Az ELTE Etológia Tanszék kutatói a világon elsőként vizsgálták a pozitív jutalmazás egyedekre gyakorolt hatását, vagyis azt hogy a dicséret vagy jutalomfalatok eltérő gyakoriságára hogyan reagálnak a kutyák.
A jutalmazás, mint mechanizmus széleskörűen vizsgált jelenség a humán kutatásokban, főleg ezek pszichológiai, agyi és szociális hatásai ismertek. Az ilyen irányú állatkisérletek száma azonban korlátozott és főleg általános modellekkel írják le a jelenséget. A magyar kutatók elsődleges célja egy olyan kutatás előkészítése volt, amely a kutyák egyedi érzékenységét vizsgálja a különböző jutalmakra, amire eddig nem volt példa.
Emberek esetén az eltérő személyiségek és a jutalomorientáltság közötti összefüggés jól ismert. Azok az emberek, akik impulzívabbak, vagyis lobbanékony természetűek, általában hajlamosabbak a különféle jutalommal kecsegtető, de káros szenvedéllyé növő tevékenységek űzésére, mint például a szerencsejáték, vagy alkohol- és drogfogyasztás. Ezekben az esetekben a jutalmazásra adott idegrendszeri válaszban megjelenő egyéni különbségek bizonyos pszichiátriai és idegi-fejlődési rendellenességekhez is köthetők. A kutyák és az ember fejlődése közötti hasonlóságok, mint például az azonos környezeti hatás miatt, a kutyák kiváló modelljei lehetnek a különböző emberi betegségek eredetének és okának feltérképezésére.
Pozitív és negatív megerősítés
Korábbi kutatások során bebizonyosodott már, hogy a különböző kutyakiképzési módszerek közül, a pozitív megerősítést alkalmazó tanítási módszerek hatékonyabbak, nem csak hogy gyorsabban, de eredményesebben is tanulnak a kutyák. Nem elhanyagolható az az állatjóléti szempont sem, miszerint a pozitív megerősítés során a kutyák szívesen tanulnak, míg a negatív megerősítést alkalmazva az állatokra a szorongás és félelem jellemző, amely tanulási memóriájukat is ronthatja. Egy francia kutatásból az is kiderült, hogy a negatív megerősítéssel képzett kutyák az ültetés feladat megtanulása közben kevesebbet is figyeltek gazdáikra és a stressz jelei mutatkoztak rajtuk. A legújabb kutatások már arról szólnak, hogy a leghatékonyabb tanulási módszer a pozitív megerősítés sikerességet is felülmúló szociális tanulás, amelynek alapja az utánzás.
Jutalmat kapni jó
A kutyák érzékenységét a különböző jutalmakra a magyar kutatók egy kérdőívvel vizsgálták. A gazdák által kitöltött kérdőívben két skála mentén megbízhatóan jellemezhető a kutyák fogékonysága a kiképzés során gyakran jutalomként alkalmazott táplálékra és a játékra. A több mint kétezer visszaküldött kérdőív válaszaiból az is kiderült, hogy az egyedek között jelentős eltérések vannak, amit az életkor és fajta eltérések okozhatnak. A válaszokból az is kiderült, hogy bizonyos kutyák extrém módon reagálnak a jutalmakra. A jutalmazás jólétre gyakorolt pozitív hatása közismert, ám a túlzott reakció a jóléti állapot sérülését mutathatja, mint ahogy az emberek esetén is tapasztalható a káros szenvedélyek kapcsán.
Mértéktartás itt is
A jutalmazási reaktivitási skálán szélsőértéket képviselő egyedek figyelmi képességei, aktivitása-impulzivitása, valamint egyes kiképzéssel kapcsolatos tényezők – úgy, mint a jutalmazás gyakorisága vagy a kiképzési módszer – szintén eltérést mutattak a többi egyedhez képest. A vizsgálat fontos megállapítása, hogy a szélsőségesen jutalomérzékeny kutyák között jellemzőbben fordultak elő a jutalmakra való fokozott reakciókhoz köthető egészségügyi és/vagy szociális, társas problémák is. Ez nem csak kutyakiképzéssel kapcsolatos további kérdéseket vet fel, hanem állatjóléti vonatkozásokat is leszűrhetünk, miszerint kialakulhatnak a kutyáknál a jutalomérzékenységhez köthető viselkedési problémák.
Szánthó Flóra
