Az emésztés az a folyamat, amelynek során az ember vagy állat emésztőrendszere a táplálékot lebontja és a szervezet számára hasznos anyagokká alakítja. A mai modern világban élő kutyák többsége az igényeinek megfelelő táplálékot kap, viszont gyakran előfordul, hogy ez az étrend emberi fogyasztásra szánt táplálékkal kerül kiegészítésre. Vajon a kutyák emésztőrendszere fel van erre készülve? Alapvetően úgy tűnik, hogy a kutyák bármit megehetnek, ugyanakkor hosszabb ideig tartó kitettség után különböző máj- vagy veseproblémák lépnek fel, amelyeket nem hozunk szoros összefüggésbe az addigi nem megfelelő táplálással.
HOGYAN ÉPÜL FEL A KUTYÁK EMÉSZTŐRENDSZERE?
Az emésztőrendszer a szájüreggel kezdődik, majd a nyelőcső, gyomor, vékonybél és vastagbél traktusokban folytatódik. Felnőtt korban minden egészséges kutyának azonos számú és típusú foga van, összesen 42 (12 metszőfog, 4 szemfog, 16 kisőrlő és 10 nagyőrlő). Az emésztőrendszerben a nyelőcső után következik a gyomor. A gyomor belső fala erősen redőzött, ami a szájüregből érkező falatokat keveri a gyomorban lévő enzimekkel (pl. pepszin). A gyomorból továbbított táplálék a vékonybélbe jut, ahol nagy mennyiségű enzim szabadul fel, amelyek a táplálék kémiai emésztését végzik.
A megfelelő szinten lebontott táplálóanyagok felszívódásának fő helye a vékonybél. A vastagbélben is történik lebontás és felszívódás, de már nem ilyen mértékben.
A KUTYA HÚSEVŐ VAGY MINDENEVŐ ÁLLAT?
A kutyák fakultatív húsevők. Ez azt jelenti, hogy mind fiziológiai, mind anatómiai szempontból a húsevőkre jellemző összes tulajdonsággal rendelkeznek, viszont például a gabonafélékben és gyümölcsökben megtalálható szénhidrátok lebontására és emésztésére is képesek.
A kutya fakultatív húsevő természetét több tényező is alakította: a kutya beleinek hossza nagyon rövid, mindössze 1,8 – 4,8 méter. A mindenevő állatoknak vagy embernek ezzel ellentétben a belek hossza 5 és 7 méter között változik. A kutya fogazata húsevőkre jellemző. A szemfogak készen állnak az étel eltépésére, tarajos zápfogaik pedig néhány harapással csökkentik a falatok méretét.
A húsevő állatok bélflórája eltér a növényevő vagy mindenevő állatok bélflórájától. A bélflóra más egyéb funkciók mellett a szénhidrátok fermentációját is segíti. Kutyák esetében ennek a fermentációnak gyenge a hatékonysága, ezért kutyák számára a megfelelő emészthetőség elérése érdekében elengedhetetlen a szénhidrátok előzetes feltárása, hőkezelése.
Ha a kutya nem mindenevő, akkor miért képes mégis megemészteni egyes növényi eredetű táplálóanyagokat?
A magyarázathoz meg kell értenünk, mi az epigenetika. Az epigenetika a környezetnek az élőlények genetikai információira gyakorolt hatása. A kutya őse, a farkas fakultatív húsevő. A kutya háziasítása több mint 10 000 évvel ezelőtt kezdődött, ennek során az emberi táplálék maradványaival táplálkozott. A túlélés érdekében a kutyának még változatosabb táplálékokat kellett fogyasztania, így bizonyos növényi eredetű táplálóanyagok lebontásáért felelős enzimek szintézisével is alkalmazkodott. Emiatt a kutya nem mindenevő és nem obligát (szigorúan) húsevő, hanem fakultatív húsevőnek tekinthető.
A 10 ÉTEL, AMIT A KUTYÁNAK NEM SZABAD MEGENNI
A helyes táplálkozás azt jelenti, hogy megfelelő mennyiségben biztosítjuk számukra a szükséges táplálóanyagokat, és kerüljük azokat az ételeket, amelyek árthatnak nekik. Íme néhány olyan élelmiszer, amelyet a legjobb elkerülni:
Csokoládé
A csokoládé a tiltott kutyaeledelek élén áll. A kakaóbab metilxantinokat, hányást és hasmenést okozó anyagokat, valamint teobromint tartalmaz, amely az emberre nem ártalmas, a kutyákra viszont mérgező.
Szőlő és mazsola
Olyan káros anyagot tartalmaznak, amely veseelégtelenséget okozhat. Testsúlykilogrammonként 10 gramm szőlő vagy 2,8 gramm mazsola elfogyasztása után mérgezési tünetek jelentkezhetnek.
Hagyma és fokhagyma
Tioszulfátot tartalmaznak, amely hosszú távú fogyasztás esetén anémiát okozhat (a vörösvérsejtek pusztulása miatt).
Tej és tejtermékek
A kutyák szervezete nincs felkészülve arra, hogy a nyers tehéntejben lévő összes laktózt feldolgozzák. A tejtermékek hasmenést és gyomor-bélrendszeri betegségeket okozhatnak. A magas zsírtartalom hasnyálmirigy-gyulladáshoz is vezethet.
Mandula és dió
A mandula és a dió nagy mennyiségű olajat és zsírt tartalmaz, ami hányást és hasmenést okozhat.
Alkohol
Az alkoholtartalmú italok és az alkoholt tartalmazó élelmiszerek, például a töltött csokoládé, hányást, hasmenést, csökkent koordinációt, légzési nehézséget és remegést okozhatnak.
Citrusfélék
A citrusfélék vagy egyes részeik, például héj, magvak, szárak és a levelek is citromsavat, illóolajokat tartalmaznak, amelyek jelentős mennyiségben történő bevitel esetén a központi idegrendszert károsíthatják.
Só
A túlzott sóbevitel nátriumion-mérgezést okozhat, amely növeli az ödémára való hajlamot.
Cukor
Minden édesség kutyák számára tiltott élelmiszernek tekinthető. A cukor olyan élelmiszer, amelyet kerülni kell, mivel elhízást és bizonyos esetekben cukorbetegséget okozhat.
Xilit
A xilit vagy nyírfacukor kutyában nagyon gyorsan, egészen kis mennyiségben is súlyos hipoglikémiát okoz, ami sokkos állapothoz vezethet, továbbá komoly májkárosító hatással is bír.
Szöveg: az a Kutya újság 2024-es januári száma.
