Kutyaetológia Konferencia III. rész
Az ELTE Etológia tanszéke által megrendezett Családi Kutya Program Konferencia beszámolójának utolsó darabját olvashatja.
Lenkei Rita a szeparációs szorongással kapcsolatos viselkedésről mesélt az utolsó szekció előadójaként. A kutyák szeparációs szorongásának széles skálája van. Egy bizonyos fokig ez normálisnak is tekinthető, természetes ha a kutya stresszt él át ha az a személy, akihez kötődik magára hagyja, akár egy kis időre is. A probléma akkor jelentkezik, ha ez kórossá válik, és zavart, hosszabb ideig fennálló viselkedési problémákkal jár. A hazai kutyák 20–40 %-át érinti a szeparációs szorongással járó kórós viselkedés, amely a gazda távollétében inaktivitást, vagy éppen fordítva, túlzott aktivitást jelent. Gyakran előfordul a nem szokványos ürítés, rombolás, súlyosabb esetben öncsonkítás is. Ennek hátterében genetikai okok is állnak, de más jelenségek is ráerősítenek a szorongásra, mint például egy erős vihar, vagy a szilveszterkor tapasztalható tűzijáték áradat.
A számok alapján az ivaros és kan kutyáknál gyakrabban jelentkezik a szeparációs szorongás, de nem elhanyagolható az egyedi tapasztalat sem, egy-egy rossz élmény a magára hagyott helyzetekben. Tehát a szeparációs szorongás változatos tünetekkel és változatos okokkal jellemezhető. Amit azonban eddig kevesen vizsgáltak és keveset tudunk róla, az az, hogy a kutya ezekben a helyzetekben mit él át pontosan, milyen belső állapot az, ami ilyenkor megjelenik. A legfrissebb kutatások ma már nem használjak a „szeparációs szorongást” mint kifejezést helyette „szeparációs stressz szindróma” állja meg a helyét, ugyanis ez egy sokkal komplexebb utalás a valós helyzetre. Lenkei és munkatársai a kutyák frusztrációval kapcsolatos állapotát vizsgálták meg. A frusztráció nem más, mint egy viselkedési reakció, egy korábban jutalmazott viselkedésnél a jutalom későbbi elmaradása, vagy egy áhított forráshoz való hozzáférésnek a megakadályozása. A gyakorlatban a kutyák számára, gazdájuk jelentik az áhított forrást, hiszen tőlük várnak megerősítést iránymutatást. Éppen ezért a tanszék kutatói úgy gondolták, hogy a gazda attitűdje, következetessége nagyban hozzájárulhat a kutyák frusztrációjának kialakulásában, erősítésében. Ha egy gazda következetlen, túlzottan engedékeny, nem határozott, a kutya számára kiszámíthatatlanná válik viselkedése, így távozása, bizonytalanságot, aggodalmat és frusztrációt kelt a kutyában.
Ebben a helyzetben a kutyák gyakrabban is próbálják „akaratukat” érvényesíteni, hiszen valamikor ez célravezető számukra. Egy határozott gazda esetében a kutyák próbálkozása akaratuk érvényesítésére kudarcba fullad, így lehetőségük nyílik megtanulni, hogy bizonyos helyzetek milyen végkimenetellel zárulnak. A kutatásban a kutyák vokalizációját vették alapul, megvizsgáltak milyen hangadással jellemezhetők a kutyák a szeparált helyzetben, ugyanis míg az ugatás az akaratosabb kutyákra jellemző, addig a nyüszítés a félelmet, stressz állapotot jellemzi. A gazdák hozzáállásával való összehasonlításból az derült ki, hogy az engedékenyebb, kevésbé következetes gazdák kutyái gyakrabban ugattak szeparációs helyzetben, akaratosak voltak, vagyis esetükben inkább frusztrált belső állapotra volt visszavezethető a stressz, hiszen bizonytalan helyzetbe kerül tek. Tehát nagyon fontos a gazdák következetes viselkedése, minden helyzetben, hiszen a szeparációs stressz szindróma is lehet ennek függvénye. Pongrácz Péter a kutyák elhízásával kapcsolatban tartott előadást. Több kutatás is megerősítette a szomorú számokat, a kutyák több mint 40 %-a elhízott. Ez számos egészségügyi problémával is jár, amely korai halálozáshoz is vezethet. A kutyák hízási hajlamának vizsgálata több szempontból fontos, ugyanis kiváló modellje az emberi elhízásnak is, mind belső genetikai okok mind környezeti tényezők befolyásolhatják súlyukat. A bemutatott kutatási eredményeik szerint az elhízott kutyák válogatósabbak, koncentrálnak a jó élelem megszerzésére, azonban pesszimistábbak normál súlyú társaikhoz képest, ha egy helyzetben nem biztosak az élelemszerzésének lehetőségében. Egy tányért, aminél nem tudják mit rejt, lassabban közelítik meg. A kutyák belső állapotának ilyen változása, az eltérő hozzáállás kihat a jutalmazhatóságukra is, ezáltal pedig a gazda iráni figyelemre is. Tehát a figyelem és irányíthatóság szempontjából sem elhanyagolható kérdés, a kutyák testsúlya és kondíciója.
Szabó Dóra előadásában az öreg kutyákról hallhattunk, aki alátámasztotta, hogy a szenior kutyák között a kognitív hanyatlás kisebb mértékben jelentkezik, ha a kutyák életük folyamán valamilyen tréningben vesznek részt. Ez arra utal ugyanis, hogy a gazdával élő kutyák esetében nagyon nagy jelentősége van a kutyával való tudatos foglalkozásnak. Szabó Dóra arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdáknak különösen nagy szerepe lehet abban, hogy csökkentsék kutyáik időskori mentális hanyatlását. Ha időben felismerik, hogy a tapasztalt változások hátterében talán érzékszervi kiesések (látásromlás, halláscsökkenés) állnak, ezek megfelelő hozzáállással kompenzálhatók.
Szántó Flóra
Fotók: pinterest, pexels.com
