Az elmúlt években ezernél is több védett és fokozottan védett madár teteme került elő, nagyrészt szándékosan elkövetett mérgezések következ tében. A valós pusztulás ennek többszöröse lehet, hiszen az ilyen esetek jelentős részéről sosem értesülnek a természetvédelemi szakemberek. A ragadozómadarakat pusztító mérgezések megelőzésére használt kereső kutyák munkájáról tartottak előadást a az egri Tittel Pál könyvtárban.
A kutyák képesek bármilyen olyan anyagot, tárgyat vagy élőlényt megtalálni, amihez megfelelő szagot lehet társítani. Az Amerikai Egyesült Államokban már hosszú ideje felismerték a kutyákban rejlő lehetőségeket a természetvédelemi munkák segítésére. A veszélyeztetett, csökkenő állományú, valamint az agresszívan terjedő (invazív) fajok kutatásában nagy szerepük van a speciálisan kiképzett kutyás egységeknek, amelyek zavarás nélkül képesek nagy kiterjedésű, nehezen járható területeket átkutatni. A kutyák egyik fő feladata a rejtett vagy éjszakai életmódot folytató fajok vizsgálatához szükséges DNS-mintavételi anyagok, mint például ürülék, szőr megtalálása, amelyek vizsgálatából komplex képet lehet kapni egy adott faj egyedeinek mozgásáról, ivari megoszlásáról, állományának nagyságáról, táplálkozási szokásairól vagy akár az egészségi állapotáról is. A mintavételi anyagok mellett az élő és holt állatok, valamint növények megtalálása is fontos feladat.
Ezt felismerve az utóbbi években nálunk is munkába léptek a tetem– és méregkereső kutyák. A hagyományos terepi ellenőrzések a speciálisan erre a célra kiképzett méreg- és tetemkereső kutyás egység járőrözése történik, a sasok ismert territóriumain, megtelepedési helyein, valamint a korábbi mérgezéses esetek helyszínein, hogy az elpusztult madarakat, illetve a mérgezett csalétkeket még nagyobb eséllyel megtalálják. A terepi ellenőrzések mellett fontos feladat a rendőrségi nyomozások segítése, a mérgezésekhez használt betiltott vegyszerek megtalálása a házkutatások, gépjárművek átvizsgálása során.
ELTERJEDT A RAGADOZÓ MADARAK MÉRGEZÉSE
Magyarországon a védett ragadozó madarak mérgezése az elmúlt években nagyon elterjedt, leggyakrabban a karbofurán tartalmú növényvédő szerek végeznek az állatokkal. Pedig ezeket a vegyszereket már 2008-ban betiltották az Európai Unióban. Az esetek nagy részében nem a ragadozó madarak a fő célpontjai ezeknek a mérgezéseknek, hanem a legális módszerekkel gyéríthető dúvadak: róka, arany sakál. Ám amint ezek a csalétkek bekerülnek a táplálékláncba, onnantól kezdve nagyon sok más faj pusztulását okozzák – mutatott rá Deák Gábor. Természetvédelmi szempontból a parlagi sas és a rétisas a legveszélyeztetettebb: hivatalos adatok szerint 2012 és 2017 között 56 réti és 36 parlagi sas pusztult el mérgezés miatt. A parlagi sas magyarországi költőállománya azért is nagyon fontos, mert az Európai Unió állományának több mint kétharmada hazánkban fészkel. És többek között ez azért is fontos, mert a magyarországi populáció ad lehetőséget arra, hogy a faj tovább terjedjen azokba a környező európai országokba, ahol kis számban fordul elő – mondta előadásán Deák Gábor.
Itthon 2013-ban alkalmaztak először kutyákat a természetvédelmi munkákban, mely a mérgezéses esetek visszaszorítására irányult, s irányul napjainkban is. A négylábúaknak az a fő feladata, hogy a mérgezésben elpusztult állatoknak a tetemeit és a mérgezéshez használt csalétkeket megtalálják, és ezzel segítsék a nyomozó hatóság munkáját.
Magyarországon jelenleg három ilyen kutya van szolgálatban, közülük kettővel Gábor dolgozik a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületnél. A harmadik keresőkutya tavaly ősszel állt munkába a Kiskunsági Nemzeti Parknál. Deák Gábor idősebb kutyája, Falco 2013-ban kezdett el dolgozni. Ettől az évtől 2016-ig több mint ötszáz keresést hajtottak végre az országban, s ez idő alatt több mint kétszáz bűncselekménnyel kapcsolatos találatuk volt, ami hatalmas eredmény. Carlo, a másfél éves belga juhászkutya is szintén nagyon ígéretes utánpótlás. Gábor hangsúlyozta: más típusú kutyáról van szó, mint Falco, így más a habitusa a munkában, ám úgy tűnik, őt is nagy eredményekkel tudják majd alkalmazni.
Deák Gábor beszámolójából az is kiderült, hogy a kutyák aktív jelzéssel, vagyis ugatással jelzik, ha valamit találnak. Gábor feladata az, hogy eldöntse a találatról, hogy köthető-e valamilyen bűncselekményhez vagy sem. Amennyiben köthető, akkor értesíteni kell az illetékes hatóságot, akik felderítik az ügyet.
A kutyák gazdájának természetvédelmi mérnök végzettsége van, s ő maga is részt vett az Országos Rendőr-főkapitányság kutyakiképző központjában egy négy hónapos képzésen, ahol együtt készítették fel őt a feladatra Falco kutyájával. Ez azért volt nagyon fontos, hogy Gábor is elsajátítsa az egész folyamatot, hogy a későbbiekben akár új kutyákat is fel tudjon készíteni az újabb kihívásokra. Azt, hogy lesz-e szükség a közeljövőben új ebek kiképzésére Gábor szerint nem lehet előre tudni, hiszen ez az igényektől függ, de remélhetőleg a mérgezéses esetek száma nem növekszik tovább.
Horváth Norbert
