A kutyák könyörgő tekintete

A kutyatulajdonosok bizonyára jól ismerik kutyáiknak azt a „bizonyos” nézését. Azt, amikor épp a legfinomabb falathoz érünk saját vacsoránknál, vagy amikor épp könyvünkbe belefelejtkezve hirtelen azt érezzük, valaki bámul minket egy labdával szájában.

A bevezetőben említett ábrázatot nevezik a könyörgő tekintetnek, sajnálatot ébresztő nézésnek, amit a kutyák látszólag tökélyre fejlesztettek. Ebben pedig az ember kiváló segítő volt. Úgy tűnik a kutyák nézése valóban a háziasítás hagyatéka, amit egy nemrégiben publikált kutatása bizonyítja. A vizsgálatban kutyák és farkasok arc szerkezetét figyelték meg, mikor milyen mozgás látható rajtuk, főleg a szem környékére fókuszálva. Egy bizonyos izom, amely a szemöldök mozgatásáért felelős változékonyságot mutatott a fajok között. Míg a kutyákra ennek az izomnak a megléte fejlettsége igencsak jellemző volt, addig a farkasok esetén ez elenyésző volt. A szemek húzottságát végzô izom hasonló változatosságot mutatott, a kutyák többségére jellemző volt, a szibériai huskyt kivéve, aki egy ôsi fajtának számít, míg a farkasok esetén egyáltalán nem megtalálható. A fent említett két izom felelős a kutyák könyörgô tekintetétnek kialakításáért, állítják a kutatót. A fenti megállapításokon túl a kutatók arra is rávilágítottak, hogy a kutyák szorult helyzetben ezt a típusú nézést gyakrabban alkalmazzák, mint szelídített farkas társaik. A kutatók feltevése szerint a kutyák a domesztikáció során tettek szert erre a speciális nézésre, amellyel sikeresek lehettek a korai emberi csoportok tagjainál, mivel ez a fajta tekintet nagyon hasonlít az emberi csecsemőkori tekintetre. Ezután egyenes út vezette a kutyákat erre a tulajdonságra való szelektálásra, a „kedvesebb” tekintetű kutyákat tartották meg az emberek, ők tudtak szaporodni, majd végül elterjedni. Ennek az elemélet alapján, a kutatók felvetik annak a kérdését, hogy vajon a többi háziasított fajtánál, mint például a macska, szintén megfigyelhető-e az arc izmainak változása az ősi fajtákhoz képest.
Szántó Flóra
Forrás: www.sciencemag.org
Fotó: www.unsplash.com

Share this post

scroll to top
Social Media Auto Publish Powered By : XYZScripts.com