Egy friss tanulmányban kutatók azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a menhelyi kutyák viselkedését és egyéb élettani paramétereit az emberi érintés és kapcsolatteremtés. Régóta ismert, hogy az emberi érintés jó hatással van a menhelyi kutyákra. A legtöbb kutya keresi az ember társaságát ilyenkor, sőt, amikor választhatnak, hogy más kutyákkal vagy emberrel kerüljenek kapcsolatba, leggyakrabban az emberrel való szociális interakciót választják, és az ő közelségüket keresik, ezen felül izgatottságuk is megnövekszik, ha az emberek közelségét érzik. Amikor a kutyák új helyzetbe kerülnek, vagy egy újdonsággal kerülnek szembe, stressz reakciójuk a kutyák jelenlétével ellentétben az ember jelentévével csökkenthető. Vannak olyan kutyák, akik jobban igénylik az ember közelségét, simogatását és ez független attól, hogy ismerős vagy ismeretlen személyről van szó.
A szociálisan ingerszegény környezetben nevelkedő kutyák viselkedése kiszámíthatatlanabbá válik és agresszióra is nagyobb hajlamot mutatnak, ezért az emberi kapcsolat megléte a kutyák viselkedési jólléte szempontjából is alapvetően fontosságú, mondhatni esszenciális.
Jelen tanulmányban ötvenöt menhelyi kutya viselkedését figyelték meg egy szeparált szobában. A kísérletben öt, a kutyák számára ismeretlen, de állatokkal foglalkozó önkéntes (két nő és három férfi) vett részt, akik tizenöt perc alatt léptek interakcióba a kutyákkal. A tizenöt perc alatt az önkénteseknek egy protokoll szerint kellett eljárniuk, és kapcsolatot létesíteni a kutyákkal. Az interakcióról videófelvétel készült a kutyák viselkedésének későbbi elemzésére, valamint a teszt előtt és utána nyálmintát vettek a kutyáktól, a kortizol szint változásának méréséhez. A kortizol szint változása megbízhatóan mutatja az egyed stressz szintjének változását, az úgynevezett stresszhormon termelődése segíti a szervezetet átvészelni a váratlan helyzetben. Emellett a kutyák szívműködését, pulzusszámát is vizsgálták a kutatók. Az elemzés során a kutyák viselkedési elemeit gyűjtötték össze, majd megfigyelték ezek milyen gyakorisággal fordultak elő. A vizsgált viselkedési változók a következők voltak: egyhelyben állás, ülés, fekvés, játékra hívás, kontaktuskeresés, kontaktus, farokcsóválás, farok behúzás, és elrejtőzés.
Eltérő viselkedés, eltérő egyéniségek
A kutyák reakciója és viselkedése erősen eltért az egyedek között azonban összeségében pozitív irányú változás volt megfigyelhető. Egyes kutyák rögtön keresték az idegen emberek társaságát, míg mások visszahúzódóbbak voltak. Ennek hátterében a kutyák eltérő temperamentuma, személyisége állhat, de befolyásoló tényezőként hathat az is hogy mióta élnek menhelyen, illetve korábbi emberekhez kapcsolódó tapasztalataik. A kutyákat az önkéntesekkel töltött fizikai kontaktus hossza alapján három kategóriába osztották, majd kategóriánként értékelték ki a kutyák viselkedését a tizenöt perces teszt elejét és végét összehasonlítva. A nyálban található kortizol szint változás a várakozásokkal ellentétben nem volt kimutatható, azonban a szívfrekvencia a teszt utolsó perceire csökkenést mutatott, csak úgy, mint az állással töltött idő vagy a kontaktus felvételének kezdeményezésének gyakorisága.
Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a kutyák jól érezték magukat, nem stresszhelyzetként kezelték az idegenekkel való kontaktus felvételt. A szívritmus és annak variabilitása befolyásolja mind a fizikai, mind az érzelmi állapotot. A kísérlet során tapasztalt gyakoribb szívritmus változás alátámasztja, hogy a kutyák viselkedése rugalmas volt, könnyen alkalmazkodtak, amely a kognitív teljesítményben is javulást eredményezhet, csak úgy, mint az érzelmi stabilitás esetén. Azok a kutyák, akik korábban közeli kontaktusban voltak emberekkel, tapasztalataik révén könnyebben alakíthatnak ki újabb szociális kötelékeket más, új, számukra idegen emberekkel.
Az ember is lehet jó hatással a kutyára
Egy korábbi tanulmány alátámasztotta azt is, hogy a menhelyen élő kutyák a családban élő fajtársaikkal szemben egy idegen ember közelségét sokkal inkább keresik. A menhelyi kutyák eltérhetnek a tekintetben, hogy milyen módon kezdeményeznek vagy alakítanak ki szociális kapcsolatot az emberekkel. Menhelyre kerülésük oka is nagyban magyarázható ezzel, ugyanis gyakran előfordulhat, hogy a gazda és kutya temperamentuma nem passzol és a gazda inkább a kutyáról való lemondás mellett dönt.
Összefoglalva tehát a friss kutatás alátámasztotta, hogy csupán egy tizenöt perces, ismeretlen személlyel való szociális interakció is már pozitív fiziológiai és viselkedésbéli változást eredményez a menhelyi kutyáknál. Annak érdekében, hogy minél többet megtudjunk a kutya ember közötti kapcsolatról, még nagyon sok kísérletet és tanulmányt kell elvégezni, az azonban már biztos, hogy a kutyák jólétében az ember jelenlétének és közelségének meghatározó szerepe van.
Szánthó Flóra
