Új uniós szabályozás vár elfogadásra, amely komoly befolyással lehet a kutyatenyésztők tevékenységére. Körbejártuk, milyen változásokat hozhat az új rendelet, mi várható a jövőben a tenyésztés terén.
Új uniós rendeletre van szükség a kutyatenyésztésben
Az állatvédelem ügye napjaink meghatározó, társadalmi kérdésévé nőtte ki magát, és kétségtelen, hogy a tenyésztőknek kiemelt szerepe és fokozott felelőssége van ezen a területen. Az Európai Unió tagállamaiban jelenleg eltérő szabályozás van hatályban a kutyák és macskák tenyésztése során megvalósuló állatjóléti szempontokra vonatkozóan. Ez kedvez a haszonszerzési célú szaporításnak, kijátszhatóvá teszi a meglévő keretrendszert.
Könnyen belátható, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő, illegális állatkereskedelem és az ehhez kapcsolódó, a fogyasztók megtévesztésére irányuló magatartás visszaszorítása érdekében tagállamokon átívelő, komplex szabályrendszerre, egy minimumkövetelményeket megállapító uniós jogforrásra, egy új rendeletre van szükség.
Az európai uniós rendeletek kötelező erejűek, azokat teljes egészében alkalmazni kell az Európai Unió tagállamaiban. 2023. decemberében a Bizottság javaslatot nyújtott be elfogadásra, melyben rendeleti szinten szabályoznák a kutyák és macskák (nem tudományos célú) tenyésztését, tartását és forgalomba hozatalát, valamint az Unión belüli szállítását (harmadik, Unión kívüli országból való érkezés esetén is). Fontos hangsúlyozni, hogy ez ma még javaslat, kötelező ereje egyelőre nincs, azonban elfogadása után jelentős változásokat hozhat hazánkban is.
Kiket és hogyan érinthet az új uniós szabályozás?
A kutya- és macskatenyésztők, az állatkereskedések, a menhelyek és a szállítók is érintettek lesznek a javasolt szabályrendszerben. Lássuk, hogyan!
A nagy, nemzetközi kinológiai szervezetek égisze alatt működő kutyatenyésztők esetében várhatóan nem lesz komolyabb változás, hiszen például az FCI tenyésztési szabályrendszere már eddig is a nemzeti jogszabályoknál rendszerint szigorúbb előírásokat tartalmazott a tenyésztésre, illetve az állatok tartására vonatkozóan. Viszont, ahogyan az egy, a közelmúltban nyilvánosságra került, FCI által készített felmérésből tudható, hazánkban a kutyapopuláció csupán 9,24 %-a rendelkezik törzskönyvvel, a fennmaradó 90,76 % nagy része ellenőrizetlen körülmények között születik. A rendelet várhatóan ez utóbbi területet érinti majd jelentősebben.
Fontos kiemelni, hogy a tervezet a háromnál több tenyészszukát vagy nőstény tenyészmacskát tartó, olyan tenyésztési létesítményekre vonatkozik majd, amelyek egy naptári évben kettőnél több almot hoznak létre. A javaslat értelmében üzemeltetőnek minősül az a természetes vagy jogi személy – a menhelyekért felelős személyek kivételével –, aki vagy amely az ellenőrzése alatt álló kutyákat és macskákat akár korlátozott ideig is tenyészti, tartja, velük kereskedik vagy őket forgalomba hozza. Tehát nem csak a regisztrált tenyésztőkre fog korlátozódni a szabályozás hatálya.
Az öt állati szabadságjog
A várható Uniós rendelet az „öt állati szabadságjog” koncepcióját követi: az állat táplálkozással, környezettel, egészséggel, viselkedéssel és mentális állapottal kapcsolatos szükségleteit helyezi a szabályozás középpontjába. A hazai, ellenőrzött állattartók számára a legtöbb rendelkezés remélhetőleg nem jelent újdonságot, hiszen az állatvédelmi törvény, illetve a kedvtelésből tartott állatokra vonatkozó kormányrendelet ezen szabályok jelentős részét már tartalmazza.
A rendelettervezet kötelező erejű követelményeket fogalmaz meg tehát az alapvető szükségletek tekintetében, mint például az ivóvíz, takarmány minősége, a tartási hely mérete, hőmérséklete stb. A javaslat szerint nagyobb hangsúly kerül majd az állat biztonságos elhelyezésére, a tiszta közegre és egészségének biztosítására, a fájdalom, a fertőzések és a sérülések megelőzésére, valamint bevezetné a ketrechasználat tilalmát.
A javaslat a hosszú ideig tartó láncra kötést is megtiltja minden tagállamban, mivel jelentős állatjóléti aggályokat vethet fel, valamint a konténerben tartást is jelentősen korlátozni fogja. Tételesen felsorol ezen kívül néhány állattartási gyakorlatot, mely tilos lesz a jövőben, pl: a testrészek folyamatos összekötése; az állatok rúgása, ütése, vonszolása, dobása, szorítása. Várhatóan vitákat is fog generálni, hogy tilos lesz kutyákat és macskákat villamos áramnak kitenni; a kutyákat vagy macskákat felemelni a végtagjuknál, fejüknél, farkuknál és bundájuknál fogva; illetve szájkosarat hosszabb ideig használni, kivéve, ha egészségügyi vagy jólléti okokból szükséges, és csak a lehető legrövidebb időtartamra.
Az új, elfogadásra váró szabály szerint a természetes viselkedés és a mentális állapot körében biztosítani kell a kutyák és a macskák számára, hogy kifejezhessék fajspecifikus és szociálisan nem ártalmas viselkedésüket, továbbá megélhessék az emberrel való kapcsolatukat. Míg minimálisra kell csökkenteni a negatív élményeket, behatásokat, addig a pozitív élmények megszerzését lehetőség szerint maximalizálni kell. A szabályozás kitér a természetes fény és a szabad levegőn való mozgás lehetőségének biztosítására is.
Mi lesz az újdonság?
Újdonság, hogy a rendelet bejelentési és nyilvántartási kötelezettséget ír majd elő az illetékes nemzeti hatóságok felé. Ez annyiban más az eddigi szabályozáshoz képest, hogy ugyan nyilvántartási kötelezettség korábban is volt, de az állatjólléti szabályoknak való megfelelést eddig nem ellenőrizték. Ezután erre nagyobb hangsúly kerül majd a helyszíni ellenőrzések során. A cél elérése érdekében az új szabályozás tervezete kötelező állatorvosi kontrollt ír elő a tenyésztésre szolgáló létesítményekben, illetve az állatgondozók szakértelmére is több figyelmet helyez: bevezetni tervez új, állatjólléti képzési programokat.
Ami a szaporulatot illeti, a rendelet nem tesz különbséget a társállatfajok között: a kutya- és macskatenyésztésnek is szabályozott körülmények között kell zajlania. Figyelemreméltó, hogy a tenyésztési létesítmények üzemeltetői számára kötelezettségként írja elő, hogy a tenyésztési programok ne eredményezzenek olyan genotípusokat és fenotípusokat, melyek káros hatással vannak az állatok, illetve utódaik jólétére. Tilos lesz várhatóan a beltenyészet, ideértve az első- és másodfokú párosításokat is (szülők és az utódok, illetve a nagyszülők és az unokák közötti párosítás).
Az új szabályozás megengedő viszont a jelenleg viták kereszttüzében álló, brachycephalicus (lapos orrú, rövid koponyájú) kutyák és macskák kapcsán: ezek szelekcióját és tenyésztését nem tiltja meg, feltéve, hogy a szelekciós vagy tenyésztési programok minimálisra csökkentik a brachycephalicus tulajdonságok negatív következményeit. Továbbá arra a problémára is kitér, miszerint bizonyos genetikai tulajdonságok esztétikai vagy marketing célból történő kiválasztásával, ennek erősítésével állatjólléti szempontból nemkívánatos, egészségre olykor kifejezetten káros tulajdonságok is öröklődhetnek, ezért ezek kiküszöbölésére a szabályozás szerint a jövőben a tenyésztőknek is intézkedéseket kell eszközölniük.
A rendelet meghatározza a szuka kutyák és nősténymacskák tenyésztésbe vonásához szükséges minimum életkorát is: ha elfogadják az új szabályozást, tenyészteni csak az ivarérettség és a testi fejlettség elérése után lehet majd. Legfeljebb három, egymást követő vemhesség lesz engedélyezhető egy egyed számára, melyeket meghatározott felépülési időszaknak kell követnie. A legalább nyolcéves tenyészszukákat, valamint a legalább hatéves nőstény tenyészmacskákat a tenyésztésbe való bevonásuk előtt állatorvosi vizsgálatnak kell majd alávetni annak írásbeli igazolása érdekében, hogy az állat vemhessége nem jelent semmilyen kockázatot a jóllétére és az egészségére. A tenyésztésből kivont egyedeknek továbbra is biztosítani kell a jólléti rendelkezésekben foglaltakat, nem lehet őket sorsukra hagyni vagy leölni.
A megfelelő szocializáció biztosítása, a kölykök idő előtti elválasztásának tilalma szintén szerepel a tervezetben, illetve rendelkezik a fül és a farok vágásáról, a karmok és a hangszál eltávolításáról is. Ezek az elfogadásra váró rendelet szerint mind olyan eljárások, amelyek egyértelműen negatív hatással van az állatok jóllétére, ezért ezeket a beavatkozásokat csakis állatorvos és kizárólag egészségügyi okokból végezheti majd el az Unió egész területén. Érdemes megjegyezni, hogy a hatályos magyar szabályozás már most is tiltja az esztétikai célú beavatkozásokat, fajtától függetlenül, ideértve a fülvágást/kupírozást is. Egyetlen kivétel van ez alól, a farokkurtítás, de ez is korlátozott ideig, az eb 7 napos koráig végezhető el Magyarországon.
Az ivartalanítás az új rendelet szerint csak állatorvos által, érzéstelenítés és hosszan tartó fájdalomcsillapítás mellett történő beavatkozás során végezhető majd el.
Az elfogadásra váró rendelet várhatóan komoly hatással lesz az állatok illegális kereskedelme elleni fellépésre is: kötelezővé kívánják tenni a kutyák és macskák microchippel történő azonosítását és nyilvántartásba való rögzítését. Az Európai Unióban ugyanis jelenleg, kutyák esetében a 27-ből 24 tagállamban kötelező a nyilvántartásba vétel. Macskák esetében sokkal rosszabb a helyzet. Magyarországon is csak a kutyák microchippel való megjelölése kötelező, a macskáké nem. Ezen a helyzeten egyértelműen változtatni kell.
A rengeteg visszaélésre kíván az Unió reagálni azzal az új előírással is, amely szabályozni fogja a kutyák és macskák online kereskedelmét is. Eszerint online értékesítés esetén is kötelező lenne igazolni az azonosítást és a nyilvántartásba vételt. Az állatok nyomonkövethetőségének érdekében a rendelet egy olyan nyilvános, ingyenesen hozzáférhető és tagállamokon átívelő rendszer létrehozását írja elő, ahol bárki ellenőrizheti majd ezen információk (microchip és annak nyilvántartásba vétele) hitelességét. Mindezen túl, az online platformon értékesített kutyák és macskák esetében a felelős állattartásról és állatjóllétről szóló tájékoztatás kihelyezése is az előírások része lehet majd.
Láttuk tehát, hogy az elfogadásra váró uniós rendelet számos ponton, remélhetőleg pozitív hatást fog gyakorolni az állattartás, tenyésztés és kereskedelem gyakorlatára. Nyilvánvalóan nem egyik napról a másikra kell majd ezeknek az új előírásoknak megfelelnünk. A legtöbb rendelkezés tekintetében 5 éves felkészülési időt kapnak majd a tagállamok, azzal, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat vezessenek be, és ezekről értesítsék a Bizottságot is.
Szerző: dr. Orczy-Sturmann Ágnes LL.M. állatvédelmi szakjogász/ Hunland Bull Terrier Kennel
A cikk először az a Kutya újság 2024-es áprilisi számában jelent meg.
