A canicross, azaz a kutyás futás: interjú a sport elkötelezett űzőivel

Hummel Zoltán EB aranyérmes

A canicross egy újnak nevezhető sportág, az 1990-es években kezdett hódításba Európában és azóta a világ számos országában vált rendkívül népszerűvé. Magyarországon is egyre szélesebb körben űzik. Ebben a sportban az ember és kutya összekötve kocog vagy fut hobbi célból vagy versenyszerűen. Versenyeken általában 5 kilométer körüli a táv. A cél, hogy közös együtt dolgozásukkal a lehető leghamarabb teljesítsék a pályát, miközben a kutya végig az ember előtt fut, lehetőség szerint feszes szárral.

A humán versenyző futó övet vagy beülőt visel, a kutyán pedig egy húzósportokra alkalmas hám van (bármilyen hám nem alkalmas, főként rossz látni, amikor a lapockát leszorító hámban viszik futni az ebeket), kettejüket pedig egy rugós kötél (rugós póráz) köti össze. A rugós póráz is rendkívül fontos, annak hiányában könnyen gerincsérülést szenvedhet az eb.

A canicross nemcsak egy kutyás sport, hanem remek lehetőség ember és kutya kapcsolatának elmélyítéséhez. Emellett a canicrossban az a legjobb, hogy mindenféle edzettségű és korosztályú ember és kutya egyaránt megtalálhatja benne az örömet. Természetesen vannak kutyafajták, amelyek kiemelkednek a többi közül a kutyás futás során, de alapvetően bármilyen kutyával űzhető sport, amennyiben a kutya fizikailag alkalmas rá.

Fontos kiemelni, hogy melegben nem szabad a kutyával futni, ezeket az időszakokat a humán sportoló fordítsa inkább saját maga edzésére. Nyáron kora hajnalban, vagy késő este lehet csak kutyával futni, akkor is inkább a hűvösebb napokon a hőguta elkerülésének érdekében. Amit még nagyon fontos kiemelni, aszfalton sose fussunk kutyánkkal, mert a talppárnáinak nagyon komoly sérülést okozhatunk.

Canicross versenyzés

Azoknak, akik szeretnék kipróbálni magukat versenyeken, a MEOESZ-tag Északi Szánhúzó Kutyások Sportklubja versenyein Happy kategóriában van lehetőség rajthoz állni, kutyafajtától függetlenül. Akik pedig komolyabban szeretnének belekóstolni a versenyzésbe, az ÉSZKSK-nál nemenként és korosztályonként külön kategóriákban (18-39 év felnőtt, 40 év felett veterán) tudnak a versenyeken rajthoz állni. A versenyeken gyermekek számára is van lehetőség a kutyás futásra, ovis futás van a legkisebbeknek 3-5 éves kor között, 6-9 éves kor közöttieknek gyerek korosztály, 10-14 éveseknek serdülő, 14-17 éveseket pedig a junior korcsoport várja.

Szundy Eszter, aki tacskóval fut

– Milyen kutyával futsz, mikor kezdtétek a közös sportot?

– Normál méretű és törpe méretű szálkásszőrű tacskóval szoktam futni. A kölykök teljes fogváltása után kezdjük. Kis rövid távokkal, majd egyre növeljük, folyamatosan figyelve persze.

– A tacskók jó futótársak?

– Mivel vadászkutyák, apró méretük ellenére szükségük van a megfelelő mennyiségű mozgásra. A futás jó mozgásforma még a rövid lábuk ellenére is, mert folyamatos, (nincs benne fel-le ugrás, stb) így nem erőlteti a gerincüket, sőt megerősíti az izmokat mellette. Kitartásban és távolságban jobban bírják, mint én, bár be kell valljam, hogy kis távokat futunk csak, 3-5 km-t bekötve.

– Milyen felszerelést használtok?

– A futáshoz hámot (ami nem akadályozza a kutyát a szabad mozgásban) és gumis derékövet használok.

– Mit tanácsolsz a kistestű kutyásoknak?

– A tanácsom a kistestű kutyatulajdonosoknak, hogy nyugodtan vágjanak bele, mert egy csodás közös program a természetben. Kis odafigyeléssel rövidebb távokon versenyeken is el lehet indulni, ami egy újabb csodás közös élmény.

Bogos-Gál Zsuzsa aktív versenyző

– Milyen kutyával futsz?

– Jelenleg egy törzskönyves belgajuhásszal – malinois – futok, Zumával. Ő a harmadik malim, akivel futok az elmúlt kb. 10 évben.

– Hogy csöppentetek bele a kutyás futás világába?

– Kb. 9-10 éve kezdtem el futni az akkori két malim plusz fárasztása, illetve edzettségi szintjük megtartása, valamint a saját edzettségem és fogyásom miatt. Pécelen pár hobbi futóval alapítottunk egy sportegyesületet és rendszeresen jártunk közös edzésekre munka után esténként. Itt kezdődhetett a bekötve futás, vagyis a canicross, mert sötétben az erdőben nem akartam szabadon futtatni őket. Később rendszeresen részt vettünk pár canicross versenyen, de csak hobbi szinten. Az akkori kutyáim nemigen voltak húzásra tanítva, ők pont csak annyit húztak, hogy feszes legyen a póráz, de nagyon jó, kényelmes volt a futás/kocogás velük. Hosszú évekig minden HDR versenyen mindketten indultunk a párommal a kutyáinkkal.

Később volt egy hosszabb kihagyás, amikor kisfiam megszületett, de idővel újra tudtam kezdeni. 2020-ban született meg Zuma, akivel alap volt, hogy futni is fogok, ezzel is kezdtük el a húzósportot, majd később a dogscootert. Ő már rendesen húzásra volt edzve, tanítva, így vele már tempósabb, komolyabb dolog a futás is.

– Mit szerettek benne? Vannak esetleg negatívumok is?

– Nagyon szeretek a kutyákkal lenni bármilyen formában, a sport erős része az életünknek. A negatívum maximum az én állóképességem, illetve ha nem figyelek megfelelően akkor sajnos sérülés is előfordult nálam.

– Mennyit és hogyan edzetek hetente?

– Hetente 3-4x futok edzésterv alapján, Zuma ekkor szabadon fut, és heti egyszer-kétszer futunk összekötve, attól függően, hogy hogyan jön ki időben.

– Mire kell figyelni, ha kutyával fut az ember?

– Elsősorban a kutyára kell figyelni szerintem, mikor kezdjük, mit bír, mennyit bír, fajtától függően persze, de pl. egy mali vagy egy nagy munkabírású kutya addig megy, amíg bír, nekünk kell kordában tartani őket. Az időjárás fontos szempont, ha nagyon meleg van, már nem futunk bekötve, csak szabadon, de akkor is reggel vagy este, amikor hűvösebb van. Fontos a bemelegítés és a levezetés. Fontos továbbá, hogy a kutya jól szocializált legyen, ne legyen agresszív, ne támadjon futás közben másra, teljes közömbösség szükséges a többi futóval és kutyáikkal szemben. Ennek az ellenkezője akár kizárással és eltiltással is járhat, ha pl. versenyen incidens történik. Fontos a megfelelő felszerelés, ha bekötve akarunk futni. A kifejezetten húzósportra fejlesztett kutyahám, rugalmas szár és a beülő, ami rajtunk van.

A saját edzettségünk is nagyon fontos ezzel párhuzamosan, illetve itt is a bemelegítés, majd nyújtás, erősítés. A canicrossban erősebb terhelésnek van kitéve a törzs, a gerinc pont a húzás miatt, de ha erre tudatosan figyelünk, akkor megelőzhetőek a sérülések és sokáig élvezhetjük az együtt futást.

– Gyakran vesztek részt versenyeken?

– Igen, igyekszünk a szezonban (ősztől tavaszig) a legtöbb versenyen részt venni. Először dogscooter kategóriában, de utána általában canicrossban is teljesítjük a versenyt.

Az interjú folytatása és a beszélgetés Hummel Zoltán EB aranyérmessel, és Szűcs Géza országos bajnok, válogatott sportolóval az a Kutya újság 2024-es áprilisi számában található!

Szerző: Dér Andrea elnök, ÉSZKSK

Share this post

scroll to top
Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com