Kutyánk táplálásánál fontos döntés, hogy mivel etessük. A legcélravezetőbb a teljes értékű száraztápokkal vagy nedvestápokkal történő etetés, hiszen ezekkel mindent meg tudunk adni, amire kutyánk szervezetének szüksége van. Az állateledelboltok széles választékban kínálnak tápokat. A megfelelő eledel kiválasztásakor több szempontot is figyelembe kell venni: kutya életkora, egészségi állapota, aktivitása, fajtája, ivartalanítás stb. Jóllehet az igények sokfélék, de van egy szempont, ami közös: a Minőség. Jelen cikkünkben olyan információkat igyekeztünk összegyűjteni, amelyek alapján objektíven értékelhetjük a kutyatápok minőségét.
A kutyatápok minőségi besorolása
A tápok minőségi besorolására (prémium/szuperprémium/ultraprémium) jelenleg nincs törvényi szabályozás, a minősítést a gyártók maguk határozzák meg és deklarálják. A száraztápok minőségét leginkább az összetevők és a feldolgozás módja határozzák meg. A száraztápok előállítása extrudálással, magas hőfokon (90-120 °C között) és magas nyomáson történik. A feldolgozottság foka itt is tág határok között mozoghat, hiszen az alapanyagok áthaladási sebessége is állítható az extruderen. Összességében elmondható, hogy előnyösebb az alacsonyabb hőfokon és hosszabb időn keresztül végzett eljárás. Ezáltal az összetevők jobban megőrzik eredeti ízüket és táplálóanyag-tartalmukat.
Alapanyagok
Az alapanyagok tekintetében a jó minőségű tápokkal szemben ma már általános elvárás, hogy NE tartalmazzanak búzát, szóját, génmódosított összetevőket, mesterséges színezékeket, ízfokozókat és konzerválószereket. Az állati eredetű összetevők minősége az élelmiszer-minőségtől a feldolgozott származékokig, magas toll- vagy szaruképlet-tartalmú húslisztekig széles skálán mozog. A húsliszt is lehet jó minőségű, viszont itt még nagyobb eltérés lehet az egyes tételek között.
Receptúrák
A tápok receptúrája lehet nyitott vagy zárt. A nyitott receptúra azt jelenti, hogy az összetevőket a gyártó a tápban lévő alapanyagok arányának csökkenő sorrendjében tünteti fel és nem adja meg a pontos százalékot. Könnyen leolvashatjuk, hogy miből van a tápban a legtöbb, viszont a pontos összetétel gyártási tételenként változhat, kis mértékben eltérő lehet az éppen olcsóbban elérhető alapanyagok növelése révén. A csomagoláson feltüntetett beltartalom ugyanúgy biztosított, az adott tétel minősége azonban csökken a korábbiakéhoz képest.
A zárt receptúra esetén a gyártó a címkén feltünteti az összetevőket és azok pontos százalékos arányát, garantálva, hogy minden egyes zsák ugyanazt tartalmazza. Itt nincs lehetőség az olcsóbb előállításra, ezeknek a tápoknak a minőséggel együtt az ára is magasabb. Az EU-ban érvényes kisállat táp előállításra vonatkozó szabályok alapján a kategóriák és egyes összetevők megnevezése rögzített és egységes. Az egyes kategóriákba tartozó összetevők is meg vannak határozva. Az már a gyártó döntése, hogy melyik címkézési módot választja (zárt /nyitott).
Az analitikai összetevők (beltartalmi értékek) közül kötelező feltüntetni a nyersfehérje, nyers olajok és zsírok, a nyersrost, illetve nyershamu tartalmat. A nedvességtartalmat 14% felett szintén kötelező felírni a csomagolásra.
A kutyatápok nyomelem-tartalma
Fontos szót ejteni a tápok nyomelemtartalmáról. Az egyes mikroelemek felszívódási hatékonyságát nagyban befolyásolja a kémiai formájuk (pl. cink-oxid vagy cink-kelát stb). Önmagában nem a nyomelem mennyisége döntő. Az egyes kötésformák felszívódási hatékonysága növekvő sorrendben a következő: oxid<karbonát<szulfát<kelát. Az alapanyagok minőségével kapcsolatos gyakori tévhit, hogy a csirkehús allergiát okoz. Vannak olyan állatorvosi esetek, amikor valóban nem szabad a kutyusnak csirkét enni. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a gyengébb minőségű húslisztből előállított táp is okozhat allergiás tüneteket. A húslisztek előállítása során változó a csont/toll/csőr arány, és a kezelés során keletkezhetnek allergizáló hatással rendelkező bomlási termékek. Ezzel ellentétben a friss, jó minőségű csirkehús vagy csirkehúsliszt a kutya számára az egyik legjobban emészthető és hasznosuló fehérjeforrás.
Fehérjeforrások
A fehérjeforrás lehet növényi vagy állati eredetű. Állati eredetű fehérjeforrások leggyakrabban a csirke és baromfi, illetve bárány, lazac és hal. Növényi eredetű a borsó, vagy fehérjekivonatok, pl. kukoricafehérje. Az emészthetőség mindkét esetben lehet kiváló, főleg extrudált tápoknál, viszont a biológiai értéket meghatározó fő tényező az aminosav-összetétel. A kutya szervezetét felépítő aminosav-garnitúrának az állati eredetű fehérjeforrások felelnek meg a leginkább.
Ahogy azt korábban írtuk, a tápok címkéjén (zárt és nyitott esetében is) csökkenő sorrendben vannak feltüntetve az összetevők. Ez jó támpont lehet a termék állati fehérje, illetve hústartalmára vonatkozóan. Érdemes megemlíteni, hogy ha a megnevezett hús vagy hal előtt nem szerepel a „szárított” szó, akkor az azt jelenti, hogy az extruderbe frissen került be. Az extrudálás során a víz nagy része távozik. A húsok víztartalma eredetileg 75% körül van, ezért például 20% friss lazac az extrudálás előtt a végtermékben 5% szárított lazacnak felel meg.
Amennyiben a címkén az adott húsféleség előtt a „szárított” jelző áll, úgy az ott feltüntetett %-kal lehet kalkulálni. Az állati eredetű fehérjék biológiai értéke eltérő. A friss/szárított hús vagy hal a legértékesebb, ezeket követi a szárított állati fehérje, majd a hús és halliszt. A leggyengébbek az állati fehérjeforrások közül az állati eredetű melléktermékek.
Mi a helyzet a többi táplálóanyaggal?
Az emésztés során a fehérjék lebontásához energia is szükséges, amit a táp szénhidrát- és zsírtartalma fedez. A kutyatápokban alkalmazott fő zsírforrások a baromfizsír, lazacolaj és egyes növényi olajok. Ezek omega-3 és omega-6 zsírsavforrásként is szerepelnek az étrendben. Szénhidrátforrásként gyakori a rizs, kukorica és árpa. Fontos a táp ásványi anyag- és vitamintartalma, ezek min meghatározó tényezők a fejlődés során. A legújabb kutatások szerint két esszenciális zsírsav, a DHA (dokoza-hexaénsav) és EPA (eikoza-pentaénsav). a fejlődés korai szakaszában pozitívan befolyásolja az agy és idegrendszer fejlődését, ezáltal hatással van a későbbi nevelhetőségre és képezhetőségre.
Táp kiemelések, elnevezések, állítások
„Valamiben gazdag”: az adott összetevőből minimum 14%-ot kell tartalmaznia a tápnak.
„Valamivel” van (pl: lazaccal, kacsával stb.): az adott összetevőből minimum 4%-nak kell benne lennie a termékben.
„Ízű, ízesítésű”: 0%-esetén is ráírható.
Ha a gyártói jelölés szerint valamilyen pozitív hatás várható az adott táptól (pl. ízületek védelme), abban az esetben fel kell tüntetni a hatást kiváltó hatóanyagot és annak szintjét a termékben. Emellett a gyártónak rendelkeznie kell az adott hatásra vonatkozó tudományos háttérrel: szakirodalom, kísérletek, hogy az adott állatfajban a feltüntetett hatóanyag, a megadott kémiai formában és szintben hatékony)
Bio vagy ökológiai termelésből származó termék esetén keressük a hivatalos pecsétet!
Írásunkban igyekeztünk a táp címkék főbb vonatkozásait összegyűjteni és támpontokat nyújtani ahhoz, hogy kutyájának a legmegfelelőbb eledelt vihesse haza. Ne csak magunknak vásároljunk tudatosan, hanem gondoljunk kedvencünkre is!
A cikk először az a Kutya újság 2024-es áprilisi számában jelent meg.
