ezért ezeket az elméleteket más kutatók nem támogatják. A fent említett lelet azonban bizonyíték lehet arra, hogy a korábbinál szorosabb kötelék már megvolt kutya ember között tizenötezer évvel ezelőtt is. Előfordulhat tehát, hogy a háziasítás során nem csupán a kutyák adta fizikai lehetőségeket használta ki az ember, hanem már érzelmileg is kötôdött hozzá. A felülvizsgált lelet lehet erre a bizonyíték, vagyis hogy az ember érzelmileg kötődött a kutyához, ápolta, gondoskodott róla és védelmezte.
Szánthó Flóra
