A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (MEOESZ) közgyűlést tartott májusban. A plénum többek között meghosszabbította Korózs András elnök mandátumát, így újra öt évig töltheti be ezt a megtisztelő és jelentős posztot. A MEOESZ elnöke adott nekünk interjút, ahol az elmúlt évek eseményeiről, eredményeiről és természetesen a jövő fontos mozzanatairól, momentumairól beszélgettünk a szövetség vezetőjével.
Ismét meghosszabbították a mandátumát. Mit gondol minek köszönhető, hogy megint megszavazták önnek a bizalmat és egy újabb ciklusát kezdheti?
– Azt hiszem ennek az oka leginkább a múltban keresendő. Egy kicsit távolabbról indítanék, ha nem bánja. Az elmúlt húsz évben a hazai kinológia nagyon nehéz időszakon ment át és tudott rajta úrrá lenni. Ez egy hosszú és a szereplők számára végeláthatatlannak tűnő küzdelem volt, amiből most már egyértelműen állíthatom, hogy győztesként kerültünk ki és ebben a csatában jelentős szerepem jutott nekem és sok munkatársamnak.
1998-ban indul a történet, amikor egy miniszteri rendelet a kutyát, a gazdasági haszonállatokhoz hasonló vagy azzal megegyező államilag ellenőrzött tenyésztő szervezeti rendszer alá vonta. Ez konkrétan azt jelentette, hogy minden egyes kutyafajtának államilag elismert tenyésztő szervezetet kellett létrehozni. Ezek a szervezetek pedig önállóan működhettek volna, azaz maguk intézhették volna a törzskönyvezéseiket, kiállításaikat és minden egyebet. Így nagyon sok szervezetet kellett volna létrehozni, hiszen számos kutyafajta létezik. Ez óriási káoszt eredményezett volna. Persze később ez a rendelet jó néhányszor módosult. Az akkori MEOE és minden józan gondolkodású, a kutyázásban kicsit is jártas ember szembement ezzel az intézkedéssel. Azt, hogy mit is jelent a saját országában pereskednie az állammal egy szervezetnek nagyon nem kell magyaráznom, ám mi elkötelezettek voltunk, mert tudtuk, hogy ez a hazai kinológia érdeke. Ahol csak lehetett megpróbálták ellehetetleníteni a szervezetünket, ennek a csúcspontja 2008-ban volt, amikor Magyarország rendezhette az Európa Kutyakiállítást. Az akkori mezőgazdasági vezetés mindent megtett, hogy ezt a jelentős eseményt ellehetetlenítsék! Olyannyira, hogy egy ilyen esemény, ami az országnak, Budapestnek és hazai kinológiának egy óriási elismerés kell, hogy legyen és ezt általában segítik is, ehelyett egy hetvenhatmillió forintos állattenyésztési bírságot szabott ki a minisztérium szervezetünkre. Ezt az összeget egyébként befizettük, méghozzá úgy, hogy a MEOE és tagszervezeteinek számláit inkasszózták. Jól emlékszem, hogy Gőgös Zoltán államtitkár volt, aki ellenjegyezte a bírságot.
Mindezek ellenére az Európa Kiállítást nem csak, hogy megrendeztük, de akkora sikerünk volt, hogy ennek kapcsán kaptuk meg a 2013-as világkiállítás rendezési jogát. Később a kormányváltás után már együttműködésben, közös elképzelések útján kialakított rendszerben elindítottuk a tenyésztő szervezeti rendszerbe való működést. Ötven körüli tenyésztő szervezet kezdte meg a működését, ám szűk két év után kiderült, hogy ez a rendszer pont azért nem működhet, amit mi előre láttunk, és amiért a világon sehol semműködik így, sehol nincs állami felügyelet alá vonva egy hobbiállat tenyésztés. Miután a törzskönyvezések növekedését várták a rendszertől, ami hazánkban így is nagyon alacsony a lakosság és a kutyák számának arányát figyelembe véve, ez pedig még a jelentősen alacsonynak is a felére csökkent az állam is belátta, hogy új megoldásra van szükség. Ekkortájt állandóan a kutyatenyésztők voltak a média és a politika figyelmében. A parlamentben több szó esett rólunk, mint a nálunk minden szempontból jelentősebb sertés, szarvasmarha és baromfitenyésztésről. Ezért is volt jelentős és fontos döntés, amikor a felelős miniszter visszavonta ezt a rendeletet, így 2016 óta ismét MEOESZ a hazai kinológia vezető szervezete, kivétel a nemzeti kutyafajtáknál, ahol együtt működünk az elismert tenyésztőszervezetekkel. Véleményem szerint az említett elmúlt húsz év nagyon nehéz helyzetbe hozta a hazai kinológiát, ám mi sokak segítségével és támogatásával a sírból hoztuk vissza szervezetünket. Szerintem a közgyűlés ezt is méltányolta, mikor újabb ciklussal bízott meg egyhangú döntéssel, ellenszavazat és tartózkodás nélkül.
Ön hogyan értékeli az elmúlt öt évet? Mit tart ezen idôszak legjobb eredményeinek?
– A legmozgalmasabb öt év volt számomra, amit ez év tavaszán zártunk 2013-tól 2018-ig. Említettem már, hogy mi rendezhettük meg 2013-ban az FCI Világkiállítást, ami minden idők eddigi egyik legnagyobb létszámú világkiállítása volt. Közel harmincezer kutyabírálattal, sok szakmai programmal, kísérő rendezvényekkel. Lényegében egy hétig Magyarország a kutyás világ központja volt. Számos vendégéjszakával Budapest és vonzáskörzetének szállásfoglalásaival, amit szintén sokan méltányoltak. Úgy gondolom ez a világkiállítás a mai napig szóbeszéd tárgya a kutyás világban. Biztos vagyok benne, hogy jelentős szerepe volt a 2021-es Európa Kiállítás elnyerésében is ennek a remekül sikerült rendezvénynek. Ráadásul ez anyagi sikerrel is zárult, mindezt úgy, hogy nem állt egy komoly támogató, szponzor a rendezvény mögött. Kevesen tudják, hogy ezek a rendezvények gyakorta veszteségesek, illetve nyereséget nem termelnek, nekünk ez is sikerült. Ez a mai napig érződik, mert a szövetség, jelentős anyagi erőre tett szert, ami egy gyengébb év esetén is biztonságot nyújthat a szervezetünknek. Ne felejtsük, hogy mekkorabírsággal sújtottak minket korábban.
2016-ban, ahogy említettem visszakerült az eb törzskönyvezés hozzánk egy új struktúrában. Gyakorlatilag ugyanazoknak a korábban létrejött államilag elismert szak mai szervezeteknek a tapasztalatát, szakmai erejét használjuk fel a törzskönyvezés elbírálásához és természetesen segítjük őket anyagilag, a törzskönyvezés díjának az egy része hozzájuk kerül. Ez a rendszer úgy néz ki, hogy bevált, mert szakmai és anyagi hozadéka is van. Még ugyanabban az évben megtudtuk, hogy az állam 2021-ben Vadászati Világkiállítást kíván rendezni, melyben megláttuk a lehetőséget. Ehhez a rendezvénysorozathoz csatlakozni akartunk és az állam ezt elfogadta, így a 2021-es Európa Kutyakiállítás, aminek a rendezési jogát nagy szavazattöbbséggel elnyertük tavaly Kijevben a Vadászati Világkiállítás rendezvényei közé tartozik majd. Ez azért is fontos, mert hazánknál sokkal gazdagabb, és kinológiában is jelentősebb országok is tizenöt-húsz évenként rendezhetnek ilyen szintű világeseményeket. Magyarországnak tizennyolc év alatt három ilyen kimagasló rendezvény jutott.
Milyen célokat tűzött ki a szövetség az elkövetkezendô évekre?
– Folytatódnak a társrendezvények, mint például a FeHoVa, ami legutóbb is nagy siker volt. Sokan már inkább kutyás rendezvényként tartják számon, mint bármi egyéb. Idén több mint hatezer nevezés érkezett. Emellett elsősorban mindent alárendelünk a 2021-es Európa Kiállításnak. Szakmai programokkal szeretnék ezt a rendezvényt erősíteni. Eddig már sikeresen pályáztunk több ilyen eseményre. Például hazánkban rendezik meg az Interra-t, ami az összes terrier fajta világkiállítása. Ez az esemény csak magában duplázza a résztvevők számát.
Továbbá nálunk rendezik majd 2021- ben az EuDDC-t, a német dogok világversenyét. Megpályáztuk még a schnauzerek és a pinscherek ilyen jellegű kiállításának lehetőségét. Végezetül egy új kinológiai központ, egy bázis, egy rendezvény centrum építését szeretnék megvalósítani. Szerencsére az anyagi feltételek a rendelkezésünkre állnak, most jelenleg a területkeresés zajlik. Egy modern, minden igényt kielégítő székházat és kinológiai centrumot szeretnék, ahol szakmai rendezvények, kiállítások is lebonyolíthatóak lennének a fajtakluboknak és a szervezeteinknek. Egy helyen megrendezhető lenne az összes fajtakiállítás, tenyészszemle, sport és munkakutya verseny, illetve hasonló programok, minimális költségvonzattal, bérleti díj és minden egyéb rárakodó költség nélkül. Nagyon bízom benne, hogy újonnan megválasztott vezetőségünk partnerként, segítőleg tevékenykedik a következő öt éves ciklusban.
Kurkó Gyula
