Miért van az, hogy pórázon mindig ugat? Póráz nélkül viszont barátkozik? Mi az, hogy egy kutya reaktív? Hogyan találkozzanak kutyák egymással? Pórázon? Póráz nélkül? Miért húz egy kutya pórázon? Hogyan tanítsuk a pórázon való sétát?
„Sokáig azt gondoltam, a kutyák utálják a pórázt, mint ahogy az emberek is, amikor függenek valakitől. Lurkó tanította meg, hogy a póráz hasznos dolog. Kapocs, aminek az egyik végén mi lógunk, a másikon pedig olyasvalaki, aki fontos nekünk. Ez biztonságot ad, s ha hiányzik, akkor megbetegszik a lelkünk.” Popper Péter
A megfelelő pórázon való séta mindig ott van a gazdák által leggyakrabban feltett kérdések között. Nem mindenki tudja megfelelően használni a pórázt és nagyon sok kutya húzza a pórázt a sétán. Hogy ennek mi az oka és, hogyan tudunk ezen javítani, ezekre szeretnénk választ adni ezzel a cikkünkkel. Sokszor tapasztaljuk azt, amit Popper Péter a fenti idézettel leírt, sok kutya teljesen máshogyan viselkedik pórázon, mint szabadon engedve. A póráz egyfajta biztonságot is adhat, hiszen kapocs a gazdi és a kutya között. „Sokkal nagyobb a szájuk” a félősebb kutyáknak is, hiszen ott van mögöttük a gazdi, aki okozza vagy, aki majd megoldja a helyzetet. Alapvetően a póráznak ezt a kapocs szerepet kellene betöltenie és nem egy fegyelmező eszköznek lennie. Merthogy nem az. De miért is kezd el ugatni egy kutya pórázon, amikor meglát egy másik kutyát és miért nem jó megoldás, ha leszidjuk ilyenkor? Hogyan kellene valójában kezelnünk ezt a helyzetet.
Casey Lomonaco: „Légy jó! Légy jó!” című, igen találó cikkében írta le miért nem oldja meg a pórázon való húzást, ha ilyenkor mi még erősebben kezdjük el azt húzni. Ha egy kutya elkezd ugatni a pórázon, amikor meglát egy másik kutyát és mi ilyenkor korrigálni kezdjük, azaz rászólunk, igyekszünk távolabb kerülni, azzal csak azt érjük el, hogy a kutyánk számára ez egy frusztrált helyzet lesz. A következő alkalommal csak még inkább ugatni fog, vagy azért mert oda akar menni, vagy azért mert számára a másik kutyával való találkozás egy negatív élmény lesz. Sokszor tapasztaljuk, hogy akik pórázon őrjöngenek, elengedve akár jót játszanak a másik kutyával.
Játszunk csak el a gondolattal, mi lenne, ha ezt velünk csinálnák meg. Ha minden alkalommal, amikor meglátnánk egy kedves ismerősünket, valaki hátulról jól megrántana minket? Hogyan viszonyulnánk a minket visszatartó személyhez és mennyire lenne kedvünk találkozni bárkivel? Vagy abban az esetben, ha a másik fél egyébként is negatív a számunkra, de minden esetben fizikailag még inkább visszatartanak minket attól, hogy megközelítsük valójában megváltoztatná-e a negatív érzésünket vele szemben, vagy inkább csak fokozná. Nos, egyértelmű, hogy a negatív hatás csak negatív választ eredményezhet.
A pórázon való sétát megtanulni valójában pórázrángatással lehetetlen. A póráznak sokkal inkább egy pozitív kapocsnak kellene lennie gazda és kutya között, mint egy fizikai eszköznek, amit arra használunk, hogy valahogy megakadályozzuk vele kutyánknak, hogy bármerre is mozduljon. A pórázon való sétát úgy tudjuk megtanítani, hogy valójában nem a pórázon való sétát tanítjuk meg a kutyának. Furcsa, tudom. Sokkal könnyebb dolgunk lesz, ha valójában azt tanítjuk meg, hogy mellettünk sétálni jó és biztonságos. Mindezt pedig egyszeruen úgy, ahogy bármi mást is tanítunk, azaz motivációs eszköz használatával, jutalommal. Mellettünk haladni a legjobb és a legbiztonságosabb dolog, ezt kell kommunikálnunk. Mindez viszont csak akkor működhet, ha a kutyánknak biztosítani tudjuk a megfelelő minőségű és mennyiségű mozgást. Sokszor halljuk azt, hogy egész szépen megy a séta, amikor már hazafelé jövünk.
Hát igen. Hiszen a kutya kimozogta magát és fáradt, valójában már nincs motivációja arra, hogy tépje magát a pórázon. Tudnunk kell azt, hogy mikor mit várunk el. Amikor esetleg a kutya nyolc órát volt otthon egyedül és már nagyon ki kell mennie egészségügyi okok miatt, akkor nem várhatjuk el, hogy nyugodt maradjon. Vajon mi magunk mennyire tudnánk kontrollálni a saját viselkedésünket. Ezért kell a pórázon való sétát is úgy tanítani, hogy a pórázon is legyen egy lazábbra engedés, amikor a kutya elvégezheti a sürgős dolgát, majd amikor valóban haladunk A-ból B-be, akkor a kutya tudjon megfelelően közlekedni mellettünk. Azonban az elengedés se maradjon el, hogy a kutya megfelelően tudjon mozogni szabadon is, enélkül igen nehezen várhatjuk el, hogy mindvégig fegyelmezetten dolgozzon pórázon. Miért van az, hogy ha két kutya pórázon találkozik, általában acsarkodik egymással? Mi az, hogy egy kutya reaktív?
Biztos sokan találkoztak olyan kutyával, aki a pórázról ugatva, kitámadva közelít meg gazdájával más kutyákat. Nos, ők a reaktív kutyák, akik fokozottan reagálnak más kutyák közeledésére. Ennek számos oka lehet, amit most nem tudunk taglalni (legközelebb) Talán észre se vesszük, de a legtöbbször, amikor a kutyánk oda, akar vontatni minket egy másik kutyához, mi erősen kapaszkodunk a pórázba, hogy ezt megakadályozzuk, aztán sokszor mégiscsak sikerül a kutyánknak elérni, amit akar, de mi mindvégig feszítjük a pórázt, ezzel azt az érzést keltve magunkban, hogy urai vagyunk a helyzetnek és, ha mégis baj lenne, egyszerűen el tudjuk rántani a kutyánkat. Holott ezzel csak azt érjük el, hogy a kutyánk a feszülő póráz miatt azt érzi, hogy bizony félni kell a másik kutyától. Ha nem tudjuk laza pórázzal odaengedni a kutyánkat egy másik kutyához inkább ne is engedjük oda. Az ellenkezőjével többet ártunk, mint használunk. Ha szeretnénk, hogy a kutyánk megfelelően sétáljon pórázon, keressünk egy megfelelő szakembert, aki nem a póráz rángatásában látja csak a megoldást!
Petró Eszter
