N É V J E G Y
BERKI KRISZTIÁN
- július 1-jén született Tatabányán. Egykori labdarúgó, 2004–2006 között a Ferencvárosi Torna Clubban játszott kapusként. Emellett a Budafok, Dunaferr, Csepreg, és Balaton FC játékosa is volt. Huszonöt évesen sérülése miatt abbahagyta a profi futballt, később 2007-ben a Ferencváros Labdarúgó Zrt. vezérigazgatója lett, majd erről a tisztéről 2010 júniusában lemondással távozott. Jelenleg műsorvezető egy szórakoztató, beszélgetős műsorban. 2013. október 29-én lánya született, aki a Berki Natasa Zselyke nevet kapta.
Örülök, hogy élő műsort vezethetek Berki Krisztián jelenleg producerként és kreatív vezetőként dolgozik egy ügynökségnél. Mint mondja, társával közösen viszik a céget. Ez egy olyan vállalkozás, ahol a felületek értékesítésétől kezdve a brand építésén át, műsorgyártással is foglalkozunk, illetve minden olyan területet érintünk, amit a médiás szakma körül ölel -avat be minket az egykori labdarúgó. Emellett Krisztián hétköznapjai a műsorvezetéssel telnek. Őt egy főként nőknek szóló, délelőtti kétórás, beszélgetős, élő műsorban láthatják rendszerint a televízió nézők. Bevallása szerint azért szereti ezt a műsort, amiben jelenleg is dolgozik, mert lendületes, és itt igazán jókat tud az interjú alanyokkal beszélgetni. Emocionális műsorvezetőnek tartja magát, akit férfi léte ellenére érdekelnek a női témák is. Bár azt mondja őt sosem egy adott téma fogja meg, hanem maga a körítés, illetve az ahogy a műsor maga elkészül. Szerinte egy műsorvezetőnek nem lehetnek és nem is feltétlenül kell, hogy témajavaslatai legyenek, ennek ellenére, megesik, hogy őt megkérdezik a kollégái arról, hogy kit látna szívesen a műsorban? Azt mondja, neki leginkább a sportos, illetve a zenei témákkal kapcsolatosan vannak ötletei. Az korábbi élsportoló bevallása szerint mára már nem testépítő hanem inkább testszerető. Mai napig nagyon fontos számára a rendszeres testmozgás és az, hogy újabb és újabb sportágakat próbálhasson ki, ugyanis a mindennapokban felgyülemlő feszültséget és stresszt így tudja levezetni. A rohanó hétköznapokban azonban sok figyelmet szentel kislányának, a most négy és fél éves Natinak is.
A tacskótól a francia bulldogig
• Gyerekkoromban egy szálkás szőrű tacskóm volt, őt nagyon szerettem – meséli Krisztián. Egy kotorékeb volt, egy évig hordtam iskolába, nagyon jó kutya volt, soha nem volt például pórázon. Pedig akkoriban Tatabányán laktam, ráadásul a buszvégállomásnál, ahol rengeteg autó járt, de mégsem volt rajta póráz, nem kellett. Ő egy szoba kutya volt, de, ahogy kiért a szabadba teljesen megváltozott a személyisége. A vadászok kihordták az erdőbe rókázni és patkányozni. Nyolc vagy kilenc éves lehetett, amikor el kellett őt altatni. Ugyanis a tacskót felöklelte egy vaddisznó és sajnos ettől belső vérzése lett. Elvittem kórházba, és azt mondta az állatorvos, hogy Krisztián jobb lenne, ha elaltatnánk a kutyát. Akkor a kutyám kapott egy injekciót és a kezeim között örökre elaludt – meséli szomorúan Krisztián. Arra a kérdésre, hogy nagyon megviselte-e kedvence halála azt válaszolja először nem, mert egy ilyen helyzetben azon gondolkozol, hogyan és mivel tudsz leginkább segíteni neki? Ekkor én tizenhét éves lehettem. Hazafelé az úton, a kocsiban emlékszem már rossz volt. Emiatt fiatalkoromban nem is volt kutyám, és ugye több városban is sportoltam, nehéz is lett volna tartani. Amikor pedig az előző párommal együtt voltunk, egy német dogom és egy boston terrierem volt. A német dog két évig volt nálam, majd visszament Franciaországba, ahonnan hozzám került. Nekem a német dog a kedvenc fajtám osztja meg velem az egykori focista. Ugyanis ezt a típust tartom a legjobbnak. Nem nagy a mozgásigénye, ugyanakkor nagy testű. Félelmetes, de iszonyatosan jámbor is, és nem mellesleg nagyon szerethető kutya – teszi hozzá. Nekem nagy álmom volt, hogy legyen egy német dogom.
Egy nagyon jó kennelből, díjnyertes szülőktől sikerült őt elhoznom. Örömteli volt, ahogy sikerült vele megcsinálnom az engedelmességi vizsgát, valamint azt is, hogy a kézmozdulataimra is reagált. Az a kutya mindenre be volt tanítva, és a boston terrierünket, Chloét ezért nem is kellett megtanítanunk semmire. Chloé később érkezett hozzánk, így a kölyök a nagytól igazából mindent átvett. – mondja Krisztián.
Jack a jelenlegi francia bulldogunk egy nagyon híres kennelbôl származik. Kettőt is vettem egyszerre. Azonban ő nem volt eladó, de végül sikerült megszereznem – teszi hozzá nevetve. A másik eb, a sárga színű bulldog, Jockey pedig az üzlettársamhoz került. Amikor a Jacket elhoztam, akkor éreztem először azt, hogy egy jó kennel tulajdonosa az én személyiségemre is figyel az ebet illetően – mondja. Megbeszéltem vele, hogy egy olyan kutyát szeretnék, akit mindenhová magammal tudok vinni, ugyanis mindig velem van, ha az irodában vagy akár, ha TV-ben vagyok akkor is. Az is fontos szempont volt, hogy egész nap úgymond őrlángon tudjon működni úgy, mint én, viszont, ha éles helyzet van, akkor pedig tudjon velem együttműködni, illetve játszani. Krisztián bevallása szerint Jack tényleg olyan kutya, mint amilyennek ő elképzelte. Ő egy törzskönyvezett eb, így törzskönyvezett neve is volt, azonban a jelenlegi párommal szerettünk volna, ha másképp hívják, ekkor kezdtünk rajta gondolkodni, hogy milyen nevet is adjunk a franciabulldog kölyöknek? A kislányom Natika a Tappancs nevet dobta be, de aztán maradtunk végül a Jacknél – meséli mosolyogva.
“Kötelező tanítani a kutyát” Arra a kérdésre, hogy Jack kit fogad el főnöknek Krisztián azt mondja szerinte egyértelműen őt, de a párját, Mazsit szereti a legjobban a kölyök francia bulldog. “Ugye a kedvesem eteti, ő babusgatja, nálam igazából egyelőre szigor van és leszidás jár. De én vállalom ilyenkor úgymond a „rossz rendőr” szerepét, pont azért, mert szerintem ez kell ahhoz, hogy az úgynevezett falkavezér szerep az kialakuljon vagy megmaradjon” – avat be Krisztián. Az egykori hálóőr egyelőre egy ismerősöktől hallott technikát alkalmaz a kölyök fegyelmezésére. Azt, mondja, hogy meg kell húzni az eb fülét, amikor még kicsi. Ez egyáltalán nem fáj neki, de érzi, és ebből tudja, hogy valami rosszat csinált. Jutalmazni pedig reggel szoktuk Jacket. Ugyanis reggelre farkaséhes lesz, így ilyenkor az ennivalóra viszonylag gyorsan reagál. Mazsi, ilyenkor tudja azt vele elérni, hogy a fekszik, az ül, és hasonló vezényszavakra hallgasson. Ha pedig jól teljesít, természetesen megkapja a jól megérdemelt jutalomfalatokat is – tudjuk meg a négylábúak nagy barátjától. Kötelező! Ezt vágja rá Krisztián arra a kérdésemre, hogy szerinte fontos-e az, hogy egy állat be legyen tanítva, és ezzel együtt pedig hallgasson a gazdájára. Ez egy kutyánál csak olyan elengedhetetlen dolog, mint egy gyereknél. Ha egy gyereket nem nevelnénk, vagy nem tanítanánk és négy évesen ugyanazt csinálná, és ugyanúgy viselkedne, mint mondjuk egy éves korában, szerintem az elég furcsa lenne. – jegyzi meg.
• Nem is értem azokat a gazdákat, akik mindig mondják, hogy pórázon van a kutya, nem tudják őt elengedni, nem tudják visszahívni sem, és nem is játszik. Akkor minek van kutyánk?” teszi fel a kérdést Krisztián. Fontosnak tartom, hogy egy állat is úgymond dolgozzon, neki is legyen egy fajta szabályrendszere, ugyanakkor ő is tudja élvezni az életet, csak úgy, mint mi emberek. Szerintem nem nagy munka betanítani egy állatot, ez csupán figyelem kérdése. Én még nem láttam olyan kutyát, aki ne reagált volna a gazdájára. A kutyák egyébként adott esetben sokkal jobban figyelnek ránk emberekre, mint akár sokszor a kollégáink, vagy akár a párunk – osztja meg velünk a korábbi sportvezető.
Apró csínytevések
• Ha kint hagyjuk a házban a szemetet, akkor azt Jack rendszerint szétszedi, de eddig csak ilyen tapasztalataim voltak, ugyanis eddig minden kutyám hozzányúlt a kint hagyott zsákhoz. Szerintem őket arra meg sem lehet tanítani, hogy nem szabad hozzá érniük, mert a zsákokban vannak olyan illatok és szagok, amik egy eb számára mindig csalogatóak lesznek. Persze, amikor otthon vagyunk, akkor rászólunk, hogy ilyet nem szabad csinálnia.
De olyan is előfordult, hogy a kedvencünk a pelenkáját is szétszedte. Jack háromnégy hetesen érkezett hozzánk, akkor nagyon kemény mínuszok voltak, emiatt a szobatisztasággal hadi lábon álltunk. Hiába vittük ki az udvarra, azért, hogy elvégezze a dolgát, ő nem csinált semmit. Viszont amikor visszajött a házba, akkor a pelenkájára pedig igen. Jacknek van közösségi oldala, ahol rengetegen követik és ott mindig kapunk tippeket, tanácsokat – osztja meg velem Krisztián. A kutyánk rajongói azt írták, hogy szerintük úgy is meglehet tanítani az ebet a szobatisztaságra, hogy ha a pelenkát egyre közelebb visszük az ajtóhoz, később pedig kirakjuk azt az ajtón kívülre. Nem is olyan régen pedig jöttünk haza a párommal Dunakilitiről és természetesen Jack is velünk volt. Beszaladtunk az egyik gyorsétterembe, addig őt kint hagytuk az autóban. Amikor kiszálltam, emlékeztem, hogy a kutya ott volt az anyósülés felőli oldalon a lábamnál. A kocsit nem zártuk le, így szaladtunk be az étterembe. Mire visszaértünk a kutya hűlt helyét találtuk, nagyon megijedtünk. Majd alaposabban megnéztük az autót, akkor vettük észre, hogy átmászott a hátsó ülésre, és onnan, a párnájáról nézett ránk. Nagyon megkönnyebbültünk! Azonban ezeket nem is roszszaságnak gondolom, hanem apró csínytevéseknek, ami hozzá tartozik a kedvencünkhöz – meséli lelkesen az egykori focista. Imádják egymást a kislányommal. Én kutyát elsősorban a gyermekem miatt tartok. Azért vannak a halaink és az eb is, hogy Natika egyfajta felelősséget tanuljon, azt, hogy egy állatról gondoskodni kell. Például, ha odajön hozzám a kislányom és elmondja, hogy szeretne játszani, én mindig mondom, hogy rendben, azonban először megkérdezem tőle, hogy a halak kaptak-e enni? Szerintem fontos, hogy ezt a rendszert ő is megtanulja. Egyébként Nati nagyon szereti Jacket és ez fordítva is így van. Nagyon jó például, hogy most már nem nekem kell futkároznom Natika körül, hanem ő futkározik a kutyával, tudnak együtt játszani – mondja elégedett mosollyal. Jack pedig nagyon is partner ebben, van amikor a kislányom kergeti őt, van amikor pedig fordítva. Szerintem az egyébként nagyon jó dolog ha valaki bevonja a sportba a kutyát, viszont ahhoz olyan fajtát is kell választani, de tapasztalataim alapján a francia bulldog nem ilyen. Jacknek sem nagy a mozgásigénye. Labdázik körülbelül tíz percet, majd el is fárad. Úgy gondolom, ezt egy gazda kitapasztalja, hogy mire van igénye a kedvencének, mint ahogy én is észreveszem azt, hogy ha kimegyünk sétálni és amikor Jack visszafelé néz, vagy visszafordul akkor azt jelzi nekem, most neki ennyi elég is volt. De a játékot egy minden napos dolognak tartom egy kutya életében – osztja meg velem.
A VIDÁM JÁTSZÓTÁRS
A francia bulldog bohókás, nyílt, vidám és játékos természetű kutya. Ugyanakkor értelmes és okos is, de sokszor makacs is tud lenni. Könnyen és gyorsan tanul. Előfordul, hogy nagyon érzékenyen reagál, rögtön megérzi, ha a lakásban rossz a hangulat, és a szigorú fegyelmezés vagy a leszidás eléggé felzaklatja. Jó tudni, hogy ez a fajta nem szeret egyedül lenni, csak a család tagjaként érzi igazán jól magát. Megesik, hogy féltékenyen viselkedik, ha gazdája nagy figyelmet szentel valami másnak. Remekül kijön a gyerekekkel, még az egészen kicsikkel is, így nagyszerű játszótárs. A francia bulldog szeret hancúrozni is, azonban a hosszú sétákat nem kifejezetten kedveli. Nehezen viseli a meleget, ezért elengedhetetlen, hogy hűvös helyet és a friss vizet biztosítsunk neki. A rövid orra miatt meleg időben nem ajánlott túlzottan megdolgoztatni. A legjobb az, ha reggel, vagy este visszük sétálni. Ez a fajta alkalmas arra, hogy lakásban tartsuk, már csak azért is, mert keveset ugat, így a szomszédokat sem zavarja. Vadászösztöne nincs, és nem is hajlamos az önálló csavargásra. Testarányai miatt a problémás fajták közé tartozik. A feje nagy, a medencéje pedig keskeny, ami miatt szinte csak császármetszéssel tudja a világra hozni kölykeit. Sok bulldog nehéz légzésben szenved, valamint gyakran horkol is.
“Az álmom két német dog”
Jacket nem szeretnénk kiállításokra hordani, mert ő úgymond egy hobby kutya. Azonban, ha a kislányom egyszer kitalálja, hogy szeretné kiállításra vinni a kutyát, ám legyen. Én nem értek hozzá, de állítólag nagyon szép a francia bulldog Jack, ezt a tenyésztő mondta – avat be Krisztián. Nála nagyon is fontos volt, hogy jó alomból származzon. Ez azért is volt szempont, mert nagyon rosszakat hallottam errôl a fajtáról. Például azt, hogy nagyon betegesek, tönkremegy a csípőízületük. Tudomásom szerint nagyon sok beltenyészet van, amibôl nem túl egészséges kutyák születnek.
Jacknek biztos, hogy lesznek kölykei. A kenneltulajdonos kifejezetten szerződésbe foglalta, hogy vissza kell majd vinnem őt, pároztatni. Abból az alomból, pedig majd szeretném, hogy legyenek kutyáink, ha nem is nekünk, de a baráti társaságból valakinek biztosan. Krisztián azt tervezi, hogy később vidékre költöznek. Azt mondja, akkor szeretne majd két német dogot, azt pedig már biztosan tudja, hogy egyikük kan lesz.
Brehovszki Anita
Fotók: Radnóthy László
