Szabó Sándor tiszteletbeli alelnök és Korózs Gábor, a MEOE Szövetség elnöke közötti beszélgetést Erdős László tolla jegyezte le.
– Korózs Gábor (K. G.): Kedves Sándor, köszöntelek az Aranykeretes Arcképcsarnokban, melyet azért hoztam létre, hogy az a Kutya újságunk Olvasóit megismertessem legendás „kutyásaink” életútjával.
– Szabó Sándor (Sz. S.): Ti vagytok azok a kutyások, akiket életútjukon keresztül is ismerniük kell az Olvasóknak, a mai kutyásoknak. Hiszen Ti is az élettapasztalatok átadásával, akadályok legyőzésével értétek el céljaitokat.
– (K. G.): Sándor, mesélj a kezdetekről, mikor, hogyan kezdtél el kutyázni.
– (Sz. S.): A kutya iránti szeretet egészen gyerekkoromra nyúlik vissza, mikor is 1965-ben megkaptam az első kutyámat szüleimtől, egy simaszőrű foxterriert. Ezt a kölyök foxit egyik balatoni nyaralásunk alkalmával hoztuk el a Dunántúlról, a tenyésztő Balázsik István volt. Hát, Ő nem volt egy igazán szép küllemű kutya, de azt még akkor nem tudtam megítélni.
Elvittük egy budapesti CACIB kiállításra, ahol nagyon jó minősítést kapott. Később egy országos CAC kiállításra is elvittük, ott is nagyon jó minősítést kapott. Akkoriban ez nagyon megrázott, talán el is sírtam magam. Mivel első kutyaként nagyon a szívemhez nőtt ez a szuka, elhatároztam, hogy kipróbálom a tenyésztésben, bízva abban, hogy eredményes utódok születnek majd. Befedeztettem Szekeres Pali Barátom egyik nyíregyházi ismerősének kanjával. Ebből az alomból megtartottam az első általam tenyésztett Fenyőligeti Anett nevű szukát, aki úgy tűnt beváltotta a hozzá fűzött reményeimet, mert egy budapesti nemzetközi kiállításon egy világhírű lengyel bírónőtől, Elizabet Chwalibognál HPJ Fajtagyőztes címet kaptunk legalább negyven benevezett kutya közül.
Innen indult a kutyatenyésztés iránti elkötelezettségem. Ezt követően több fajta is megragadott… például a hosszúszőrű collie, amit sikeresen tenyésztettem a következő időszakban, olyannyira, hogy saját tenyésztésű kutyám, Fenyőligeti Virgil fiatal világgyőztes címet nyert Budapesten.
– (K. G.): Milyen más fajtájú kutyákat tenyésztettél ezt követően?
– (Sz. S.): A bearded collie volt a következő, amely fajtát elsőként hoztam be Németországból Magyarországra, így e fajtát illetően fajtahonosító vagyok, ezt is sikeresen tenyésztettem, mert egy általam tenyésztett kutya Európa Győztes címet szerzett egy budapesti Európa kiállításon, olasz bírónál.
– (K. G.): Milyen nehézségekkel kellett szembe nézned abban az időben, gondolok a nem könnyen elérhető szakirodalomra, ápolás, takarmányozás és sorolhatnánk még, hiszen a keleti blokk határai zárva voltak, egyszerűen nem lehetett Nyugat-Európa irányába utazni, kiállításokra járni?
– (Sz. S.): Ezek valóban súlyos nehézségek voltak, talán a mai generáció ezt el sem tudja képzelni. Sikerült összeismerkedni, majd jó barátságokat kialakítani olyan akkoriban nagy tekintélyű kinológusokkal, akiktől sokat tanulhattam. Ilyen volt Puy Aladárné, az akkori Bári foxi kennel világhírű tenyésztője. De éppen így sokat segített nekem dr. Várszegi Zsolt, Debrecenből dr. Hetényi Ede terriertenyésztő, és sokat jártam velük kiállításra. Szeretném megemlíteni Farkasházi Miklóst aki szintén sokat segített nekem, Ő volt a világhírű Mátai rövidszőrű magyar vizsla kennel tulajdonosa, aki később inspirált arra, hogy magam is magyar vizsla tenyésztő legyek.
– (K. G.): Nagyon régóta küllembíró is vagy, mikor végeztél, mely fajtákkal kezdted bírói pályafutásodat?
– (Sz. S.): A 70-es években megjelent az a Kutya újság oldalán, hogy küllembírói tanfolyamra lehet jelentkezni, ahol az eredményes vizsgák után FCI küllembíróvá lehet válni. Erre jelentkeztem, majd a tanfolyam sikeres elvégzése után dr. Szelényi Károly, az akkori Küllembírói Testület elnöke előtt sikeres vizsgát tettem foxterrier, ír terrier, jagd terrier fajtákból, így indult a bírói karrierem. Először a Balatonalmádiban megrendezett országos CAC kutyakiállításon bírálhattam, nagyon izgultam, mert a terrieresek valamennyien nagyon kíváncsiak voltak arra, hogy bírál a friss sütetű küllembíró. Az akkori legendás, hazai, nagynevű terrier tenyésztők mind beneveztek hozzám. Emlékezzünk meg a nevekről, hiszen ők már nincsenek közöttünk, de fényes nyomot hagytak a hazai kinológia egén: többek között Puy Aladárné, dr. Frőlichné, Frankné és dr. Répásiné.
A bírálatom jól sikerült, valamennyien elismeréssel szóltak a munkám ról. Azóta már hat fajtacsoport nemzetközileg elismert küllembírója vagyok, ezek az FCI, I, II, III, IV, VII, VIII, fajtacsoportjai, és ezekből a csoportokból hazai és külföldön megrendezett kiállításokon egyaránt közreműködhettem már. Ezeken a kiállításokon ismerkedtem meg kiváló hazai és külföldi kinológusokkal, ennek folyamán akadtunk össze megboldogult bátyáddal, Korózs Andrással, akivel gyerekkori barátság kötött össze és akivel még ugyanazt a fajtát is tenyésztettük. Ő volt az, akivel egy-két üveg bor mellett reggelig tudtunk beszélgetni a kutyákról, kutyázásról.
Mellette mély nyomot hagyott bennem dr. Balogh Zsuzsanna, dr. Jakkel Tamás, Erdős László, Kardos Vilmos, dr. Kelemen Attila is. A már fentebb említett inspiráció, és akiket említettem ösztönöztek arra, hogy immár több évtizede folyamatosan tenyésztek rövidszőrű magyar vizslát. Kennelemben jelenleg is 15 magyar vizsla él és alkotja tenyészállományomat, nekik és elődeiknek is több Világgyőztes címmel rendelkező kutya tenyésztését köszönhetem.
Folytatás az a Kutya újság 2024-es júniusi számában olvasható!
