Ovádi Péter 2018-tól az Országgyűlés tagja, és már a kezdetektől fogva kiemelt területként tekintett az állatvédelemre. 2020-ban miniszteri biztos lett, majd a 2022-es választások óta állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztosként dolgozik az Igazságügyi Minisztériumon belül. Miniszteri biztosként elsődleges feladata volt a hazai helyzet felmérése és a felmerülő problémák elemzése, kormánybiztosként már a problémák mihamarabbi megoldására törekszik minden erejével.
Extra feladatként az állatkertek felügyeletét és fejlesztését is megkapta, hiszen az állatkertek fontos részét képezik a hazai állatvédelemnek, gondolva például a vadállatmentésre vagy a fajfenntartásra.
Nemzeti Állatvédelmi Tanács
A hazai állatvédelmi állapot elemzése érdekében 2021-ben létrejött a Nemzeti Állatvédelmi Tanács, melynek elsődleges célja az volt, hogy összehozzák az állatvédelemben érintett szereplőket, mert ezen a multidiszciplináris területen csak közös erővel lehet eredményeket elérni. A Tanácsban jelenleg a hatóságok, az érintett minisztériumok, a szakmai és civil szervezetek, valamint az állatkertek is képviseltetik magukat, és az elmúlt közel három év során a munka eredményessége igazolta a koncepciót.
Állatvédelmi online párbeszéd
Ovádi Péter kezdeményezésére 2021-ben állatvédelmi online párbeszédet indítottak, mely példátlan sikert aratott a témában, hiszen több mint negyed millióan mondták el véleményüket a 13 kérdéskörrel kapcsolatban. A véleményadók 97.8%-a úgy gondolta, hogy megoldást jelenthet, ha a „három csapásként” ismert büntetőjogi szabályozás mintájára, szigorúbban büntetnék azt, aki többször is állatkínzást követ el, valamint egyhangú véleményként fogalmazódott meg, hogy a felelős állattartásra való nevelést már kisgyermekkorban el kell kezdeni, hiszen a kitöltők 99.4%-a így gondolkodott.
Az állatvédelmi párbeszéd eredményeire tekintettel 2022. január 1. óta súlyosabban büntetik az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít, miután az Országgyűlés 2021 novemberében elfogadta az állatok védelme érdekében szükséges egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosítását, melyet Ovádi Péter és képviselőtársai nyújtottak be. Az előterjesztést 168 igen szavazattal, egyhangúlag fogadta el a parlament, melyre ritkán akad példa. A módosított jogszabálynak köszönhetően szigorúbban lehet fellépni az állatkínzást is megvalósító, haszonszerzési céllal működtetett szaporítótelepekkel, illetve azokkal szemben, akiket korábban már az állatok tartásával összefüggő tevékenységtől eltiltottak. Az illegális szaporítás is bekerült a Büntető Törvénykönyvbe, hiszen aki az állatkínzást ilyen tevékenységgel együtt követi el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
A kormánybiztos szerint az új év kihívásai között kiemelt helyen áll az illegális szaporítás elleni küzdelem, a tenyésztők munkájának népszerűsítése és az ivartalanítás fontosságának tudatosítása mellett. Együttműködve a hatóságokkal, a civil szervezetekkel és a tudatos állattartókkal nagy lépéseket lehet tenni egy egészségesebb és etikusabb állattartási kultúra felé. Az állatkínzó szaporítók elleni harcban több fél bevonására van szükség. A civil szektor már együttműködik ebben, de egy hiánypótló szakmai, állatvédelmi hatóságoknak szóló képzésre lenne szükség, melyen már a Közös ügyünk állatvédelem Alapítvány nagy erőkkel dolgozik. A Nemzeti Állatvédelmi Tanács év eleji és év végi találkozóján is a szaporítók elleni küzdelem került terítékre, azon dolgozva, hogy hogyan lehetne több ilyen esetet felderíteni és kezelni.
Gyermekek és állatvédelem
A kormánybiztos úgy véli, a gyermekek állatvédelmi szemléletformálása elengedhetetlen a felelősebb jövő érdekében. 2022-ben első alkalommal került meghirdetésre az Állatvédelmi Témahét közoktatási intézmények részére, mely 2023-ban is egyértelműen kiemelkedő siker volt, mely hozzájárul ahhoz, hogy a program által nyújtott tapasztalatok hosszú távon is hozzájáruljanak a felelős állattartás és az állatvédelem iránti elkötelezettség növekedéséhez az országban. A programsorozat során az ország számos gyermekvédelmi és oktatási intézménye csatlakozott, és több százezer ember számára nyújtott tartalmas élményeket.
A pedagógusok több mint 1900 intézményből 250 ezer gyermeket regisztráltak a szemléletformálásra. Fontos tudatosítani a gyermekekben is, hogy az állatokkal tisztelettel és méltósággal bánjanak.
A program idén is folytatódik, mely 2024. szeptember 30. és október 13. között kerül megrendezésre. Elismerés illeti azokat a pedagógusokat, akik önként, szabadidejüket nem kímélve, aktívan vettek részt az Állatvédelmi Témahéten. A program osztatlan sikert aratott határon innen és túl, mely az elhivatott, kreatív pedagógusok nélkül nem lehetett volna ilyen sikeres. Egyértelmű előrelépés, hogy az elmúlt néhány év alatt az állatvédelem kiemelt témává vált Magyarországon, és a társadalom is egyre inkább fogékony erre a kérdésre. Számos, évek – vagy akár évtizedek – óta fennálló problémára sikerült megoldást találni, azonban még vannak szép számmal további teendők. Nehéz számadatokat közölni minden területről, de az Állatvédelmi Témahéten résztvevő gyermekek száma szembeötlő, ami örvendetes.
Szöveg és képek forrása: az a Kutya újság 2024-es januári száma. Szerző: Dr. Koska Hedvig
