„Az instagramon találkoztam Lizi fényképével, és egyből beleszerettem a szemeibe.”
N É V J E G Y
Janicsák Veca
Janicsák Veronika, 1989. október 19-én született Budapesten. Édesapja Janicsák István, a Z’Zi Labor énekese, édesanyja Veres Klára, iparművész.
Gyerekkorában több iskolai énekversenyt is megnyert, 15 évesen már a Sziget fesztiválon énekelhetett, valamint további színpadi produkciókban is rendszeresen láthatta a közönség. Wagner Emillel, gyermekkori barátjával közösen megalakította a Pop & Roll együttest, amellyel elsősorban saját szerzeményeket játszottak, ezekhez az angol nyelvű dalszövegeket Veca írta. 2010-ben negyedik helyezett lett egy tehetségkutatóban, és egyben a műsor legjobb női hangja. A műsorban elhangzott dalok közül a „Most múlik pontosan” az, melyet az emberek leginkább ismertek és szerettek tőle. Még ez év decemberében megjelent első CD-je, ami platina lemez lett. 2011 májusában Vecát gyerekkori példaképe és egyben kedvenc magyar énekese, Kovács Ákos duettre kérte fel lemezbemutató koncertjén. 2011 augusztusában megjelent második CD-je két hét leforgása alatt első helyezést ért el a Mahasz slágerlistáján. 2012-ben az első alkalommal megrendezett Transilvanian Music Awards szavazatai alapján ő lett a magyar versenyzők közül „Az év legjobb női hangja.” A 4. Glamour-gálán pedig elnyerte az Év énekesnőjének járó díjat és ebben az évben Fonogram-díjat is kapott. 2015. decemberében született meg kislánya, Emma. 2017 tavaszán Simon Kornél színésszel közösen megnyerte A Nagy Duett című műsort, majd ez év őszén a Sztárban Sztár versenyében is a döntőig jutott, nemrégiben pedig a Masterchef VIP című műsorban főzőtudományát is megcsillantotta. 2018. januárjától megújult felállásban, egy liveact formációval, két vokalistával, egy hegedűssel és egy dj-vel jár fellépni, ezzel színesebb zenei élményt nyújtva a közönségnek.
A kislányod és a koncertek mellett most egyetemre is jársz. Jelenleg milyen elfoglaltságaid vannak?
Mindig ezerrel pörög az életem, de én így szeretem. Legyen szó fellépésekről, médiaszereplésekről, vagy éppen a magánjellegű teendőkről. Nekem mindig fontos volt a tanulás. A tehetségkutató után azonban úgy éreztem, hogy ki kell használnom a műsor adta lehetőségeket, így akkor a tanulás a háttérbeszorult, de én mindig is vágytam arra, hogy tovább képezzem magam. Üzleti ismereteket és diplomáciát hallgatok angol nyelven, nagyon élvezem a tanulást és természetesen az ott megszerzett tudást a későbbiekben szeretném is kamatoztatni. Ráadásul mindig is érdekeltek a különböző kultúrák, a közélet, valamint a képzés hazánkat érintő kérdésekben is egy magasabb fokú tájékozottságot ad. A családommal egyetértettünk abban, hogy Emmának is nagyobb biztonságérzetet ad, ha több lábon állok. Emellett fontos számomra, hogy folyamatosan képezzem magam, és szélesítsem a látókörömet az élet minél több területén. Nyilván nagyon sok újdonságot hozott az anyaság is az életembe. Szerintem a legcsodálatosabb dolog ez, persze olykor vannak nehezebb pillanatok is. Szerelmes vagyok a kislányomba, imádom őt, odáig vagyok érte.
Az állatszeretet már a gyerekkorodban is jelen volt?
Nekünk mindig nagyon sok állatunk volt. Anyukám mindig is nagyon szerette a kutyákat, macskákat. Többnyire skótjuhászaink voltak, számunkra ők voltak a szerelemkutyák, mindegyik nagyon értelmes volt. Ez a fajta szerintem nagyon simulékony, családszerető és barátságos állat. Amikor 17 éves lettem, akkor lett egy németjuhász kutyám, Zenta, ő volt a másik nagy szerelmem. Tőle nyáron el kellett búcsúznom, ami nem volt egyszerű számomra.
Nagyon megviselt a halála, de már részben felkészültem rá, mert Zenta tizenegy éves volt. Viszont annak nagyon örülök, hogy egyáltalán nem szenvedett, mert valószínűleg szívrohamban halt meg. Nyáron egy hatalmas vihar volt, dörgött az ég és villámlott, amitől – valószínűleg – nagyon megijedt és meghalt. Miután elment, nagyon sokat hallgattam Adele „When we were young” című dalát, mert erről a számról mindig ő jut eszembe, ugyanis együtt éltük meg a fiatalságunkat. Nagyon hiányzik. Zentáról csak kedves pillanatok jutnak eszembe. Nagyon jó természetű, értelmes és érzékeny kutya volt. Igazából szerette a család minden tagját, de szerintem egy németjuhásznak egy társa, egy szerelme van, nyilván ez én voltam számára. A halált nem lehet elkerülni, viszont egy állat életét is szebbé lehet tenni. Zenta szeretetben élt mellettünk. Mint ahogy gyerekként, most sem tudom elképzelni állatok nélkül az életemet. Nekem egy szőrös kis jószágnak mindig lennie kellett az otthonomban. Jelenleg két macskánk és egy kutyánk van. Lizi, egy border collie keverék most egy éves, akit egy menhelyről hoztunk el.
Mindenképp menhelyrôl szerettél volna befogadni egy másik kutyát?
Igen, mindenképp azt szerettem volna, hogy menhelyről kerüljön hozzánk a következő kedvencünk. Zentát egy tenyésztőtől hoztuk el, amit nem is bántam. Viszont eldöntöttem, hogy egy olyankutyát szeretnék, akiben több fajta is keveredik, és Lizi ilyen. Border collie vér biztosan van benne, de gyanús,
hogy spániel is. Már most nagyon okos. Az instagramon
találkoztam Lizi fényképével, és egyből beleszerettem a szemeibe. A tekintete szinte könyörgött azért, hogy legyen egy gazdája, és akkor eldöntöttem, hogy ez én leszek. Hiszek abban, hogy egy állatot is meg kell gyászolni, és úgy gondolom, hogy egy kutyát sem lehet helyettesíteni egy másikkal. Viszont Zenta halála után több hónappal úgy gondoltam, hogy jó lenne, ha egy új jövevénnyel bővülne a családunk. Ha anyagilag megteheted, akkor szerintem valamilyen szintén kötelességed, az, hogy örökbe fogadj egy állatot. Olyan sok az olyan jószág, akinek szerető gazdára lenne szüksége. Én azt sem ítélem el, ha valaki tenyésztőtől vásárol állatot, hiszen nekik is meg kell élniük valamiből. Ha a kutyák nagy része ivartalanítva lenne, akkor szerintem nem lenne semmi probléma, és nem lennének tele a menhelyek magányos állatokkal. Szerintem jelenleg örökbe fogadni a legjobb ötlet, hiszen rengeteg olyan négylábú van, aki segítségre, illetve szerető gazdára szorul.
Hogy került Lizi a menhelyre? Mi volt az ő előélete?
Igazából az előző családja folyamatosan kizárta őt a házból, nem engedték őt vissza, így próbáltak tőle megszabadulni. Elkezdett bóklászni, és mindig egy dohánybolt előtt kötött ki, ott üldögélt. Az egyik állatvédő szervezet munkatársa látta meg őt, majd elkezdett kérdezősködni a környéken, hogy vajon kié lehet? Végül a gazdák bevallották, hogy nekik nincs szükségük Lizire, így került a menhelyre. Szegénynek már kölykei is születtek, pedig még csak most egy éves. Később természetesen ő is ivartalanítva lesz. Szerintem az a legnagyobb butaság, amit egy ember a kedvencével tehet, hogy ha nem ivartalaníttatja őt. Lizi most kezdi elengedni magát a családunkban. Az elején még tartotta magát, egy szent volt. Meg is voltam lepődve, hogy milyen áldott jó kutya és, hogy valami nincs rendben nála. Aztán elkezdte rágni a papucsokat, kaparni a falat. Ezek azt jelentették számomra, hogy kezdi magát jól érezni nálunk, hogy most már otthon van. Van, amikor szeleburdi, de van, hogy zavarbaejtően érzelgős és nagyon ragaszkodó is. Időnként még előfordul, hogy megpróbál elszökni, de most már szerencsére egyre kevésbé. Egyszer, amikor elkóborolt, nem is értettem, hogy ez hogyan sikerült neki. Az elején nem lehetett benthagyni a lakásban, mert szinte lebontotta a falakat, így az udvaron volt, amíg én
elmentem otthonról. Valahogy felugrott a kiskutyaházra, majd a szemetesre, onnan a kerítésen keresztül kimászott az utcára. Mivel nagyon barátságos, már az első utcasarkon belebotlott valakibe, aki leolvastatta a chipjét, így két óra múlva vissza is került hozzánk. Remegve várt engem a budakeszi orvosi rendelôben, azonban egyre ritkábban próbálkozik már ezzel, ugyanis biztonságban érzi magát velünk.
B O R D E R C O L L I E
A border collie korábban a brit juhászok kedvence volt. A XIX. század közepétől kezdték tudatos szempontok alapján tenyészteni, kifejezetten nyájterelésre. Terelési stílusa egyedülálló, tekintetével és különleges osonó mozgásával irányítja a rábízott állatokat. Kimagasló intelligenciával rendelkezik, sokak szerint a legokosabb fajta. Sokat kell vele foglalkozni, így olyan gazdának ajánlják, aki nem sajnálja sem az időt, sem a fáradtságot kedvencére. Eleven, fürge, ugyanakkor figyelmes és nagyon szeret dolgozni.
Szívesen tanul meg új dolgokat és örömmel hajtja végre a feladatokat. Ilyen lehet például eldugott tárgyak felkutatása, engedelmességi feladat, vagy különböző trükkök megtanulása is. Az elégedett border collie általában odahaza is nagyon jól viselkedik. Ennél a kutyafajtánál nagyon fontos, hogy olyan gazdája legyen, aki következetesen neveli, és tisztában van azzal, hogy valódi munkakutyával van dolga. A túlzottan engedékeny gazdát a border collie nem veszi komolyan. Szeret a szabadban lenni, szüksége van a mozgástérre, ha nem mozog eleget, ideges természetûvé válhat. Általában jól kijön a többi kutyával, és megfelelő szocializációval egyéb háziállatokkal is. Ez a fajta egy személyhez kötődik erősebben.
Tervezed, hogy kutyaiskolába fogsz járni Lizivel?
Zentával is jártunk kutyaiskolába, Lizivel is fogunk. Azonban csak annyi alkalommal, amennyinek én szükségét érzem, nem vagyok megszállott. Mindenképpen fontos, hogy az alapokat Lizi is megtanulja. Csak úgy, mint a gyerekeknek, a kutyáknak is szüksége van bizonyos szabályokra és keretekre. Ha ezt nem tudja, sosem fogja megérteni, hogy miért van megszidva. Zenta nagyon szerette a kutyaiskolát, rengeteg őrző-védő tanfolyamon vettünk részt vele. Láttam rajta, hogy szüksége van a kihívásokra, imádott játszani. Ő teljesen más természetű volt, mint Lizi, aki egy öleb, neki arra van szüksége, hogy szinte minden percben a nyomomban legyen. Zentával az első másfél évben kemény küzdelmeink voltak. Soha nem felejtem el, amikor kölyökkorában fitogtatta az erejét, azt hitte ő a főnök. Elmentünk sétálni, valahogy felém kapott, én pedig lenyomtam őt a földre és jelzés értékkel finoman megharaptam a nyakát. Zenta ezen annyira ledöbbent, hogy onnantól kezdve tudta, hogy én vagyok a főnök.
A nevelésében mindenképp előny szerintem, hogy gyerekkorom óta voltak kutyáim. Ezáltal tudom, hogy mi az, amit elvárhatok a kedvencemtől, mi az, amiért meg lehet szidni, és mi az, amiért nem. Ha valaki későn lesz kutyás gazda, akkor több időbe telik megtanulnia azt, hogy hogyan kell bánni egy állattal. Ha viszont gyerekkorod óta vannak állataid, akkor ösztönösebben cselekszel. Ahogy tökéletes szülő sincs, úgy véleményem szerint tökéletes állattartó sincs. Ha szereted a kutyádat és megfelelôsen gondoskodsz róla, akkor már szerintem jó gazda vagy.
A kislányod, Emma hogyan viszonyul az állatokhoz?
Emma és Lizi pajtások, a kislányom szinte bármit megtehet a kutyával. Nem olyan régen például be akarta őt ültetni a babakocsiba, amit Lizi hagyott is neki, ugyanis nagyon türelmes vele. Sokszor viszont fel-alá rohangálnak, ami persze bármennyire is szórakoztató, kisebb káoszt szül. Zenta inkább védelmezte a kislányomat, amikor már babát vártam érezte, hogy valami változás jön az életünkbe. Édesanyám félt, hogy a kutya féltékeny lesz a kislányomra, de ez nem így lett. Bíztam Zentában, odaengedtem Emmához, megszagolta őt és onnantól kezdve tudta, hogy neki vigyáznia kell rá. Amikor elmentünk sétálni, Zenta folyamatosan figyelte a terepet. Ha kiraktam a teraszra pihenni Emmát, ő ott ült mellette és vigyázott rá. Emma emlékszik Zentára, pedig a kislányom még csak három éves. Amikor meghalt Emma, szinte egy hónapon keresztül mindennap, amikor hazajött benézett a kutyaházba, kereste Zentát. Annyira jóban voltak, hogy a kislányom gyakran befeküdt a kedvencünk mellé a házába és ott pihentek
együtt. Nagyon szerették egymást. Amikor időnként ismét Zenta keresésére indul, mindig elmagyarázom neki, hogy ő már az égben van, ilyenkor nekem mindig könny szökik a szemembe.
