A XX. század első felében a hazai művészvilág színe-java a pedigrés kutyák mellett köteleződött el. A közismert hírességek az ebtenyésztő szervezetek tagságát, a kutyakiállítások világát úgy láttatták, mint egy elit klubot, ahova mindenki tartozni akar. Ezzel nagymértékben növelték az érdeklődést a fajtatiszta kutyák iránt.
„Az ebtartás egy sport, mely nemcsak gazdag embereknek lehetséges, mint például a telivér lótenyésztés, hanem szélesebb rétegekben is érdeklődhetnének iránta. De épp az a nagy baj, hogy hiányzik az érdeklődés, és ezen kell segítenünk… Talpra tehát, akármily kevesen vagyunk is, kik e szép és nemes állatokat szeretjük! Tartsunk össze, alapítsunk egy új egyesületet, ébreszszünk érdeklődést, rendezzünk sok kiállítást, díjazzunk szép, nemes és hasznos ebeket és főtörekvésünk oda irányuljon, hogy minél több kutyát, minden fajból olcsón a publikum közé juttassunk és akkor majd meglesz az érdeklődés.” – Puchner Emil báró: Néhány szó az ebtenyésztésről / Vadászat és Állatvilág, 1905.12.01.
Ahhoz, hogy Puchner báró elképzelése megvalósuljon és a pedigrés eb tartása nagyobb teret, s megbecsülést nyerjen, szükség volt közvetítőkre. Olyan emberekre akiket mindenki ismer, akik nagy hatással vannak tömegekre. Ők pedig nem voltak mások, mint a kor elismert hírességei. Ünnepelt színészek, zenészek, és írók, akik gyakran szoros kapcsolatban álltak a kutyatenyésztésben jártas arisztokratákkal, és/vagy maguk is nemesek voltak.
A régi erdélyi nemesi családból származó ördögkuthi Titkos Ilona (1898-1963) az 1920-as évek egyik leghíresebb színésznője és a kor szépségideálja volt, aki rajongott a kutyákért. „Titkos” kennelnéven angol és francia bulldogokat tenyésztett, akikkel rendszeresen járt kiállításokra. Tengernyi fotó jelent meg róla színházi és egyéb lapokban kutyáival együtt, ami hatalmas népszerűséget hozott mindkét fajtának. Két leghíresebb kutyája Bijou v. Wolfsbruck (import francia bulldog kan) és Captain Barker (angol bulldog kan) volt, utóbbi gróf Esterházy Tamás tenyészetéből. A nagysikerű drámai színésznő garden partyval ünnepelte meg amikor Captain Barker champion lett. A svábhegyi villában rendezett eseményre csupa hírneves színésznőt és énekesnőt hívott meg, pedigrés kutyáik kíséretében.
Tiszasülyi Polnay Lucy (1905- 1933) szintén nemesi származású társasági dáma volt, aki egy rövid ideig színésznőként és újságíróként tevékenykedett. Híresen szép nő volt, igen magas műveltségű, öt nyelven beszélt folyékonyan. Dúsgazdag apja egy nagy nemzetközi tengerhajózási vállalat igazgatója volt. Családi kapcsolatai révén Polnay Lucy két collie-t importált Angliából, velük alapította meg „Szélcsend” nevű skót juhász kennelét. Bár csak néhány évig tenyésztett, nála született a ’20-as évek egyik legkiemelkedőbb collie-ja Ch. Blue Roland, aki jelentős kiállítási- és tenyészkarriert futott be Magyarországon és Csehországban is. A híres kutyának a mai napig élnek leszármazottai szerte Európában.
Zombory Mercedes (1910-1991) blue merle collie-ja is minden bizonnyal a Polnay féle vonalból származott. A bájos színésznő rajongott kutyájáért, akivel 1929 és 1931 között több hazai és külföldi címlapon szerepelt. Zombory a Vígszínház színésznőjeként lett ismert, később az irodalomnak szentelte életét, főleg verseket és novellákat jelentetett meg.
Az I. Világháború végétől egyre több hírességet lehetett látni nagy példányszámú lapokban, – gyakran neves külföldi kennelekből importált – fajtatiszta kutyáikkal együtt. Az illusztris művészek közül többen tenyésztéssel is foglalkoztak és rendszeresen vettek rész kiállításokon. Részvételük jócskán növelte a kutyakiállítások renoméját.
1918 októberében például nagy feltűnést keltett, amikor a MEOE által rendezett nyilvános ebbírálaton a résztvevők közt feltűnt a korszak talán legnépszerűbb híressége. Huszár Károly (1884-1943) – vagy ahogy mindenki ismerte Huszár Pufi – a film hőskorának egyik első magyar világsztárja volt. A külföldön is híressé vált burleszk-színész Magyarországon, Németországban, majd az Egyesült Államokban több mint 140 filmet forgatott, és olyan sztárok debütáltak mellette, mint Kabos Gyula vagy Marlene Dietrich. Huszár Károly emellett szenvedélyes vadászként vadászkutyákkal foglalkozott. A színművész „Huszár” nevű rövidszőrű német vizsla kennelének alapító szukáját – Flora von Forsthaus – Németországból importálta. Flora számos hazai és külföldi kiállításon sikerrel szerepelt, kölykei javarészt prominens tenyészetekbe kerültek. Közülük is kiemelkedett két sokszorosan – kiállításokon és vizslaversenyeken is – díjazott szuka: Ch. Lady Huszár (tul. Császár Zoltán, Csikrákos kennel) és Bödi Huszár (tul. Speer Lipót, Bia kennel).
A legismertebb színházi, irodalmi és művészeti szaklap rendszeresen helyt adott a kutyás világ bemutatásának. Mindenféle kutyákkal kapcsolatos cikket, többek közt fajtaismertetőket, kiállítási beszámolókat közöltek, sokszor több oldalon keresztül, kiemelve a megjelent művészeket és kutyáik eredményeit. A hatás pedig nem maradt el. Sikk lett a champion!
A cikk folytatása az a Kutya újság 2024-es májusi számában olvasható!
Szerző: Zöldhelyi Adrienn
