Gyakran szólunk kutyánknak kedves, magas hangszínen mintha kisgyermekekhez beszélnénk. A gyerekekhez szóló speciális beszédünk segíti beszédfejlődésüket, beszédkészségüket, és a kötődés kialakításában is fontos szerepe van. Korábbi kutatások bebizonyították a hasonlóságot a két beszéd forma között, vagyis kutyánkhoz is hasonlóan szólunk, mint a kisgyermekekhez. Azonban azt, hogy ez milyen hatással van a kutyákra, pontosan nem ismerjük. A York egyetem kutatói vizsgálták meg a jelenséget, azt, hogy a figyelemfelkeltés emellett vajon a kutya-ember kötődést is támogatja-e a speciális hangszín. Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a magasabb hangok és az eltúlzott érzelmi hátterű beszéd a kölyökkutyák esetén segíti gazdáikkal való kötödést kialakítani, azonban felnőtt kutyák esetén nem volt detektálható különösebb változás a kutyák viselkedését illetően. A vizsgálatban a kutatók új módszert alkalmazva tesztelték a kutyákat, a különböző beszédstílusokat nemcsak hangfelvételről hallhatták, hanem élő demonstrátorként emberek is szerepeltek a kísérletben, amellyel azt szerették volna a kutatók vizsgálni, hogy vajon a kedvesebben hozzájuk szóló ember közelségét keresik-e inkább kutyák.
Fő a kedvesség
A kutatók megfigyelték a kutyák reakcióit olyan helyzetekben, amikor a beszéd gyereknek szólóan hangzott és tartalmuk releváns volt, ekkor a „jó kutya vagy” vagy „megyünk sétálni?” mondatok hangoztak el. Emellett olyan esetet is kialakítottak a kutatók, amikor a beszédstílus általános, felnőtteknek szóló volt, és jelentése is semleges volt a kutyák számára, például: „Tegnap este elmentem moziba.”
A teszt során megvizsgálták a kutyák figyelmének irányát, illetve azt, hogy melyik személlyel probáltak fizikai kontaktusba kerülni. Egy másik kísérleti elrendezésben a hangszíneket és jelentéstartalmakat cserélték fel a kutatók, vagyis kedvesen beszélt a kísérletvezető, de a kutya számára irreleváns mondat hangzott el és a kutyáknak szánt szöveg pedig semleges hangon lett prezentálva.
Az eredmények alapján az első kísérleti elrendezésből egyértelműen kiderült, hogy a felnőtt kutyák a hozzájuk kedvesen szóló és számukra releváns tartalmat közlő ember közelségét keresik, azonban, amikor a jelentéstartalom és hangszín összekeveredett a kutyák nem mutattak kitüntett érdeklődést egyik személy felé sem.
Úgy tűnik tehát, hogy a kutyák számára leginkább hatásos és közelségkeresést indukáló beszédnek magas hangtónusúnak kell lennie, és a kutyák számára releváns, ismert szavakat kell tartalmaznia. Érdemes tehát számunkra idegen kutyához kedves, magas hangszínen szólni, de saját kutyánkkal való kapcsolat javításában is hasznukra lehet, ha a gyerekekhez intézett beszédkészségünket használjuk.
Szánthó Flóra
